Az alábbi sorok a Századvég folyóirat legújabb számából származnak. A szerző, és most hozzá kell tennem, állítólagos szerző, Barry Smith professzor a Buffalo Egyetemről. A szövegrészletet kommentár nélkül közlöm. A szakasz címe: Pauler, Lukács és a zsidók. (Ez címében nagyon emlékeztet a Bayer Zsolt, Csipkerózsika és a zsidók című jelentős filozófiai munkára, de ez egy mellékszál)
17.oldal :
"Arthur Schopenhauer, Otto Weininger és Scheler korábban már egyaránt úgy vélte, hogy a zsidókból hiányzik a verecundia (szerénység, szégyenteljesség) sőt, Weininger szerint ez magyarázhatja, hogy a zsidók között csak tehetségek vannak, géniuszok azonban nincsenek."
"Lukács ebben az összefüggésben nem pusztán amiatt érdekes, mert aktívan részt vállalt politikai bűncselekmények elkövetésében, hanem azért is, mert azokat megpróbálta morális szempontból igazolni."
18.oldal :
"A Népszava 1919. április 15-ei számában pedig a következőket írja Lukács: "Az államhatalom birtoka azt jelenti, hogy itt a pillanat az egykori uralkodó osztályok megsemmisítésére. Itt a pillanat, de élni is kell vele..."
Sajnálatos módon ezek a bűncselekmények, esetenként gyilkosságok rányomták bélyegüket az elkövetkező évek filozófiai életére, árnyékuk pedig Lukács néhány tanítványának fennmaradó befolyása következtében még ma is rávetül arra. Ez a tény, legalábbis részben magyarázni látszik, hogy a precízebb magyar gondolkodók miért nem tettek szert nagyobb befolyásra szülőföldjükön.
