A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Mi a magyar?

2021.11.28. 22:06 | jotunder |

Egy huszonéves fiatalember, valamikor a hetvenes években, a ClujNapoca - Bucuresti vonaton Schleiermacher Platón fordítását olvassa. Én akkor már tudtam olvasni, nem Platónt, de a Pacsajit, meg a Futball-világbajnokságok csillagait. Még látszott a nagyanyám háza kapuján a nagy fehér Dávid-csillag, amit 1956-ban meszeltek rá, miheztartás végett és persze a golyónyomok a falon az Izabella utcában. A tévében Brachfeld Siegfried volt, meg Kazal László. Nagyanyám Szabó Magdát olvasott, mert akkor volt Szabó Magda, meg Mándy Iván, és persze akkor volt igazán Latinovits meg Ruttkai Éva. Münnich Ferenc már nem volt, de Biszku Béla annál inkább, és néha a Magyar Távirati Irodát felhatalmazták annak közlésére, hogy érdemei elismerése mellett. Ez egy magyar pillanat volt, akkor elég világos volt, hogy mi a magyar.

(Pár évvel korábban de Gaulle tábornok látogatott Bucurestibe, ahol találkozott Monsieur és Madame Ceausescuval, és középkori romokat látogattak meg Targoviste-ben. Halálkomolyan Targoviste-ben . Magyarországra nem jött el de Gaulle, csak a Bruno Kreisky, per K. und. K., akkor Magyarország erősen K volt. )

Prof. Dr. Kövér László mondta volt, hogy kétféle magyar megközelítés van, kedves államvédelmi elvtársak, egyrészt az önrendelkező államban és az öntudatos nemzetben hívő másrészt meg a zsidók. Nem így mondta, tudom, de valahogy én így értettem, főleg miután az államvédelmi elvtársak figyelmébe ajánlották a problematikát. Nem úgy zsidók persze, mint a Slómókám, hanem olyanok, akik nem átallanak a ClujNapoca -Bucuresti vonatok Schleiermacher Platón fordítását olvasni, pláne kérem tisztelettel, hogy Kemény Zsigmondot, Csengeryt, mindenféle faszomkommunistát, amikor pedig Wass Albit is olvashatna, valami szépet a patkányokról. Öntudatos nemzetben hívő fehér, keresztyén, heteroszexuális férfi (ez itt eredeti Kövér, bolddal is szedhettem volna) az nem olvas Platónt, egyáltalán nem olvas, nem jár színházba, hanem magyar , én magyarok, te magyarsz, ő magyarik, mert valójában ikes ige, de ezt a kozmopoliták nem értik.

Felmerül azért a kérdés, hogy akkor tényleg a DJ Jeszy, a Megadja, a Rákay Kálmán magyarunk, magyartok, magyarnak, meg a Várkonyi Andrea Boldogasszony Anyánk, vagy azért azok is, akik Závada Pált olvasnak (vagy ahogy ezt Demeter Szilárd a Turáni Fajlapban mondta, Závada Pétert, de másnapra kijavították, mert azért kínos lenne, ha a magyar irodalom Aczél Gyurijáról kiderülne, hogy esetleg egy hímvessző és elég nagy, ami azért esetünkben elég ironikus).

Az önrendelkező magyar állam, amikor éppen nagyon erősen magyarszik, általában deportálásra váró zsidó asszonyok nemi szervében szokott kutakodni, és leginkább arról szokott rendelkezni, hogy ami ma a tiéd, az holnap már lehetőleg valaki másé legyen, és ne tessék Várkonyi Andrea Boldogasszony Anyánknak ilyen kéjesen sikongatni, mert még félreértem. Az önrendelkező magyar állam, eleve nem utazik vonaton, ha van helikopter bazmeg, és hát kurvára nem olvas Platónt, aki állítólag Plüchfeldről görögösített. Mert rágógumit rágva még csak lehet valahogy sétálni, de olvasás közben lopni, azért macerás.

Az a zsidó, aki ugye nem zsidó, de zsidóskodik, zsidóskodva mindenféléket elolvas, zsidóskodva még abban is kételkedik, vagy hát inkább leszarja, hogy hány püspököt ölt meg a pozsonyi csatában Kurszán kündü a széleslátókörű europeer, aki egyébként lehet, hogy eredetiben olvasta a Platónt a jurtájában, és lehet, hogy valamilyen kazár Jezebellel is volt valamiféle morganatikus kapcsolata, de csak viccelek kedves államvédelmi elvtársak.

Volt egy pont, amikor mindenki ugyanazt a tévét nézve, Kövér elvtársék, a munkásmozgalom régi harcosaiként talán egy kicsit nagyobbat, mindenki ugyanabban a Népszabadságban nem olvasta el a testvéri észak-guineai nép vezetőjének gondolatait az imperializmus elleni harc időszerű kérdéseiről, mindenki ugyanúgy nem írta fel a ház falára, hogy "Komcsik ne merjétek felemelni a sajtos pogi árát", mert szabadságharcos a mi népünk, de azért mértékkel, és mindenki úgy viselte a kék nyakkendőt, hogy méltó legyen az Úttörőszövetség tagságára, és idejött Párizs helyett az a fiatalember a ClujNapoca-Bucuresti vonatról, hogy azért elég gyorsan felkeltse az államvédelmi elvtársak gondoskodó figyelmét.

Most minden egyszerű lett. Vannak a jók, akik mindig jók voltak, ezer éve jók és fajtiszták, fehérek, keresztyének, heteroizék és főleg férfiak, mert ez egy férfiország, eleve nincsenek nők, kivéve természetesen Várkonyi Andrea Boldogasszony Anyánkat. És vannak a rosszak, akik, you know the drill, Kincses Kolozsvár és a bukaresti főpályaudvar között azt olvasnák, hogy:

"Most azt képzeld el, milyen is lenne béklyóból oldoztatásuk és oktalanságból gyógyulásuk, ha véletlenül természetes állapotba jutnának. Ha valamelyiküket föloldoznák
és kényszerítenék, hogy álljon föl, tekergesse a nyakát, lépkedjen, pillantson a fénybe, mindezt
kínlódva tenné, és a nagy sugárzástól képtelen volna észrevenni, aminek az árnyképét látta;
mit gondolsz, mit szólna, ha valaki azt mondaná neki: előbb csak üres semmiségeket látott,
most viszont sokkal helyesebben lát, mert közelebb került a valósághoz, és igazibb lét felé
fordult, és rámutatva az úton járókra, kényszerítené őt, hogy feleljen a kérdésre: mi az?"

Kövérizmus a gyakorlatban: Miért kell felszámolni az Esztétikát, elvtársak? Mert a termelésre kell koncentrálni!

2021.11.28. 16:50 | jotunder |

 

 

A NER egyik kultúrheroinája írta az alábbi szöveget. A nyilaskeresztes toposzok találkozása a teljes leépüléssel. Ez a kövérizmus, titkosszolgálatok nélkül. A szöveg a Facebookról származik. A rezsim büszke szolgája az "ezért szükséges az átrendezés" szöveggel éppen azt magyarázza el, hogy a Pázmányon felszámolják az Esztétika tanszéket. Igen, jól értik, az Esztétika tanszék felszámolásának szükségességét magyarázza a fideszművésznő. A NER üzent. Köszönjük, vettük.

"Tudod, éppen azért hajlamosak a nyugatiak lenézni a kelet-európaiakat, mert a nyugat több mint 500 éve jelentősen gazdagabb, mint a mi régiónk. Míg mi a törökkel harcoltunk, majd míg próbáltuk újraépíteni az elnéptelenedett országot, ők gyarmatosítottak, rabszolgákat tartottak és kifosztották a gyarmatosított területeket. Egyetemeket alapítottak sorra, elindulhatott a széleskörű polgárosodás, majd iparosodás. Aztán Magyarországon beindult egy hihetetlen mértékű fellendülés a dualizmus korával, de az internacionálét és a bolsevik szemléletet képviselő ellenzéknek nem kellett ez a fejlődés, nekik hatalom kellett, és szovjet típusú berendezkedés. Ezt végül 1949-re csalással ki is harcolták maguknak. A rendszerváltással azonban ezek nem takarodtak el, hanem folytatták az ország módszeres kifosztását, amelyet az Impexek megjelenésével a ‘70-es években elkezdtek. Többmilliárd dollár vándorolt ki az országból a ‘70-es évek és a rendszerváltás között amerikai cégek és a magyar bel-és külügy hathatós hozzájárulásával. Jött aztán a rablóprivatizáció, és a megmaradt magyar ipar és mezőgazdaság felszámolása. A nyugat újraalkalmazta a régi, jól bevált gyarmatosító technikát: üveggyöngyöt adott aranyért cserébe…illetve némi pénzt cserébe a megszerzett piacért és az elszipkázott, jól alkalmazkodó, magasan képzett magyar munkaerőért. A nyugatiak ugyanis jóideje nem bajlódnak már azzal, hogy időseket és betegeket gondozzanak, de azzal sem különösebben, hogy orvosi egyetemen hosszú éveket tanuljanak, hisz a kelet-európaiak és képzett szírek kiszolgálják őket. Ha a nyugat-európai esetleg lenézi a kelet-európai t, az nem azért van mert a Pázmányon megszűnt az esztétika szak, hanem azért, mert a több mint 500 évvel ezelőtt elkezdődött gyarmatosítás most is zajlik. Szolgának tekint a nyugati, hiszen megszokta, hogy az éttermi felszolgáló, a takarító, a bébiszitter, az ács, a villanyszerelő, az autószerelő, az orvos, az ápoló, az idősgondozó, azaz mindenki, aki a nyugati ember kényelmét SZOLGÁLJA, az többségében kelet-európai. Magyarország agrárország, a kontinens egyik legjobb minőségű földjével, elég csak ránézni a térképre és megtekinteni Európa alföldeit, és elég megismerni az európai termőföldek minőségét. Elég logikus lépés a mezőgazdaság megerősítése és a hazai ipar felélesztése, mert az, hogy Magyarország Franciaországtól vásároljon krumplit, tejet és Lengyelországtól almát, az éppen olyan, mintha Norvégia vagy Izland Afrikából vásárolna tengeri halat. Ha Magyarország nem akar totálisan a Nyugat kiszolgáltatottja lenni, muszáj megerősítenie azokat az ágazatait amelyekre adottságai predesztinálják 1000 éve. A csábító, magasabb fizetésekért , amióta lehet, tehát 2004 óta egyre több munkaképes ember megy el, és ide nem fognak képzett emberek érkezni külföldről a helyükbe. Ahhoz tehát, hogy Magyarország önfenntartó, de minimum ne totálisan kiszolgáltatott maradjon, ahhoz meg kell erősíteni azokat az ágazatokat, amelyek a fennmaradáshoz nélkülözhetetlenek. Ezért szükséges az átrendezés."

Hogyan szekularizálta Orbán a nagymagyar antiszemitizmust.

2021.11.21. 15:57 | jotunder |

 

  ".....    ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” – mondta Semjén fajtestvér a kongresszuson. 

Magyarországon az elmúlt százegynéhány évben az antikrisztiánus magyargyűlölet zsigeri beállítottsága a magamfajtákra vonatkozott. Bár Schmidt Mária továbbra is teli szájjal zsidózik, Bayer már nem Schiff Andrást akarja elásni az orgoványi erdőben,  már nem álmodozik arról, hogy nagyon kékszemű és nagyon szőke nácik zsidókat vernek agyon Berlinben (ezt, hogy  megúszta vazze), és már nem Tiszaeszlárról akar drámát iratni a néhai Csurkával Dörner fajtestvér, hanem simán csak valami szart akárki mással,  amit nem is lehet primér módon pogromra való felszólításnak értelmezni.

Amikor tudjukkik el akarták pusztítani az Ezeréves Királyságot, újra és újra megfeszítenék a népek Krisztusát, akitől elvették Édes Erdélyt és az igazhun ősiséget, már nemtudjukkikről van szó. Régen tudtuk, de ma már a Márki-Zay is lehet tudjukki, Orbán árjásította a tudjukkiságot. 

Békés Márton nem antiszemita. Bár értelme sincs annak nemantiszemitául, amit beszél, t.i. hogy vissza kell venni a jászioszkároktól és a lukácsgyörgyöktől Antonio Gramscit (az, hogy egy keményvonalas kommer a magyar konzervatívok egyik idolja, nagyon vicces) és Carl Schmittet (ő legalább náci volt) akkor a jászioszkár és a lukácsgyörgy már nem igazi Jászi Oszkár és igazi Lukács György, hanem bárki, aki szerint nem Vitéz Nagybányai Lánczi András a világ elsőszámú filozófja (Lánczi mentségére szóljon, hogy ő igen szerényen, Orbán Viktor metafizikáját tartja a legnagyobb kortárs filozófiai eredménynek).

És Demeter Szilárd még annyira sem antiszemita, noha ő is kikukázná a nemzeti gyepütestvériséget és a turáni faj nagyságát veszélyeztető fajidegenséget az irodalomból, de tényleg nem lehet tudni, hogy mire gondol, vélhetően semmire az égadta világon. 

Orbán vaskézzel szorította ki a klasszikus lovasistváni antiszemitizmust a magyar jobboldali közbeszédből, miközben Lovas István halálában is megmaradt egyetlen zsurnalisztikai idolnak.

 Lehet, hogy profilból heftice még kicsit hasonlít rám a Népellenség, de már bárki lehet az, nem kell hozzá három zsidó nagyszülő. 

 Ma Yoram Hazony tart kiselőadást a nyilaskeresztesek szellemi utódainak a nemzetikonzervativizmusról. És ezt Orbán érte el, aki tudta, hogy a kecske rászoktatható a brokkolira, ha szükségünk van egy kis maradék káposztára. 

A zsidókat továbbra sem szeretik, de azért teljes biztonságnak élhetnek Magyarországon, feltéve ha nem akarnak igazi magyarnak mutatkozni, csak valamiféle érdekes etnikumnak. Soros György persze egy übermuttig nebbich, de már nem  nyakig pajeszban ábrázolják a Ripostban, amint pászkába töltött solymosiesztert falatozik a Rumbach Sebestyén utcában. 

A magyar politika tétje már tényleg csak az pár szaros ezermilliárd, amiből Nemzeti Tulajdonosi Osztály épülhet Orbán Viktor másodunokahúgaiból, bojlereseiből és pereceseiből. Az antiszemitizmust szekularizálták, ez lett a történelem vége. 

 

 

 

 

 

TGM, a nyomasztó szellemi fölény és a Zombie Blues

2021.11.20. 22:11 | jotunder |

 

       A Magyar Filozófiai Társaság  életmű díjat adományozott Tamás Gáspár Miklósnak és Steiger Kornélnak.   

     Nyomasztó szellemi fölényét akkor is érezni kényszerülünk, ha aktuálisan éppen nem értünk egyet vele." - írta Perecz László méltatásában TGM-ről. 

        "Ha az efféle sziszifuszi munka és a tanítványoknak szentelt oktatói élet manapság az akadémiai grémiumok számok bűvöletében élő technokrata szemlélete, a filozófia hagyományosan előkelő státuszának megrendülése és a klasszikus nyelvek elsajátításának időigényessége mellett egyre nehezebben elvégezhető, illetve megvalósítható, az csak arról tanúskodik, mennyire eltávolodott korunk a görög szellemi- és életideáloktól." -írta Mogyoródi Emese Steiger Kornélról.

      Ez pedig itt a Zombie Blues. 

      Nem ér nem belehallgatni. 

      A  Zombie Blues-t éneklő David Chalmers kezében van egy mobiltelefon, onnan olvassa a szöveget. Erről a mobiltelefonról szól a poszt, ami nélkül Chalmers nem tudta volna elénekelni a számot, mert állandóan elfelejti a szöveget. A mobiltelefon az ő agyának a kiterjesztése. The Extended Mind.

  Az Extended Mind hipotézis a modern filozófia egyik legérdekesebb tézise. Nem a filozófia hagyományosan előkelő státuszához tartozik, ahogy a Zombie Blues sem. Az akadémiai grémiumok számok bűvöletében élve 6846 (hatezernyolcszáznegyvenhat) darab scholar.google idézete van az Analysis-ben 1998-ban megjelent cikknek, amit Andy Clark és David Chalmers írt az Extended Mind-ról. A Conscious Mind című David Chalmers könyvre viszont 11755 hivatkozás van, ezt még 1996-ban írta a doktorijából és ebben a könyvben vannak a Filozófiai Zombik, a filozófia hagyományosan előkelő státuszának kisebb megrendülésére.

  A filozófia ma David Chalmerst jelenti, a Philosophical Review-t (az a filozófia csúcslapja, ahol Thomas Nagel What is it like to be a bat-je jelent meg, és persze Chalmers és Jackson Conceptual analysis and reductive explanation-je is).  

  Sokkal jobb filozófus Chalmers, mint TGM?  Ennek semmi értelme. Nem egy világban élnek, nem lehet őket összehasonlítani. Van egy világ, ahol nyomasztó szellemi fölénye van TGM-nek és van egy másik, ahol meg nem, azt sem tudom, hogy abban a másik világban értelmezhető-e a nyomasztó szellemi fölény kifejezés. 

  Én egyik világot sem fogom megérteni, de azért érdekesek így egymás mellett. 

Lehetséges-e párbeszéd a járványkezelésről?

2021.11.17. 20:25 | jotunder |

 

 

Magyar értelmiségiek, újságírók, tudományos kutatók, művészek írtak alá egy felhívást a járványkezeléssel kapcsolatos párbeszéd szükségességéről.

Magyarországon gyakorlatilag semmiről sem lehet párbeszédet folytatni, de a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban olyan indulatok keletkeztek pro és kontra, olyan mélyen érinti ez az embereket, hogy a világban gyakorlatilag sehol sem indult komoly társadalmi párbeszéd a járványkezeléssel kapcsolatban.

Nassim Taleb a kockázatkezelés egyik nemzetközileg is elismert szakértője, hedge fund menedzser, egyetemi professzor, sikerkönyvek szerzője egészen korai totális lockdown-t, a legrosszabb szcenárióra való felkészülést javasolt, ami, személyes megjegyzés, számomra teljesen idegennek tűnt a személyiségétől (finoman szólva nem a félénk, kockázatkerülő, szemüveges értelmiségi típus, amennyire tudom valóban kétszáz kilót tud erőemelni). Ez valószínűleg nem teszi őt szimpatikussá a felhívást aláírók körében. Mindazonáltal, mert a Vincent nem működik mindazonáltal nélkül, leírt valami mást is. Azt, hogy a statikusabb területeken (vízvezetékszerelés, könyvelés és idegsebészet) mintha lényegesebb lenne a szakértők szerepe, mint az olyan dinamikusabb területeken, mint a klinikai pszichológia vagy pénzügyi elemző. Taleb véleménye egy a sok közül, de egy érdekesen gondolkodó ember véleménye, érdemes megkeresni, mit írt erről.

A járványkezelés számos kockázati területet érint, egyik oldalon természetesen a betegséggel kapcsolatos kockázatokat, másik oldalon viszont a korlátozásokkal kapcsolatos károk kockázatát. A kockázati konfidenciák jelentősen különbözhetnek egymástól. Azt gyakorlatilag ki lehet számolni, mivel járnak a lezárások, a betegséggel, halálozással kapcsolatos becslések, főleg a járvány elején (de azért most is) óriási szórást mutattak.

A másik probléma az, hogy miközben aránylag pontosan mérhetjük a korlátozásokkal kapcsolatos költségeket, veszteségek méretét, nagyon nehéz, nagyságrendileg is problematikus, kvantifikálni az emberi veszteségeket.

És itt jön az, amiről Taleb beszél, nem nagyon világos, hogy kit tekinthetünk a járványkezelés szakértőjének, kik azok, akiknek a kollektív bölcsessége a lehető legjobb megoldásokhoz vezethet.

A Nobel-díjas Herbert Simon írja 1962-es Architecture of Complexity című, sokat idézett esszéjében:

“If there are important systems in the world that are complex
without being hierarchic, they may to a considerable extent escape our observation and our understanding. Analysis of their behavior would involve such detailed knowledge and calculation of the interactions of their elementary parts that it would be beyond our capacities of memory or
computation. “

A legalapvetőbb problémák is nagyon nehezek a koronavírus terjedésével kapcsolatban. Azok az agent-based simulation modellek, amelyekre a lockdown-t alapozták sokkal de sokkal jobban működnek hierarchikusabb rendszerekben (lásd a szintén Nobel-díjas Thomas Schelling 1971-es cikkét, ahol először alkalmaztak ilyen szimulációt, ahol a rendszer igen hierarchikus volt). Senki sem állítja, hogy nem lehet alkalmazni a Simon által Warren Weaver után “disorganized complexity”-vel rendelkező rendszerekre az agent-based szimulációt, ahogy Neil Ferguson, a brit lockdown atyja is alkalmazta, csak azt, hogy “may to a considerable extent escape our observaton and our understanding”.

Borzalmasan nehéz problémáról van szó, ahol a teljeskörű hozzáértés fogalmilag lehetetlen, a részterületi szakértelmek pedig nem feltétlenül csiszolódnak össze. Van egy filozófiai közhely: ontological commitments have epistemological implications. Nem, nem értek a filozófiához, csak ezzel a problémával néztem szemben az elmúlt két hónapban. Azzal, hogy feltételezzük, hogy az általunk tanulmányozott univerzum ilyen vagy olyan, nagyon komoly hatással vagyunk arra, hogy milyen jellegű tudást szerethetünk az univerzumról. Egyáltalán nem világos, hogy mi az ontological commitment a járvánnyal kapcsolatban, kinek ez, kinek az. Nem olyan könnyű közös nyelvet találni, mint amilyennek az látszik, és, ezért remélem nem haragszanak meg rám a felhívás aláírói, valamiféle szakértelemre, legalábbis kollektív szinten, szükség van, különben intellektuális ludditákká válhatunk.

Alázattal, bölcsességgel és talán, némi öniróniával, elképzelhetőnek tartok egy hasznos párbeszédet a járványkezelésről, én természetesen ilyesmiben nem tudnék részt venni, egyáltalán nem értek ehhez, és lassan mindennel kapcsolatban hályogkovácsnak kezdem magam érezni, amiben nincs elég nagy gráf. Mindenesetre, sok szerencsét.

Mi a baj Demeter Szilárddal...

2021.11.17. 19:32 | jotunder |

 

Demeter Szilárd a kolozsvári egyetem filozófiaszakán végzett és egy ideig a Kellék nevű erdélyi filozófiai folyóirat szerkesztője volt. Komoly hobbistaként basszusgitározik és bizonyosan sokat olvas.

Tehát az átlagmagyarnál sokkal közelebb van a magaskultúrához. Sokkal, de sokkal. Ahogy egy NB III-as futballista is sokkal közelebb van a futballhoz, mint egy átlagmagyar. Sokkal, de sokkal.

Idézzük fel Demeter egy korábbi kijelentését, amelyben arról értekezett, hogy Megadja Gábor az egyik legokosabb magyar, akit ismer. Megadját nagyon sokan kőbutának tartják, szerintem joggal, de valahogy (Demeter Szilárd bátyjának, Mráz Ágoston Sámuel Gerzson Töhötömnek, Lánczibubu bácsinak és gondolom az ELTE ügyeletes portásának hála) mégis csak doktori címet szerzett eszmetörténetből, ergo ő is sokkal de sokkal közelebb van (és ő is komoly hobbysta, de szólógitáron) politikafilozófiához, mint egy átlagmagyar.

Az, hogy egészen pontosan mi Demeter vagy Megadja szakmája... Hát azt nem tudom. De akármi, az FC Dabasba beférnének, és nem mindeki férne bele az FC Dabasba. Demeter viszont azt gondolja magáról, hogy tulajdonképpen játszhatna ő a Chelsea-ben vagy a Juve-ben is, talán nem a kezdőben, de néha a nyolcvanharmadik percben behozhatná a Mester. Tényleg elhiszi. Nem képes felfogni, hogy nemhogy a Chelsea, de a Kisvárda közelébe sem kerülhetne.

Azt képtelen felfogni, hogy attól, hogy őt felrakta az Orbán Viktor a polcra, még nem lett baracklekvár. Pedig nem tűnik tipikus kultúrkomisszár vadbaromnak. A Petőfi Irodalmi Ügynökség által kiadott Prejudice (nem Wass Albi bácsi bajuszkötője, hanem Prejudice) kötet, amit Amerikában fognak terjeszteni, olyan, hogyha meglátja Schmidt Mari nénénk, azonnal őrjöngve veti ki magát a Terror Háza magasföldszintjéről. Tóth Krisztina és Noam Chomsky eleve apage satanas (szerintem Demeter nem nézett utána a Roxana Gay-nek, de ha igen, és hagyta, hogy amerikai részről ő is bekerüljön a kötetbe, akkor azért leírunk neki egy-két fűtőt), de a témaválasztás, orbánmagyarországon eleve nem tűnik idő- és pártszerűnek.

Amikor egy olyan embert nevezett meg a legnagyobb élő magyar költőnek (mondjuk nincs ezzel egyedül), aki a Kárpátduna-Nagyhazáról, futballokosországról, népek Krisztusáról azt írta, hogy "gonosz lettél vak és régi, egy elbutult idegen néni, aki gyűlöletbe burkolózva még ezer évig akar élni. " - talán még kockázatot is vállalt, szerencsére Bayer és Szentesizöld nem olvas, csak ír.

Demeter komplexebb probléma, mint aminek látszik. Egyáltalán nem olyan sötét és gonosz figura, mint amilyennek jó látni, csak nagyon sokat kellett volna még dolgoznia, hogy elérje a közepes szintet. Demeter egy magyar probléma, igazi magyar probléma, nem erdélyi, nem NER, hanem magyar, és még sokáig velünk lesz ez a probléma, akkor is, amikor Demeter Szilárd már régen a biharkeresztúri kultúrban fogja a helyi kompótfőző szakkör után a villanyt kapcsolászni.

Fricz Tamás esete a klímaváltozással avagy jogi képviselőnk beájulna

2021.11.09. 18:50 | jotunder |

 

  

Fricz Tamás, akit jogi képviselőnk szuicid késztetése miatt neo-bubu prömpikének fogok nevezni posztomban, ahelyett, hogy. Szóval a Fricz Tamás nevű neo-bubu prömpike, írt egy cikket a többi neo-bubunak, az egyébként is eléggé neo-bubu Magyar Fajtársban.

A cikk címe: "A globalista világelit ronda tánca". Eredeti címe a Zslobalista Zsilágelit Zsonda Zsánca lett volna és főleg arról szólt volna, hogy ez a Greta Thunberger nevű zsvéd zsöld, hogyan esküdött össze a Rotschildokkal a turáni faj ellen a Tiszaeszlár : Kunmadaras bajnoki labdarúgómérkőzés szünetében. Nagyjából most is erről szól a cikk, csak kevesebb benne keresztény leányok vérével készített gefilte fish.

A neo-bubu prömpike alapgondolata az, hogy a Szocialista Internacionálé, Salamon Béla és Hirschfeld Ármin képkeretező elhitette az emberiséggel (inklúzíve amúgy Orbán Viktort, akit annyira megtévesztettek bizonyos nemárja elemek, hogy klímavédelmi akciótervet dolgozott ki), hogy az amúgy nem is létező klímaváltozás egyik fontos oka a szén-dioxid kibocsátás. És ezért akarják felszámolni az atomenergiát. Ezt így szó szerint írta le. Ez inkább a prömpike vonal, mint a neo-bubu. Donald Trump persze rosszul tudta, mert ő szerinte a kínaiak találták ki a klímaváltozást, hogy tönkretegyék az amerikai autóipart, de Fricz úr résen volt, ezt is a tudjukkik és a magukfajták találták ki, és persze a Rotschildok. Áder Jánosnak, aki nem rég azt találta mondani, hogy a legzöldebb energia az, amit fel sem használunk nem feltétlenül fogják megmutatni ezt a Magyar Fajtárst, de majd kétszer megnézi helyette az Eperjes Szamócának megint elgurult a Haloperidolja című vidám államvédelmi revüt.

Fricz Tamás főérve az, hogy Szarka László akadémikus is úgy látja, ahogy ő, és a Szarka László akadémikus, kérem tisztelettel, a téma kiemelkedő szakértője. Jogi képviselőnkre nézek, akinek tekintetében némi feszültséget vélek felfedezni, ezért inkább azt mondanám, hogy Szarka László akadémikus is elég ismert prömpike, ráadásul geofizikus, aki főleg elektromos hullámokkal foglalkozik, és havonta morcant valami "klímarealistának" becézett prömpikeséget a Milankovics-Bacsák évfordulóról, ami azért tipikusan a prömpikeség előrehaladottabb fázisának a jele szokott lenni.

Azt gondolom, hogy Boris Johnson esetleg közelebb van Greta Thunberghez klímaügyben, mint én, mert velem, bevallom, előfordult már, hogy hangosan felröhögtem egy sörözőben, amikor megtudtam, hogy a tizenháromszor komlózott sznobsöröm karbonsemleges. De azért a neo-bubu- illetve a prömpike-felismerő képességem még, köszöni szépen, jól van.

A Dillard-temető (The Dillard Cemetery)

2021.11.08. 21:26 | jotunder |

 

   Az iskolaszünetben mindig Betty néninél és Rufus bácsinál lógtam a városban. Rufus bácsi Anya bátyja volt, Betty néni pedig Apa unokatestvére, Anyámék esküvőjén ismerkedtek meg éppen kilenc hónappal a születésem előtt. Rufus bácsi akkor jött haza Kínából, ahol pontosan tizenkét évet és hat hónapot töltött. Szerettem amikor Kínáról mesélt, a Nagy Falról, amelyet naponta megnézett, meg furcsa házakról, amelyeknek ólomból volt a kapuja, nagyon nehezen lehetett csak bemenni azokon a kapukon, de Rufus bácsinak párszor sikerült, ezért is maradhatott olyan sokáig Kínában, és persze Woody Watsonról és az öccséről is mesélt, akiknek életük végéig Kínában kellett maradniuk. Ő tizenkét év és hat hónap után hazajött, egy nagy hajóval, és néha eljött hozzánk Mazowiecz Öcsi, aki szintén azzal a hajóval jött haza, és Betty néni mindig mérges volt, ha olyanok jöttek látogatóba Rufus bácsihoz, akikkel együtt volt Kínában, kivéve akkor ha a Mazowiecz Öcsi jött. Anya szerint Rufus bácsinak aranyszíve volt, csak rossz társaságba keveredett. Azt gondoltam, hogy ha én is rossz társaságba keveredek, akkor eljuthatok Kínába és minden nap láthatom a Nagy Falat.

Senki sem emlékezett azokra az időkre, amikor még nem Horatio "Tisztakezű" Jackson volt a polgármester. Talán mindig ő volt a polgármester, az idők kezdete előtt is, amikor a Wabash folyó még Lightfoot Főnök őseié volt. Lightfoot Főnök Rufus bácsi barátja volt, ő sohasem volt Kínában, mindig a városban élt, igazi indián volt, karosszérialakatos, nem tudtam pontosan mi az a karosszérialakatos, de számomra akkor minden indián karosszérialakatos volt. Horatio "Tisztakezű" Jacksonnak nem volt semmije, csak egy háza a Colorado Avenue-n, és egy ezüstszínű Buickja, ezért is hívták Tisztakezű Jacksonnak. Szerencsés családba született mert az unokatestvéreivé volt minden kocsma és étterem a déli kerületben, a húgáé és a férjéé volt az összes bérház az északi kerületben, csak a nyugati és a keleti kerületben nem voltak érdekeltségei a családjának, mert abban a két kerületben minden Doug Loren-é volt, aki nem volt családtag, csak Tisztakezű Jackson szabásza. Nagyon szép öltönyei voltak Horatio Jacksonnak, szerette a sárga és lila öltönyöket.

A legkülönösebb ember a Tisztakezű környezetében Mr. Dillard volt, övé volt a városi temető. Nem lehetett tudni, hogyan került a tulajdonába, de az övé volt és ő döntötte el, hogy ki feküdhetett a temetőben. Néha felülvizsgálatot tartott, és akit nem tartott érdemesnek, annak a koporsóját elvitték Elwoodba, ahol bárki feküdhetett a temetőben. Azt mondta, hogy neki különös érzéke van ahhoz, hogy tudja ki érdemes arra, hogy a városi temetőben feküdjön és ki nem. Körbe-körbe sétált a sírok között, időnként egyiknél-másiknál megállt, felírt valamit a füzetébe, aztán néha teljesen váratlanul átfutott a temető másik végébe, leguggolt egy sirkő előtt, megkocogtatta, ha sárga vagy lila virágot látott rajta, akkor piros-, ha kék virág, különösen ha kék mocsári büdöske volt rajta, akkor feketepontot írt a füzetébe, és akinek túl sok feketepontja gyűlt össze, hamar Elwoodban találhatta magát. Ehhez értek, az érdemességhez, bárkinél jobban értek a temetői érdemességhez, ezt a Tisztakezű is megerősítheti - szokta volt mondani Mr. Dillard. A nyolcvan százaléka mehetne Elwoodba ezeknek, a nyolcvan százaléka, csak az a jó szívem - ezt is mondta néha a Mr. Dillard.

Egy napon Lightfoot Főnök műhelyébe bekopogott egy irodista a városháza temetkezési osztályáról és közölte a Főnökkel, hogy a nagyapját el kell vinni Elwoodba, mert Mr. Dillard szerint már nem érdemli meg a városi temetőt, sok hibát követett el, túl sok hibát. Lightfoot Főnök azonnal elment Betty néniékhez, aki azt mondta, hogy mindent el lehet intézni a városházán, ő ismeri Tisztakezű Jackson fodrászát, akié a kis pályaudvar volt és, hogy - így mondta Betty néném- neki is van tarifája és ő majd beszél Mr. Dillarddal. Nem tudom, honnan volt Lightfoot Főnöknek tarifája, de ami tarifája volt azt elvitte a fodrásznak. A nagyapám, az ő nagyapja, meg a nagyapám nagyapjának nagyapja a Sámán is az indián sírokban fekszik, az nem a Mr. Dillardé, hanem a Nagy Medvéé - sírta el magát Lightfoot Főnök. Késő volt, amire a fodrász felhívta Mr. Dillardot, Lightfoot Főnök nagyapjának koporsóját már kihantolták. Ekkor a Lightfoot Főnök visszatért az őseihez, legalábbis ezt mondta nekem Betty néném, de hallottam, hogy azt mondja Rufus bácsinak, hogy a Joe, mert Lightfoot Főnököt Joe-nek hívták, felakasztotta magát.

Mazowiecz Öcsi is ott volt éppen, aki Rufus bácsival jött haza a hajóval Kínából és amikor hazajött a Lightfoot Főnök megtanította a karosszérialakatosságra, pedig a Mazowiecz Öcsi nem is volt indián, hanem "polák", ahogy Rufus bácsi mondta. Sohasem láttam sírni a Mazowiecz Öcsit, csak akkor. A polákok ritkán sírnak.

Amikor Mr. Dillard eltűnt, Vörös Tucker kapta meg a temető tulajdonjogát, aki senkije sem volt a Tisztakezűnek, csak együtt jártak horgászni. A Vörös Tucker megkérte az árát a temetésnek, így mondta Betty néném, de aki egyszer a városi temetőbe került az örökbérletet kapott, ezt is így mondta a Betti néném. A Vörös Tucker sohasem járt ki a temetőbe, az indián sírokat pedig soha senki sem bolygatta többet. Csak az egyikre, és még a többi karosszérialakatos sem emlékezett arra, hogy kié volt az a sír, került minden héten egy csokor kék mocsári büdöske.

süti beállítások módosítása