Nem, nem a Jethro Tull örökzöldjéről lesz szó, hanem Orbán egyik legfrissebb mondásáról.
"Erről ritkán szoktunk beszélni, de (...) Európa második legiparosodottabb országa éppen Magyarország, és nagyon jó esélyünk van arra, hogy ennek a választási ciklusnak a végére, tehát 2018-ra az első helyet is megszerezhetjük, ha ilyen ütemben fejlődik a magyar ipar" - mondta Orbán Viktor.
Arról még ritkábban szoktunk beszélni, hogy pl. a Deutsche Bank úgy tudja, hogy Magyarország csak a harmadik a fenti rangsorban.
Azt azért lehet tudni, hogy a fejlett országokban, beleértve a fejlettebb EU tagállamokat is, az egy Németország kivételével, már jó ideje nem az ipari termelés, vagy az árutermelő ágazatok, hanem a szolgáltatások termelik a GDP nemzeti jövedelem hozzáadott értékeket. Sőt, manapság már megkülönböztetünk gazdaságilag jobban fejlett országokat is.
A fő különbség a fejlett, illetve fejlődőnek tekintett gazdaságok között az egy főre jutó GDP mértékében, az iparosítottság mértékében keresendő. Ott keresendő igen, de nem azokon a területeken, amiről Orbán most beszél (ipar), illetve általában a NER-propaganda fókuszál (mezőgazdaság ((amiből negyedannyi GDP termelődik, mint a termékadókból)), vagy a bányászat), hanem azokkal ellentétben a szolgáltató szektor, illetve az un. tudás alapú szektor (ICT, azaz információs és kommunikációs technológiák, kutatás-fejlesztés, oktatás, tanácsadás, pénzügyi tervezés, stb). környékén.
Még egy index van, amit érdemes figyelembe venni, a „humán fejlettségi mutató” (HDI). Ez a születéskor várható élettartamot, az iskolázottságot és az életszínvonalat méri.
A NER-kormány gazdaságpolitikája tudatosan nem XXI. századi, és a XX. századi világképbe akarja visszalökni és konzerválni a magyar gazdaságot és társadalmat. A gazdaságot illetően ezt támasztják alá Varga Mihály tervei is. A megszorítások fájdalmasan nagyok és sok esetben fájdalmasan értelmetlenek lesznek.
A magyar társadalom lecsúszása, illetve lecsúsztatása is egyértelműen kiderül ebből a táblázatból. Egyrészt míg a „nagyon magas HDI” kategória értéke évről évre nő, vagyis az oda tartozó országokban javul a születéskor várható élettartam, az iskolázottság szintje és az életszínvonal, addig Magyarországon 2005 óta gyakorlatilag egy helyben áll. Ez viszont azt jelenti, hogy mivel ezen időszak alatt nem csak az előbb említett „nagy magas HDI” kategória alsó és felső értéke nő, de az azt követő „magas HDI” kategóriáé is, Magyarország mutatója viszont stagnál, hogy az ország csúszik lefelé! Különösen jelentős a relatív lecsúszás 2010-ben és 2011-ben.
Vagyis nem javul a születéskor várható élettartam, az iskolázottság szintje és az életszínvonal úgy, mint ahogy kéne, lehetne.
Egy dolog, hogy ha a Kedves Vezető jogász végzettsége okán nem ért gazdaságpolitikai kérdésekhez, és udvaroncai nem tudnak, vagy nem akarnak egy progresszív gazdasági pályát kitalálni neki, de ennél sokkal-sokkal súlyosabbnak tartom a társadalom kényszerített hozzáigazítását ahhoz az avíttas ideológiai-gazdaságpolitikai elképzeléshalmazhoz, ami a fejében van és ami a NER-ben megtestesül. A hozzáigazítás két fő terepe az egészségügy és az oktatás, a testi és lelki homo nericus kialakításának céljával.
