A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Gengszterkrónikák

Prológus

2012.09.06. 13:00 | szempontpuska | 37 komment

Címkék: gengszterkrónikák

Ismét új sorozatot indít a Vincentblog! A holnap bemutatkozó rovatunkban visszatekintünk a múlt század híres gengsztereinek, maffiózóinak életére. Lemerülünk a korrupció, a zsarolás, a csempészet, a leszámolások, a swing, a charleston, a girardi kalapok és a hegedűtokba rejtett géppisztolyok korszakába. November végéig minden pénteken jelentkező sorozatunk prológusaként ma áttekintjük a maffia kialakulását az Egyesült Államokban és megvizsgáljuk a szesztilalmat, mely a szervezett bűnözés felemelkedését hozta el az újvilágba.

Holnaptól pedig minden pénteken ebéd után — de még a hétvégi lazulás előtt — tartsatok velünk az alvilág történetébe!

 

 

A hordós gyilkosság

Ez az eset volt az, amely beemelte a köztudatba a maffia fogalmát. A közvélemény — és a sajtó — mintha ekkor döbbent volna rá, hogy a felszín alatt létezik egy másik világ. Egy árnyékhatalom, amelynek kiépült rendszere láthatatlanul belefolyik mindennapjaikba, a kereskedelembe, a politikába és az igazságszolgáltatásba. Ezek a tények ma már közhelyszámba mennek, de Amerika a hordós gyilkossággal ismerte fel, hogy a maffia létezik!

1903. április 14. Frances Connors, egy pufók, középkorú hölgy hajnali 6 órakor éppen munkába igyekszik a keleti 11. utcán, ahol egy hordóra terített felöltő kelti fel a figyelmét. A viharvert cukroshordó a járda közelében, egy farakás mellett áll. Mrs. Connors felhajtja a kabátot, és megpillant egy kezet meg egy lábat. Ahogy belenéz a hordóba, egy derékben meghajlított férfitestet lát, amelynek fejére egy vászonzsákot húztak. A kiérkező járőr az áldozat nyakán tizennyolc késszúrást talál, a torkán pedig egy olyan széles vágást, amellyel szinte lefejezték. A tetem ekkor még meleg volt.

Ez az ún. hordós gyilkosság indította meg Amerika-szerte a pánikot a Szicíliából bevándorló bűnöző hordák inváziójáról. 1901 és 1931 között körülbelül 800 ezer szicíliai kelt útra a tengerentúlra, hogy az új hazában találjon magának megélhetést. Ez volt az az időszak, amikor a fél évszázados múltra visszatekintő maffia szervezete és kultúrája gyökeret vert Amerikában, de hosszú ideig még a régi Donok irányították az eseményeket az óceán túlsó partjáról.

A hordós gyilkossággal gyanúsított banda (klikk a képre nagyításért)

Pedig a maffia első gyilkosságai már korábban megtörténtek. 1890-ben lelőtték David Henessyt, New Orleans rendőrfőnökét. A szicíliai gyanúsítottat a tömeg meglincselte. Két évvel a hordós gyilkosság előtt, 1901. december 6-án pedig egy nagyobbrészt olasz anarchistákból álló banda a buffalói Pánamerikai Kiállítás megnyitóján lelőtte William McKinley-t, az USA 25. elnökét.

A hordós gyilkosságot felkapta a sajtó. A tettesek felderítésében egy szintén olasz bevándorló, bizonyos Joe Petrosino (képünkön) érte el az áttörést.

Petrosino fáradhatatlanul végigjárta a rendőrség szamárlétráját, mire nyomozó lett. Kitartó munkájával előbb kiderítette, hogy az áldozat egy bizonyos Benedetto Madonia, akit utoljára egy kocsmába láttak betérni, de onnan soha többé nem távozott. A kocsma az ekkor 36 éves, Corleonéban született  kacskakezű olasz Guiseppe Morellóé volt (Morello nevével — akkor már "Peter Morellóként" — sorozatunk első részében majd találkozunk).

Amikor Morellót letartóztatták, fegyvert találtak nála, és ugyanolyan szivarokat, amilyenek csutkáit az áldozat mellett, a hordóban. A tetem mellett talált fűrészpor is megegyezett azzal, amivel Morello kocsmájában a padlót felszórták.

Az áldozat hamis pénz forgalomba hozatalával és csempészettel foglalkozott Morellóék bandájában. Azonosítását eltűnt órája tette lehetővé, amiről özvegye elmondta, hogy a hátlapjára egy mozdonyt gravíroztak. A Morello-banda egyik letartóztatott tagjánál találtak egy zálogcédulát, és amikor kiváltották, előkerült az a bizonyos mozdonyos óra.

A tárgyaláson azonban elég volt egy pisszenés a hallgatóság soraiból, és az özvegy, a fia, valamint az áldozat Sing-Singben ülő sógora is elvesztette az emlékezetét, nem tanúskodott. A hordós gyilkosság ügyét örökre ad acta tették.

Joe Petrosino hadnagyot 6 évvel később két ismeretlen tettes lőtte le hivatalos útján Palermóban, ahová az olasz kormány meghívására érkezett, hogy érdemei elismeréseként átvegyen egy arany karórát. A Garibaldi-emlékmű tövében lőtték le hátulról, amikor a villamosra várt. Négy golyót kapott.

A maffia neve fogalommá vált Amerikában.

Szesztilalom Amerikában

Az alkoholtilalom eszméje, vagyis az a gondolat, hogy alkoholtermékek termelését, forgalmazását és fogyasztását az államnak teljesen be kell tiltania, már a XIX. század második felében kialakult. Alapja, az alkoholmentes, józan társadalom utópiája a józansági mozgalom születéséhez kötődik.

A józansági mozgalom (temperance movement) az Egyesült Államokban egy vallásos gyökerű, de korában progresszívnek számító általános társadalmi reformmozgalom része volt — e mozgalom egyebek közt  a rabszolgaság eltörlését, a nők jogainak elismertetését tűzte ki célul.

A józansági mozgalom társadalmi bázisa a fehér protestáns középosztály volt. Az alkoholfogyasztás modelljét sajátos determinizmussal itatták át: az első pohártól szükségszerű út vezet az alkoholizmusig.

Amerika minden szociális problémájára csodaszerként a teljes absztinenciát írták elő: a mozgalom ideológusai az alkoholt tették felelőssé a bűnözésért, a munkanélküliségért, a prostitúcióért, a nyomorért és a családon belüli erőszakért.

Az alkoholtilalom bevezetésekor a jogalkotó szándéka egyszerű és idealista feltevésen alapult: az alkohol legális kínálatának betiltása (a kockázatok és az árnövekedés miatt) hosszú távon az alkoholhoz  férés megszűnését vagy csökkenését eredményezi, ez pedig az alkoholfogyasztás minimalizálódásához, végül teljes megszűnéséhez vezet.

A prohibicionisták széles társadalmi reformok beindulását remélték a tilalom bevezetésétől, egyesek közülük egyenesen utópista álmokat dédelgettek.

Közéjük tartozott Billy Sunday evangelista prédikátor, aki a 18. cikkely ratifikálását a következő szavakkal köszöntötte:

A nyomornegyedek hamarosan puszta emlékké válnak. A börtönöket hamarosan gyárakká, a fogdákat pedig raktárházakká vagy kukoricagórékká alakíthatjuk. A férfiak egyenes derékkal járnak, a nők mosolyognak, és a gyermekek nevetnek. A pokol örökre kiadó marad.

1920. január 16-án életbe lépett a 18. alkotmánymódosítás, amely az egész államszövetségben megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát. Ennek voltak gazdasági okai is: azok a munkások, akik szeszes italokat ittak, kevésbé voltak munkaképesek és nem tudtak annyi profitot termelni, mint azok, akik nem ittak.

A gyakorlatban azonban az alkoholtilalom az egy főre jutó alkoholfogyasztás mennyiségénél jóval nagyobb hatással járt az ivási szokásokra és a fogyasztott alkohol minőségére is. Az kis alkoholtartalmú italok, például a sör termelése jelentősen visszaesett, viszont a nagy alkoholtartalmú italok termelésének és fogyasztásának aránya és abszolút mennyisége is nőtt.

Ennek több oka is volt:

  • Az égetett szeszeket jóval könnyebben szállíthatták és rejthették el a csempészek, előállításuk könnyebb volt, forgalmazásuk nagyobb haszonnal járt.
  • A fogyasztói szokások átalakultak: az alkoholfogyasztás a föld alá szorult, a fogyasztási kultúra színvonala visszaesett, a társadalom szempontjából elfogadottabb fogyasztási minták (például egy esti sörözés a meccs után) visszaszorultak, az emberek a rendőrségtől félve gyorsan akartak inni és minél többet (ekkor terjedtek el például a nagy alkoholtartalmú koktélok)


A 18. kiegészítés bevezetése szinte azonnal hatott a bűncselekmények számának alakulására is: egy 30 város bűnügyi statisztikáit áttekintő kutatás szerint a bűncselekmények száma 1920 és 1921 között 24%-kal növekedett. Jóval több pénzt fordítottak rendészeti kiadásokra, a rendőrség pedig jóval több embert állított elő. A szabadságvesztésre ítéltek emelkedő száma meghaladta a börtönrendszer kapacitását, a túlzsúfoltság immár alapvető problémává vált

Bár a prohibicionisták azt vallották, hogy az alkoholtilalom megoldást jelent majd a korrupcióra, valójában önmagában a korrupció forrásává vált.

A tilalmat végül 1933. december 5-én oldották fel, de a szellemet többé nem lehetett visszadugni a palackba.


A sorozat holnapi — kezdő — részében bemutatjuk az első Capo élettörténetét. Joe Masseria felemelkedése és bukása következik, majd utána Gengszterkrónikák, minden péntek kora délután a Vincenten!

Jelöld be a Vincentblogot a Facebookon és minden héten értesítést kapsz az aktuális epizódból kimaradt korabeli fotókról, dokumentumokról, melyeket megtekinthetsz a galériánkban!

süti beállítások módosítása