„Különbség van abban, ha valaki az Úr és Lucifer viszonyát egyenrangú felek harcaként mutatja be, vagy Madách koncepciójának megfelelően Lucifer fölé helyezi az Urat.... Madáchnál és Vidnyánszkynál a világnak van normális, elrendelt működése és kerete. Ez pedig lényeges szemléletbeli különbség, még akkor is, ha Alföldié is kitűnő, izgalmas rendezés". (L.Simon László kulturális államtitkár, Heti Válasz)
Szerintem a világnak nincs normális elrendelt működése és kerete. Nem normális dolog, hogy egy középszerű költő, akinek egyetlen irodalmi érdeme, hogy szétbaszott zsidó kurvák seggéről készített gipszlenyomatokat (ez egy bátor szöveg, felszabadult, emberi, szemben a fenti idézettel). Nem hiszem, hogy az a világ elrendelt működése, hogy a gárdonyi spontánprivatizátor tsz-elnök fiacskája élet és halál ura legyen a magyar kultúrában, pusztán azért, mert Döbrentei Kornél bővérű zsidózása után szövetségi titkárként végigvigyorogta nagy magyar írók kilépését az Írószövetségből. Milyen kerete a Világmindenségnek az, hogy egy L.Simon László szintű pöllencs elmagyarázza, hogy Kertész Imre tulajdonképpen nem valami nagy vaszizdasz, csak jókor volt jó helyen. Bezzeg, ha L.Simonnak jutott volna Buchenwald, és nem ezek az unalmas zsidó kurvaseggek, akkor most ő lenne a Nobel-díjas.
André Malraux mondta volt: Isten után az Ember is meghalt. Az elrendelt működéssel, normalitásával és kereteivel együtt. Malraux Charles de Gaulle kulturális minisztere volt, író és katona. Egy nagy ember nagy embere. L.Simon egy kis ember kis embere. Egy zsíros, rágós marhapörkölt jut róla eszembe, amit éppenséggel meg lehet enni (ez nagy szó, mármint metaforikus értelemben), de minek.
A Fidesz egy svéd-finn jégkorongmeccs második harmada előtti szünetben választotta Isten útját, és amire Carlsson és Svedberg felvezette a korongot a kapu elé, már jobban ismerték a kereteket, a működést és főleg a dolgok helyes, normális irányát, mint a római pápa. Ha azon a meccsen, azon a másikon nem a "svédek" nyernek, akkor is Orbán ma a miniszterelnök, és akkor is L.Simon László az államtitkár, csak akkor a lib-reált kérné most számon szegény Vidnyánszkyn, akit le kell cserélni Kerényi Imrére, mert az esetleg hajlandó lenne leszbikusnak ábrázolni Bánk Bánt.
Van ebben a posztban egy fénykép. Áll ott egy L.Simon Lászlóhoz a megtévesztésig hasonló ember, aki éppen nem mondja azt az Alföldi Róbertnek, meg azoknak a százaknak, akik felállva tapsoltak az Ember Tragédiájának, hogy ti nem ismeritek a világ elrendelt működését, normalitását, kereteit. Megmagyarázom, nagyon pontosan, hogy mit NEM mondott akkor L.Simon. Nemcsak azt nem mondta, hogy ő áll Isten oldalán, az elrendelt működés oldalán, Jesú Christe, Domine Deus, Agnus Dei, Filius Patris, hanem, hogy ti ott kinek az oldalán álltok, apage Satanas.
L.Simon nemcsak magáról, Vidnyánszkyról és a Mindenhatóról beszélt, hanem rólam is. Én is ott vagyok ám a képben, hiszen ott tapsoltam a Lucifernek, én vagyok az, aki nem ismeri a dolgok elrendelt kereteit, aki nem az Úr útját járja, hanem nyilván valaki másét. L.Simon László két részre osztotta a pályát: az Úr szolgái állnak az egyik oldalon, az Úr elrendelt világának ismerői, az Úr normalitásának felkentjei. És hát van egy másik oldal is...
És ugyan mi az, ami nem engedhető meg az Úr elrendelt világa érdekében? Ez egy harc, az Úr harca, és amikor Szilágyi Bernátné független, de a Fidesz által támogatott polgármester-jelölt és Pombóci Jolán független, de a Fidesz által nem támogatott polgármester-jelölt közül kell választani Biharszilváson, akkor is az Úr harcát vívjuk, amikor Simicska "az Úr harcosa" Lajosnak a heti másfél milliárdot utaljuk át, amikor az Úr nevében módosítjuk az Alaptörvényt, hogy "mostmárténylegkussojjá", akkor is, mindig az arkangyalok csatáznak Belzebubbal. És ha az Úr harcáról van szó, az Úr követéséről, az Úr elrendeléséről... akkor nincs kérdés. Nem Orbán Viktor miniszterelnökre kell szavazni, hanem Orbán Viktorra, az Úr bárányára.
A másik oldalon vagyok. Magamra vessek. Megértettem.
