22,1 százalék tulajdonrésszel elméletileg nem sok mindent lehet kezdeni. A Lex MOL alapvetően a 25%-ot meghaladó részesedésű, nemkívánatos befektetők távoltartását szolgálta, és ettől a Szurgutnyeftegáz még odébb van.
Ugyanakkor felmerülhet, hogy a Szurgutnyeftegaz mögött álló, gyakorlatilag ismeretlen tulajdonosok oroszoroszági olajipari kapcsolataik és a MOL ilyen függőségei kihasználásával áterőltethetnek olyan menedzsment változásokat, és ezeken keresztül üzleti döntéseket, amelyek sérthetik mind a Mol, mint Magyarország érdekeit.
A magyar hatóságoknak ilyen kis arányú akvizícióknál nincs jóváhagyási joguk és a vevőnek sem kell nyilvános vételi ajánlatot tennie vagy bármilyen formában egyeztetnie a magyar kormánnyal. Amennyiben az ügylet pénzmosás-gyanús (fogadjunk?), az EU pénzmosási direktívája alapján az osztrák pénzügyi felügyeletnek kell a pénzmosással kapcsolatos vizsgálatot lefolytatnia.
Röviden: amíg a MOL-tulajdonszerzéssel kapcsolatban nem merülnek fel törvényességi aggályok, addig a magyar hatóságok nem avatkozhatnak közbe. Viszont ha kiderül, hogy az oroszok a törvények kijátszásával szereztek befolyásoló részesedést, a magyar bíróság akár az egész ügyletet megsemmisítheti.
Heads up.
A címben elsütött béna szóviccre vonatkozik a Stipistopi-klauzula!
