Egy korábbi hozzászólásomban azt írtam, hogy "...a Medgyessy-Gyurcsány kormányok teljesítménye az elmúlt húsz év legrosszabb teljesítménye volt. Pont. Nincs de, nincs egyrésztmásrészt, mihezképest. Abszolút rossz volt, ever. Személy szerint kétlem, hogy a következő húsz évben ezt bárki is alul tudná múlni."
Milyen naiv voltam. De ne kalandozzunk el posztunk tárgyától, Gyurcsánytól.
Gyurcsány egy istencsapása az Orbán-rendszer ellenzékének, lehet az szocialista, lehet jobbikos, lehet más. Istencsapása nekünk is, vincenteknek, főleg mivel gyakran kaptuk rajta, hogy nyúlja a legjobb beszólásainkat. Lenyúlja, összemancsolja, félredobja, és onnantól a jobboldali és a bizonytalan szavazók is összegyurcsányozott, hiteltelen argumentumként tekintenek rá. A mi érvényes argumentumunkra, bassza meg. Ha megvédjük a saját érvünket, akkor gyurcsányisták vagyunk. Az meg elég hülyén venné ki magát, ha elhatárolódnánk attól a véleménytől, amit nem egyszerűen magunk is vallunk, hanem saját gondolatmenetünk útján jutottunk el hozzá.
Mert hogy Gyurcsánnyal itt nem lesz Orbán-buktatás, az nagyjából biztosra vehető. Van körülötte egy lelkes, de borzalmas mag, ami nagyobb tömeget tud képezni, mint akár az MSZP és az LMP együttvéve, ugyanakkor ennél jóval nagyobb tömeget taszít. Tüntetéstől, szavazástól, Facebook-csoporttól.
Gyurcsány nettó haszna az ellenzék számára egy negatív számmal írható le. Értelemszerűen akkor Orbán számára meg egy pozitív számmal.
Kinek az oldalán áll ez az ember?
Gyurcsány hiteltelensége nem egyszerűen a jobboldali politikusok, a média és a véleményvezérek kitartó karaktergyilkosságának eredménye. Azé is, persze, még szép, de Gyurcsány elsősorban saját jogon hiteltelen. Az őszödi beszéd után (aminek elsősorban nem a tényével és a tartalmával volt baj, hanem azzal ahogy és ahol elmondta, ezzel az egész értelmetlen, hebrencs öntökönbökés-karmával), az áfa-csökkentés majd visszaemelés után, az ellotyaszájúskodott reformok után neki nincs kin számonkérnie a jó kormányzást. Vezetőként megbukott, sármja nincs, irodalmi munkássága töredékes, a manírjaitől meg a hideg futkos az ember hátán.
És akkor még ez a Sukoró-ügy is.
Schiffer András láthatóan komolyan veszi, hogy lehet más a politika. Amit az LMP csinál, az a politizálás egy valóban más, matolcsysta-opnista értelemben unortodox módját képviseli. A Fidesz (beleértve a sajtóját és az ügyészséget is) Schiffer feljelentése mögé bújva akarja hárítani a kézenfekvő vádat, hogy itt politikai koncepciós eljárás készül. Gyurcsány számára is hasznos idióta lehet még Schiffer: a hivatali visszaélésről szóló feljelentése annyira gyenge lábakon áll, mintha direkt ügyészségi igazolást kért volna Gyurcsány ártatlanságára.
Ha valamivel meg lehet fogni Gyurcsányt, akkor az az ügyészség által hűtlen kezelésként kezelt telekcsere-ügyletre gyakorolt befolyása lehet. Erre eddig a jobboldali sajtóval összeforrt ügyészség nem mutatott bizonyítékot. A kiemelt beruházássá nyilvánításról szóló kormányrendelettel kapcsolatos hivatali visszaélés vádja viszont egy vicc. Schiffer becsámpázott a pályára, és a Polt elé, a tizenegyespontra letett labdát magabiztosan felrúgta a lelátóra.
Kinek az oldalán áll ez az ember?
Nem is kétséges, hogy a Gyurcsánnyal szembeni vádemelés nem ügyészi szakmai kérdés lesz, hanem politikai. Gyurcsányt a hívei természetesen mártírként fogják beállítani. A médiatörvénnyel és az alkotmánnyal ellentétben ez talán kevesebb megértésre talál a nyugati sajtóban, ahol láttak már egykori miniszterelnököket igazságszolgáltatás elé állni (például Sanadert, Olmertet, Villepint, vagy Berlusconit), akik szintén politikai boszorkányüldözésnek nevezték az ellenük folyó vizsgálatokat. Gyurcsány politikai vádlói természetesen hangsúlyozni fogják az ügyészség függetlenségét és a törvény előtti egyenlőség szentségét.
Egyszóval fergeteges kirakatpernek nézünk elébe, de azért ne áltassuk magunkat azzal, hogy Gyurcsány ártatlan lesz mindenben, amivel megvádolják.
Gyurcsány egy módon tudná hasznossá tenni magát az Orbán-rendszer ellenzéke számára: a börtönben, mártírként. A lefogása tovább rombolná a kormány demokratikus imázsát, ugyanakkor - feltéve, hogy eltiltják az internettől - a locsogása sem lesz többé az ellenzék megerősödésének útjában.
Kezdődjék a móka.
