A következőkben rövid történelmi áttekintést olvashattok a jelenleg kormányzó párt választások előtti gazdaságpolitikai ígéreteiből. Az egyes évek után rövid értékelést írtam.
„2. A gazdasági növekedés és munkahelyteremtés érdekében határozati javaslatot terjesztünk elő az adók és társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről.
3. A adóreform kidolgozása során a vállalkozói érdekképviseletekkel adóalkotmányozási tárgyalásokat kezdeményezünk.
4. Kis- és középvállalkozásoknak való hitelnyújtásra szakosodott pénzintézetet hozunk létre — kormányzati garanciával.
5. Törvényjavaslatot nyújtunk be a családi vállalkozásra vonatkozó egyszerűbb, ösztönző szabályozás kialakítása érdekében — különösen tekintettel az agrárágazat családi vállalkozásaira.”
„…a magyar gazdaság képes arra, hogy az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesítse”.
"7. ÖSZTÖNZŐ BEFEKTETÉSEK
A gazdaság egészséges növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez feltétlenül szükség van a külföldi befektetések ösztönzésére is.
8. SZÉCHENYI TERV
A Széchenyi Terv az új magyar gazdasági modell lelke és motorja. A Széchenyi Terv 2001-ben elkezdett és eredetileg 6 évre szóló ígéretes és sikeresnek bizonyult fejlesztési programjait 10 éves távra hosszabbítjuk meg. A kétmillió embernek megélhetést biztosító magyar kis- és középvállalkozások továbbra is számíthatnak a Széchenyi Terv programjainak pályázataira. Az adók és járulékok csökkentésével a gazdaságban maradó tőkéhez a Széchenyi Terv még 600 milliárdot tesz hozzá. Eddigi tapasztalataink szerint a költségvetés minden egyes forintja négyforintnyi vállalkozói tőkét mozgat meg a gazdaságban.
Gazdaságpolitikánk egyik húzóágazata az innovációs, logisztikai, magas értékű munkaerőt foglalkoztató ipari parkok hálózata…..
Célunk az, hogy az ipari parkokba költöző kis- és középvállalkozások nélkülözhetetlen beszállítóivá váljanak a nemzetközi nagyvállalatoknak. Ennek érdekében a jelenlegi támogatási forrásokat kétszeresére emeljük. Az uniós támogatásokkal együtt meghatszorozzuk.
Célunk, hogy a kialakított ipari parkok az ország egészében alkossanak hálózatot. A következő nyolc év során elérjük, hogy az ipari parkok száma elérje a 250-et."
"13. A KÖZMUNKA ÉRTÉKE
A már bevált program folytatása mellett újak bevezetésére is szükség van. Kaput nyitunk a gyermekes anyák munkavállalási lehetőségei előtt. Segítjük a középkorúak munkához jutását. Megoldást találunk a kistelepülésen élők számára. Munkát biztosítunk a megváltozott képességűeknek."
Értékelés: erős felütés a növekedési illúziók nagyot álmodásával, beleértve a Széchenyi-terv világmegváltó tervszámait (= jó cél túlfokozott elvárásokkal). A húzóerő az előző körös KKV-król az ipari parkokra, a multik beszállítóira változik: ezidőtájt a multik még nem profitszivattyúk-adókedvezménybőlélők, hanem a GDP növekedésének generátorai. A közmunkák (= állami forrásból finanszírozódik) emlegetése a 2006-os "teljes foglalkoztatottságot a magyar népnek" lózung előszele, jelentése: a legnehezebben munkát találó, szakképzetlen, jellemzően roma lakosság munkaképes és -korú tömegeinek bevonása a legális munkaerőpiacra. Ez mind keresleti, mind kínálati oldalról megvalósíthatatlan ötlet volt (most is az), a kínálati oldalon alapvetően az építőipar és a mezőgazdasági (idény)munka legendásan közismert legálisan adózó és munkaerőt alkalmazó sajátosságai miatt.
Röviden: erősen populista vágyálomhalmaz, felturbózva reális, de elszigeteltsen nem feltétlenül sikerre kárhoztatott elemekkel. Feltétlen hódolat a külföldi befektetéseknek — love and peace and investment.
Munkahely teremtési technika: Négy év alatt ötszázezer új munkahely
„A jelenlegi gazdaságpolitikával a hazai munkahelyek számának gyarapodása, sőt még megőrzése is elérhetetlen álom. A gazdasági növekedés döntő része ugyanis a hazánkba települt multinacionális cégek többletexportjából, valamint az adósságból finanszírozott állami nagyberuházásokból ered. Közös jellemzőjük, hogy alig bővítik a foglalkoztatást. A több mint két és fél millió embernek munkát adó kis- és középvállalkozások viszont főként a magas járulékterhei miatt nem tudják bővíteni munkahelyeiket. Ezért Magyarországon olyan gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amely nemcsak a munkát állítja középpontba, hanem azokat is, akik tömegével képesek új munkahelyeket teremteni. Ők a hazai kis- és középvállalkozások százezrei.”
„Harmadával csökkentjük a járulékterheket. A vállalkozók csak akkor képesek érdemben bővíteni a munkahelyek számát, ha az állam nem vonja el túlzott mértékben megtermelt jövedelmeiket, és nem terheli őket fölösleges adminisztrációval és bürokráciával. Ezért 2006. július 1-jétől a jelenlegi 29 százalékról 19 százalékra csökkentjük a munkát terhelő adót, a járulékterhek mértékét. Ezzel önmagában mintegy kétszázezer új munkahely létrejöttét segítjük elő.”
„Célunk a teljes foglalkoztatottság. Magyarországon a munkaképes korú, 15–64 éves korosztály valamivel több mint a fele, 57 százaléka áll munkaviszonyban. Ahhoz, hogy utolérjük az unió 64 százalékos átlagos foglalkoztatottsági szintjét, majd Magyarországon — az Európai Unió lisszaboni stratégiájának célkitűzésével összhangban — megteremtsük a teljes foglalkoztatottságot, kereken ötszázezer új, többletmunkahely hiányzik. Ez — a munkaerőpiac rugalmatlansága miatt — a jelenlegi több mint hétszázalékos munkanélküliségi ráta helyett mintegy háromszázalékos munkanélküliségi rátának felel meg.”
Értékelés: a 2002-es irányvonal, 4 (év) deci tokaji sokputtonyos üres hasra felhajtása után fél órával, alapvetően a választás előtti nagyotmondás licit + Münchausen M. György-féle műhelymunka eredménye. Ennek megfelelően erőteljes multifika is szerepel benne, ti. hogy a multik "alig bővítik a foglalkoztatást" — ami átmeneti állapot a bátor, illetve a vak ló felhorgadása között. Újra előjönnek a KKV-k (és a szavazatorientáltság). A 3%-os munkanélküliségi ráta álmodása (ami közgazdaságilag a teljes foglalkoztatottságnak tekinthető) a fenti okok miatt szintén csak színtiszta hoffmanni illúzió.
Új elem: 4 év alatt 200 ezer új munkahelyet remélnek egyetlen, jelentős járuléktcsökkenéstől.
A KSH alábbi anyagából látszik, hogy cakk-pakk mindenestől sikerült 150 ezret elérni — teljesfoglalkoztatottság + járulékcsökkenés inkluzíve.
„Egymillió új munkahelyet (tíz év alatt)
Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség. Ez erős költségvetést, stabil költségvetési politikát jelent és kevesebb bürokráciát. A stabil környezet azonban nem elégséges, egyfelől ugyanis forrásokra, forgótőkére is szükség van ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, másrészt az új kormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania a munkaerő-intenzív ágazatokra is.”
Értékelés: a szám a maga irracionalitásában legalább kerek. (Hogy hogy jött ki, arról lejjebb lehet olvasni urbánus legendát.) A munkáltatók közül nem nevez meg egy barátot vagy ellenséget sem (pl. KKV.k és multik), viszont az élet már kezdi kialakítani a beígért bizalom légkörét (pl. bankadó, ami pontosabban pénzügyi szektor mínusz baráti pü. közvetítők).
„Le kell zárni a 2004-től indított fejlesztési irányokat, mert az azóta letűnt kormányok 9 ezer új munkahelyet létesítettek, míg korábban másfél év alatt 37 ezer új munkahely jött létre — mondta Matolcsy György.”
Tehát, ha másfél év alatt 37 ezer új munkahely jött létre, akkor 10 év alatt (lineárisan számolva) nagyon durván 250 ezer új munkahelyet jelent. Ez a negyedmilliós szám megfelelően színezett (a nap ultra-oranzs színeit felerősítő rakaifilip brandes) szemüvegen keresztül nézve tkp. megegyezik a fent meghirdetett 1 millió új munkahellyel.
Értékelés: a Matolcsy (fenti állítás) kontra Tények összecsapás (illetve igazából nincs mit össszecsapatni az objektív-szubjektív dichotóma tengelyen, annyira nincs egy súlycsoportban a két versenyző) azt mutatja, hogy a foglalkoztatottság 1998–2002 között 150 ezerrel nőtt (a táblázat 8. sora). Nincs az az extenzív közmunkaprogram, még az 500 ezer regisztrált munkanélkülivel együtt sem, ami ezt feltölti. Betoborozzák a nem regisztrált munkaképes magyar állampolgárokat? Esetleg munkaerőt importálunk?
