Poszt-sorozatom legutóbbi – kissé hektikusra sikerült – darabja után úgy gondoltam, hogy mégiscsak valamiféle tematika mentén kellene haladnom a nyájas olvasó zenei vegzálásában. Egyúttal azonban szeretném megőrizni a főbb motívumokat, úgymint: rock, gitár, személyes kedvencek, nosztalgia, fiatalság, hosszú hajú pasik meg ilyenek.
Ezen elvárások miatt Van Halen jutott eszembe, akit sokat hallgattam anno, de igazán egy dala maradt meg, ami nem is az övé, de legalább klasszikus darab:
(Istenem, amikor a pasiknak nem csak gyönyörű, hosszú hajuk, hanem szőrös mellkasuk is volt. A testhez tapadó latexet inkább nem minősíteném…)
Ha már idegen tollakkal ékeskedés, akkor nem tudom kihagyni rövid hajú, kissé selypítő (tényleg selypes vagy csak én hallom annak?) kedvencemet sem:
Feldolgozás ügyben megkerülhetetlen – a korábban már emlegetett és némelyek által lefitymált csapat – a Guns. A dal eredetiben is kiváló, de az igazi ismertséget valszeg ez hozta meg:
Közbevetőleg jegyzem meg, hogy ezt a felvételt egy Freddy Mercury emlékére szervezett koncerten rögzítették. S ha már Freddy, akkor nem tudok nem ide szúrni egy Queen nótát – mintegy kakukktojásként, de vegytiszta nosztalgiából: 13 éves voltam, amikor egy nyáron a Főkertnél dolgoztam diákként, ahol összehaverkodtam egy sráccal, aki megmutatta meg nekem ezt a nótát:
Manapság tán nem elég píszí, azért nem hallhatjuk ezt sűrűn… Én viszont azóta is szeretem.
Végül egy klasszikus blues szám, amelyet sokszor rengetegen előadtak, feldolgoztak. Most álljon itt egy verzió (külön kakasos nyalóka kedvéért):
Na meg még egy, amely az én szívemnek oly kedves, egyúttal mintegy előkészítve a terepet a következő nagyívű posztomnak:
Mindezek után felteszem a nap kérdését (lásd még tévés bulvárműsor telefonálásra késztető übergagyi kérdései): mai posztomban mi/ki volt a kakukktojás? A helyesen válaszolók között értékes kakasos nyalókát sorsolok ki. :-)
