Hosszas halogatás után a Fidesz végül kirukkolt a költségvetési hiánycéljaival. A 7,3%-os adat kiverte a biztosítékot az IMF-nél.
"Az IMF nem tolerálna a 7 százalékos államháztartási hiányt jövőre - mondta újságírói kérdésre James Morsink. "Találkoztunk a Fidesz vezetőivel, akik elmondták, hogy elképzelhető, hogy a hiány 7 százalékra nő, de úgy látjuk, hogy reálisan számolva GDP arányosan tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány 2010-ben - tette hozzá."
Varga Mihály némiképp gyermeki logikával arra hivatkozott a Reutersnek adott interjújában, hogy ha az IMF megengedte a jelenlegi kormánynak, hogy 2,9%-ról 3,8%-ra növelje a hiánycélt, akkor nekik is jár a 7,3%-os hiány.
"As I see it, the IMF has been very permissive. But when we listed the items which cause a rise in the deficit, we got messages via a news conference that the IMF will not tolerate increasing the deficit. We don't understand why the IMF is critical to facts, while it was forgiving of (government) behaviour in 2009 to increase the deficit. My conclusion is that I cannot foresee how the IMF will argue six months from now."
Nagyon úgy néz ki, hogy a Fidesz által megálmodott csodatételhez tényleg csodának kéne történnie: találni kéne valakit, aki megfinanszírozza a Fidesz hiánynövelésen és további adósságfelvételen alapuló fiskális politikai terveit. Ugyanakkor a nemzetközi elemzők - és maga az IMF - szerint is az ország a kilábalás útján jár.
Érdemes megfigyelni, hogy a jövő évi magyar növekedésről szóló londoni előrejelzéseknek mik a főbb inputparaméterei: a (Bajnai-) kormány szerkezeti és adóreformjai, bázishatások, német ciklikus növekedés, nettó export, jegybanki kamatcsökkentés. A Fidesz gazdaságpolitikai fordulata Londonban nem hiányzik a képletből.
Ennek a posztnak az apropója az, hogy ismert közgazdászok egy csoportja szombaton nyílt levélben szólította fel a parlamenti képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot".
"A mostani tervezet ugyanúgy nem tartalmazza az évek óta szükséges reformokat és nem segít a magyar vállalkozások versenyképességének javításán. A felesleges és fojtó bürokrácia visszaszorításában, valamint az országot gúzsba kötő adósságállomány csökkentésében nincs előrelépés, ugyanakkor alul van tervezve a költségvetési hiány, így mindezek következtében az országnak nem lesz esélye kilábalni a válságból.
A hiány növekedését okozó bevételkiesések többek közt abból adódnak, hogy a kormány felültervezte mind a társasági adóból, mind az általános forgalmi adóból származó bevételeket, és fiktív előirányzatból akarja finanszírozni a gyógyító-megelőző tevékenységet. Ezzel párhuzamosan a kiadásokat pedig lényegesen alulkalkulálták."
- írják. Ezek az "ismert közgazdászok" két csoportra oszthatóak: nemismert közgazdászokra és a Fidesz gazdasági kormányzatának kulcsfiguráira. A többségük a Fidesz gazdasági think tankjének része, és nem tévedek nagyot, ha feltételezem, hogy ez a nyílt levél azért született meg, mert a Fidesz magára maradt a 60%-os támogatottságával: azokra az üzenetekre, amelyekkel felépítette a jelenlegi szavazóbázisát, nem adnak hitelt Londonban és Washingtonban. Mivel a nyílt levél a Fidesz sajtójában jelent meg, és jelenleg is csak a fidesz-hu-n olvasható online, inkább tekinthető politikai, mint szakmai hitvallásnak (esetleg munkáért jelentkezésnek).
Mi is a baj ezzel? A Fidesz fiskális hitelességét - figyelembe véve a nyílt levélben megfogalmazott kifogásokat is - jó néhány ellentmondás feszíti:
1. Végre akarnak hajtanak egy egyszeri jelentos adócsökkentést (Varga utalt rá, hogy többek között egykulcsos adórendszerben gondolkodnak, ahol a társasági adó, az szja és az áfa egyforma kulcsú és 20%-nál kisebb lenne), ugyanakkor Bajnaiék költségvetésében felültervezettnek tartják az adóbevételeket. Az egyszeri adócsökkentés nem egyszeri, hanem tartós bevételkiesést jelent, és akkora hiánynövekedést, amelyet a középtávon elérhető 2-3%-os gazdasági növekedésből nem lehet kompenzálni.
2. Kétségbe vonják a Bajnai-kormány választói legitimációját és ezáltal a jogát bármilyen mélyreható gazdasági, társadalmi, államigazgatási, alkotmányos stb. beavatkozásra, ugyanakkor a hiányolják a költségvetésből az évek óta szükséges reformokat.
3. Bajnaiékkal ellentétben konszolidálni akarják a MÁV-ot, a BKV-t és az egészségügyet (ez ténylegesen állami adósságátvállalást jelent), vagyis a saját költséges, de százezerszámra szavazatokat hozó politikai-gazdaságpolitikai elképzeléseiket hiányolják a szocialisták által készített költségvetésből, így közvetve azt várják a szocialista kormánytól, hogy a saját választási ígéreteiket hagyassák jóvá az IMF-fel.
4. A kiadáscsökkentés egyik forrásának az állami bürokrácia leépítését jelölik meg. Ez nyilvánvalóan létszámleépítést jelent (az állam igazgatási kiadásainak zöme bérköltség), miközben tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését tartják szükségesnek.
Egyébként a nyílt levélben, sőt a Fidesz eddig megismerhető gazdaságpolitikájában foglalt célok többsége jó, helyes cél, a költségvetéssel szemben megfogalmazott kritikák részben jogosak (lehetnek). A terv gyenge pontja a magas hiány, a csökkenő globális befektetői étvágy, valamint az az apróság, hogy a Fidesz fiskális hitelessége jelen pillanatban a legpontosabban a következő értékkel írható le: N/A.
És ezen Járai, Mellár és Szász neve sem segít.
