Dáma Lovag Erdős Anna költészete egyszer elfoglalta már méltó helyét ebben a gyűjteményben, ám a Költőasszony továbbra sem lankad.
Apokaliptikus látomásaiban az Ararát hósapkája lecsúszik, a Maros torkolata meg felcsúszik a Hargitára, és ugrásra kész a manipulált vetés. Engem leginkább mégis az "Akkor és most Gróf Széchenyi István örökébe" és a Magyar Kultúra Napját méltató sorok ráztak meg (részlet; a helyesírás természetesen az eredeti):
"- Tudjuk, ismerjük a XX. sz. történelmét, ha Jókai jövendölése nem is valósult meg-, ha szét is esett az ország, a nemzetet,a nyelv ápolása ,a kultúrák ápolása tarthatja meg.
- A globalizáció, életmódváltozás, EU.-csatlakozás, a szétesett nemzet- mind-mind egy-egy veszélyt rejt magában,hogy a nemzet el- veszíti önmaga arculatát,kultúráját !
Ezért minden erőnkkel azon kell lenni,hogy megtartsuk Kulturális Értékeinket,egymással szeretetben,egymás megbecsülésével és Összefogással kell élni.
- Szomszédos és Uniós országokkal Kulturális téren fejleszteni kell összetartozásunkat,hogy-e kárpátokkal ölelt nemzet - boldog legyen !
- Ezt tapasztalom,ezt az igyekezetet Mosonmagyaróvár vezetőinél,lakóinál,kultúrával foglalkozók,milyen odaadással, - melegszívvel viseltetnek a kultúra és eredményei íránt.
- Munkájukhoz kívánok sok sikert,kitartást,eredményekben gazdag évet a Magyar Kultúra Napján."
