Úgy másfél éve Orbán Viktor azt tűzte ki célul, hogy legyen magyar egyetem a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye között. A nemrég nyilvánosságra hozott QS rankings összesen négy magyar egyetemet rangsorol. A szegedi egyetem az 551-600. az ELTE és a debreceni egyetem a 601-650. a Corvinus a 701+ helyezést érte el.
Néhány érdekes adat.
Hét brazil, három chilei, hét argentin, három kolumbiai, két mexikói, egy costa-ricai, két fülöp-szigeteki, hét indiai, egy pakisztáni, három szaúdi, négy dél-afrikai, egy egyiptomi egyetem került a legjobb ötszázba. Továbbá negyvenkilenc brit, harminchat német, huszonkét francia. Négy görög, három portugál és öt török. Magyar egy sem.
A szegedi egyetem egyetlen egy képzése került a legjobb kétszázba a világon. A harmincadiknak rangsorolt brit egyetemnek viszont tizenhárom darab képzése került a legjobb kétszázba.
A magyar felsőoktatást a harmadik világ környékére rangsorolták (igen, a legjobb perui egyetem is megelőzte a legjobb magyart), a magyar egyetemek pozíciója folyamatosan romlik.
Nyilván nem kell rettenetesen komolyan venni ezeket a rangsorokat, de azért valamiféle támpontot mégis nyújtanak a magyar felsőoktatás helyzetéről.
A hivatalos magyar professzori alapfizetés kb. havi ezeregyszáz font, ami talán ér ezernyolcszáz fontot a vásárlóerő-paritásbéli különbségek miatt, és az jóval a tanársegédi fizetés alatt van az Egyesült Királyságban. Egy brit egyetemen minden különösebb hisztéria nélkül elfogadnak egy magyar doktorit, egy tipikus magyar egyetemen (talán az összesen, kivéve gondolom a CEU-t) egy oxfordi doktorit is honosítani kell. A magyar felsőoktatás teljes költségvetési támogatása körülbelül egymilliárd dollár. Ez legalább ötven amerikai egyetem költségvetése alatt van. Valójában nincs semmiféle kormányzati akarat, ami arra irányulna, hogy a magyar felsőoktatás egy tudásalapú gazdaság motorja legyen (Schiffer képviselő erre vonatkozó indítványát a miniszterelnök leelitistázta).
A látszólag nemzeti büszkeségtől dagadó Orbán Viktor egyáltalán nem hisz abban, hogy Magyarországnak keresnivalója lehet a magas hozzáadott-értékű iparágak versenyében. Én, aki ugye közismert hungarofób cionlibsi vagy mi a szar vagyok - a saját tapasztalataim alapján - úgy gondolom, hogy a magyar fiatalok között megdöbbentően sok tündöklő tehetség és általában egy csomó okos kölyök van, akikre egy normális magyar jövőt lehetne alapozni. Szoktam írni azokról a leginkább kormányközeli kóklerekről, akik a magyar felsőoktatás mélyebb bugyraiban tenyésznek, de azt is tudom, hogy a magyar felsőoktatásban és persze az akadémián százával vannak olyan emberek, akikre ez az ország büszke lehetne.
Több kakaó van ebben az országban, mint Marx Karcsi bácsi szobrának hűlt helye. Hogy ezt én már ezerszer megírtam? Tudom. És ezeregyedszer is meg fogom írni.