Szót sem kívánok vesztegetni a kampánycsend intézményére, az átjelentkezett szavazók koncentrálására, ezen rendelkezések értelmezésének és betartásának/betartatásának sajátosságaira. Azokról írok, akik így intézkednek: akik megaláznak és megszomorítanak, aki egy-egy tollvonásukkal iszonyatos többletmunkákat okoznak egyeseknek, súlyos veszteségeket más vétleneknek (így például az eseményekről közvetíteni kívánó médiának).
Arról írok, hogy miért ez a rutin: miért csinálják meg ezt velünk nap mint nap, a legkülönbözőbb ügyekben, az akupunktúra szakot indító orvosegyetemtől, a gyanúsítottat az ügy elévüléséig lakásán meg nem találó rendőröktől a mecseki radarállomás építését megakadályozó és tömérdek más módon kártékony zöldektől a törvény szellemével, a jogalkotó deklarált szándékával sorozatosan ellentételesen ítélkező bírókig és az M6 alternatív nyomvonalát 6,5 milliárd forint költségtöbbletet "vállalva" elvető, köröshegyi völgyhidat építtető kormányig.
Azért teszik ezt meg velünk nap mint nap, mert megtehetik. Azért teszik meg, mert Magyarországon az, aki a köz pénzét herdálja, aki a köz nevében rendelkezik, az jogilag nem felelős rém-, illetve gaztetteiért. Úgynevezett "felelőssége" egyféle van, és azt politikainak hívják. Ennek lényege, hogy ha rosszul sáfárkodik a bizalommal, akkor legközelebb majd nem választják meg.
A "politikai felelősség" intézménye egyrészt korlátos, másrészt három, egészen alapvető okból nem működik. Az egyik ok, hogy a magyar politikai elit homogén. Egyszerű, mint a faék: lehet akármilyen kártékony X, legközelebb is őt jelölik. Ellenfelei pedig a hajszálpontosan ugyanannyira és épp oly közismerten kártékony Y, W és Z lesznek. A másik ok, hogy a köz vagyonával többnyire nem közvetlenül a választott politikusok gazdálkodnak, hanem különféle köztisztviselők, őket pedig a választott politikusok (munkáltatóik) nem vonják felelősségre — mint tudjuk, leginkább azért, mert sok-sok disznóságra közvetlenül ők utasítják őket. A harmadik ok, hogy többnyire ki sem derül, ki, hogyan és mire költötte el a pénzünket: elvégre az állam is, az önkormányzat is magánvállalatoknak fizeti ki a tőlünk beszedett adót, azok üzleti titkait pedig a magyar jog sokkal alaposabban védi, mint amennyire a közpénzek útjának láthatóvá tételét szorgalmazza. Nem mellesleg a köztisztviselők alapállása kortól és időtől függetlenül az, hogy minél kevesebb dolog derül ki, annál kevesebből lehet baj.
Sokan vannak (rendőrök, bírák, ügyészek stb.) akik még politikailag sem felelősek tetteikért és ugyancsak sokan (például az orvosok), akik elvileg ugyan felelősek, de a gyakorlatban ez (a szakma "összezárása" és egyéb okok mián) nem érvényesíthető.
Ötleteket kérek!
