Ezért azután ajánlatosabb megoldás az Alkotmánybíróság részéről, ha a hatáskörüket csorbító alkotmánymódosításra úgy reagálnak, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítják és megsemmisítik azt. (Halmai Gábor, ÉS)
Miután Navracsics politikatudós és Téchet udvari pribék elmagyarázta, hogy igenis jogállamban is lehet olyan, hogy az AB nem értelmezheti az alkotmányt, Halmai Gábor alkotmányjogász arról írt, hogy viszont az sem ellentétes a jogállamisággal, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alkotmány egy kiegészítését.
Ha Navracsics politikatudós azzal érvelhet, hogy Skandináviában nincs alkotmánybíróság (bővebben van, csak nem úgy hívják), akkor én, aki roppantul nem vagyok politikatudós, talán érvelhetek azzal, hogy abban az országban, amelyik leginkább modelljéül szolgált a magyar alkotmánynak, meg lehet semmisíteni az Alkotmány egyik paragrafusát. :))
Ez az ország Németország. A konkrét ügy pedig a délnyugati reorganizációs döntés volt, ami a német alkotmánybíráskodásban ugyanazt a szerepet tölti be, mint az amerikaiban a Marbury kontra Madison ügy. Az utóbbi ügyben az amerikai Legfelső Bíróság alkotmányellenesnek minősített egy, a Kongresszus által elfogadott törvényt annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány ezt a jogát nem jelenti ki szó szerint.
A német szövetségi alkotmánybíróság kimondta, hogy az Alkotmány egységes egész, és ebből nem emelhető ki és kontextusától függetlenül nem értelmezhető annak egy paragrafusa sem. Ha tehát egy kiegészítés ellentmond a többinek, az elvileg alkotmányellenessé minősíthető. Valójában azt mondták ki ezzel, hogy létezik valamiféle magasabb törvény, amit az Alkotmány megtestesít, és egy kiegészítés nem lehet azzal ellentétes.
Vicces, mi ??
P.S Nincs véleményem az ügyről, csak láttam, hogy mennyire ekézik Halmait.
P.P.S The Constitutional Jurispudence of the Federal Republic of Germany (Donald P. Kommers) 67-edik oldalát érdemes megnézni.
