(részlet)
Helyszín: A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülésterme. Matolcsy lázasan készülődik az ülésre, instrukciókat ad a titkárának, Simonnak.
Matolcsy: Édes teasüteményeket, sós teasüteményeket, ropit, pogit, vizet készítsen ki. Ne felejtse el minden tanácstag elé letenni a Heti Válasz legújabb számát az interjúmmal. Portrém készül már?
Simon: Igen, elnök úr. Olaj, vászon, százhúszszor száznyolcvanas.
Matolcsy: Majd ide kérem, ennek a ronda Széchenyinek vagy Kossuthnak vagy kinek helyére. Mikor kezdődik a tanácsülés?
Simon: Tíz órakor. Mindenki visszaigazolta, hogy eljön. Az új tagok is.
Matolcsy: Nagyszerű. Végre teljes létszámú a Monetáris Tanács. Mind kiváló szakember, Simon. Szakemberem, hogy pontos legyek. Magát nem rúgtam már ki egyszer, Simon?
Simon: De igen, elnök úr. De aztán visszavett.
Matolcsy: Pompás. Simplicity, Simonkám, simplicity.
Simon el. Belép Kandrács, golftáskával a vállán.
Kandrács: Jó napot, elnök úr.
Matolcsy: Á, Kandrács, üdvözlöm. Maga mit keres itt?
Kandrács: Én vagyok az új monetáristanács-tag. Maga nevezett ki, elnök úr.
Matolcsy: Én? Még szép, hogy én, hiszen én vagyok a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pompás, pompás... á, látom elhozta a golfütőit.
Kandrács (bizonytalanul): El. A golfütőket, el.
Matolcsy: Kitűnő. Egy nagyszerű kamatdöntő ülésben lesz részünk. Remélem, gyakorolt. Az urak nem sokára érkeznek, és akkor komplett együtt lesz a Monetáris Tanács.
Kandrács: Már alig várom, hogy produkálhassam magam.
Matolcsy: Nagyszerű. És mondja, Kandrács, tud maga százalékot számolni?
Kandrács: Hogy mit?
Matolcsy: Százalékot.
Kandrács: Ja, hogy karika, vonal, karika? Hogyne, hogyne.
Matolcsy: Csak azért, mert mi itt a Monetáris Tanácsban mind kiváló szakemberek vagyunk. Mi itt mind szeretjük a százalékszámítást, a makroökonómia miatt.
Kandrács: Hogy kinek miatt, főnök?
Matolcsy (felcsattan): Ne tegyen fel nekem hülye kérdéseket Kandrács! Azért én is értek valamit a dolgokhoz, még ha nem is tudok olyan jól százalékot számítani, mint maga!
(Matolcsy kimegy.)
Kandrács (megveregeti a golftáskát): Kamatláb, kamatláb, csak ezt a mai napot éljem túl.
Belép Simon.
Simon: Á, Kandrács, szóval tényleg magát nevezték ki az új monetáristanács-tagnak?
Kandrács: Bizony, az elnök úr bizalma töretlen.
Simon: Én nem is tudtam, hogy maga kiváló közgazdász.
Kandrács: Hát ki mondta, hogy az vagyok.
Simon: Odafent nagyon számítanak arra, hogy ma a Monetáris Tanács tovább folytatja a kamatcsökkentési ciklust.
Kandrács: Hát számítanak rá, nem számítanak, elszámították magukat. Én elmondok magának valamit, Simon. Én ma itt nem fogok kamatot dönteni. (lecsapja a golftáskát az asztalra). Otthon hagytam a golflabdáimat. Márpedig golflabda nélkül, ugye, nem lehet kamatot dönteni.
Simon (gyanakvóan): Elnézést, Kandrács úr, ön tudja mi az az alapkamat?
Kandrács: Hát már honnan tudnám? Mi vagyok én, matematikus?
Simon (a közönséghez): Ajjaj, szintén zenész... (Kandrácshoz) Akkor mit tud maga?
Kandrács: Én? Nagyon is sokat. Ha én egyszer kinyitom a számat...
Simon: Tessék?
Kandrács: Ha én egyszer elkezdek beszélni...
Simon: Kérem, engem nem lehet megzsarolni!
Kandrács: Nem? Akkor jó. Gondoltam, egy próbát megér. Rogán úrnál bejött...
Belép Balog. Testhez simuló tornadresszt, rövid sportnadrágot, hajpántot, futófényes edzőcipőt visel.
Balog: Jó napot uraim. Ez itt a Monetáris Tanács ülése?
Simon: Üdvözlöm, Balog úr, már vártuk Önt. (Bemutatja egymásnak Kandrácsot és Balogot)
Kandrács: Balog úr, ön is elismert elméleti közgazdász?
Balog: Á, dehogy, én az elnök úr zumbaoktatója vagyok.
Kandrács: Nem is tudtam, hogy az elnök úr zumbázni tanul.
Balog: Matolcsy úr komplex személyiség. Nagyon unortodox tehetsége van a tánchoz és a zenéhez is. (Tesz néhány erotikusnak szánt csípőmozdulatot.)
Kandrács: Maga most mit csinál?
Balog: Készülök a kamatdöntő ülésre. Elnök úrral zumbázás közben szoktuk meghatározni a monetáris politika céljait és irányát.
Kandrács: Ja? Én a feleségemet szoktam így megdönteni.
Balog: Őszintén szólva, nekem fogalmam sincs a monetáris politikáról. Korábban a minisztériumban adóügyekkel foglalkoztam.
Kandrács: Akkor maga legalább egy adóbevallást ki tud tölteni.
Balog: Sem. Oda is zumbaoktatóként kerültem, az elnök úr jóságából. A végén az egész minisztérium úgy zumbázott, mint egy komplett rabszolgatelep egy kolumbiai drogültetvényen.
(...)
Helyszín: ugyanott. Teljes létszámban együtt a Monetáris Tanács. Matolcsy agykontroll-könyvet olvas, Kandrács golfütéseket gyakorol a szőnyegen labda nélkül, Balog fülhallgatóval a fején zumbázik, Gerhardt és Bártfai-Mager magas állami kitüntetéseket cserélgetnek, Cinkotai, Kocziszky és Pleischinger az asztalnál kártyáznak. Együtt, de három különböző játékot.
Belép Simon, kezében vastag paksamétával.
Simon: Uraim, meghoztam a szakmai stáb kamatdöntési javaslatát.
Matolcsy: Köszönöm, fiam, ossza csak ki.
Simon kinyit egy szekrény és nagy svunggal behajítja a paksamétát. Mielőtt kidőlne, gyorsan becsapja a szekrényajtót és nekitámaszkodik.
Öt percig ugyanez történik, majd véget ér a Monetáris Tanács ülése.
Matolcsy Simonhoz: Hogyan döntöttünk, fiacskám?
Simon: Jól döntöttek, elnök úr. Folytatták a kamatcsökkentési ciklust.
Matolcsy: Simplicity.
Simon: Simplcitiy. Holy simplicity.
(függöny)
