Sorozatunk előző részéből - terjedelmi okok miatt - lemaradt az 1984-es MNK kupaküzdelmek krónikája. Pedig ha valaha érdemes volt a Magyar Kupáról beszélni, akkor hosszú évek után ez volt az első alkalom. Egy másodosztályú kiscsapat eposzáról lesz most szó, melynek elmaradt krónikáját, most különszámban pótoljuk.
A magyar kupa hosszú ideje az enyhén lesajnált kiírások közé tartozott, mindez annak ellenére, hogy a trófeához járt egy belépő a nemzetközi kupákban való indulásra, a KEK-ben.
Ennek dacára a hazai kupameccsek érdektelensége hosszú távon permanensnek tűnik. A hazai kupasorozat jóformán egyetlen valamirevaló tétmeccsel szolgált, a döntővel. Minden más mérkőzés csak afféle letudnivaló, kötelező körnek számított. Legalábbis így tűnt ez a lelátókról nézve.
Node ebben az évben végre megkavarodott az állóvíz az MNK-ban. Üdítő színfoltként egy másodvonalbeli csapat, a Siófok vállalkozott arra, hogy a statisztaszerepnél többet nyújtson. A legjobb 32-ig vezető úton aligha figyelt fel bárki a Bányász teljesítményére.
A Szabadegyházát még könnyed 7:0-al verik ki, de a következő fordulóban a Honvéd Kiss János SE már megszorongatja Bódiékat.
Többször eljátszadoztam a gondolattal, mi lett volna ha egy ilyen nevű csapat jut ki egyszer - valami bravúr folytán - az európai kupaporondra?! A kor spanyol, olasz és francia sporttudósítói valószínűleg kollektív öngyilkosságba menekültek volna egy élő közvetítés során. És azt még nem is tudták meg soha, mekkora szerencséjük volt a következő évben, hogy a Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK még időben átkeresztelkedett VIDEOTONná :-)
Kamaszkoromban sokáig úgy hittem, egyszer majd sportújságíró lesz belőlem. Ez persze sohasem valósult meg. Gombfoci-bajnokságaimról és kupatornáimról, ebédlőasztalon megvívott világ- és euróbajnokságaimról ennek megfelelően, nem csak jegyzőkönyveket vezettem - félidei eredményekkel, góllövőkkel és sárga/piros laposokkal - hanem apró notesztömbökben máig őrzöm tudósításamat is :-).
Következő lépésként egy helyi-, labdarúgással foglalkozó havilapnak írtam - önálló rovatban! - mínuszos híreket az európai foci aktuális eseményeiről - spanyolul. Nem nagyon érdekelte a dél-amerikaiakat az, ami a tengeren túl, az öreg kontinensen történik. Ennek megfelelően igazi ritkaság volt egy ilyen bennfentes infókkal szolgáló rovat, melynek alapját természetesen a hazulról küldött Népsportok, Képes Sportok és Labdargúgások adták. Azt hiszem nem állok távol az igazságtól, ha azt mondom, egy regressziós hipnózis könnyen arra vezetne, valahol itt találjuk meg a lelkemben, ennek a sorozatnak is a gyökerét.
Hogy, hogyan kerül ide ez a kis személyes kitérő?! Nos úgy, hogy amikor a következő évben a Videoton már nem holmi egzotikus kelet-európai kiscsapat volt, hanem egyenesen a címlapokra került, ismereteim és tájékozottságom - csak néhány hétre ugyan, de - radikálisan felértékelődött. Ekkor aztán nem álltam meg, hogy meg ne írjam, a klub rövid történetét, beleértve a Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK-t is. Az olvasószerkesztő és a szedő aznap valószínűleg túlóráztak, de becsületükre legyen mondva: hiba nélkül jelent meg a csapat neve! Még az "ö" betűt is kinyomtatták, ami nem kis bravúr. Valószínűleg nem foglalták imába a nevemet aznap éjjel :-)
Node vissza az MNK-hoz! Honvéd Kiss János SE vs. Siófok: Csak a hosszabbítás után lesz 4:2 a Bányász javára.
Elérkezett az első nagy megmérettetés a listavezető Videoton ellen. Van némi pikantériája a találkozónak, hiszen a veteránokkal zsúfolt Siófok soraiban - ráadásul húzóemberként - ott van Tieber.
Siófok: Horváth II - Brettner, Pardavi, Onhausz, Virágh - Szajcz, Bódi, Takács - Szabó J. Horváth I, Tieber. Van közöttük néhány rég elfeledettnek hitt név, ugye?!
A Videoton sem a tartalékot küldte pályára: Disztl P. - Csuhay, Disztl L., Horváth G., Végh -Szirják, Csongrádi, Vadász (Horváth F.) - Májer, Szabó J. Gyenti (Nagy T.).
Siófokon 3.000 néző izgulja, szurkolja végig az összecsapást, de a két együttes nem bír egymással. A rendes játékidőben gól nem születik és lelkiekben már a tizenegyespárbajra készülődnek mind a nézők, mind a játékosok, amikor a 111. percben Horváth I. betalál Disztl kapujába és ezzel eldől minden. A Siófok továbbjut. Igazi bravúr, de ez még csak a kezdet volt! Siófok - Videoton = 1:0
A fehérváriak nem az egyetlenek voltak, akik alacsonyabb osztályú ellenféllel szemben kényszerültek a búcsúra:
Bottyán SE - Haladás = 2:1;
Bóly - SZEOL AK = 2:1;
SZVSE - Volán = 2:1;
Dunaújváros - Vasas = 3:2;
A kupavédő Újpestet pedig a Honvéd már kiverte.
A legjobb nyolc közé jutásért a Keszthellyel kellett megvívniuk és ezt megbízhatóan teljesítették. Brettner és Horváth I góljával, hazai pályán magabiztos győzelmet aratott a Bányász. Siófok-Keszthely= 2:0
Jöhet hát a negyeddöntő!
Békéscsaba-Honvéd = 2:1; Tatabánya-MTK-VM = 0:0 (11-esekkel jut tovább a Tatabánya); Rába-Olefin = 5:2
A Siófoknak a sorsolás az FTC-t juttatta. Várható volt, hogy a bajnokságban szerzett kudarcaikra, a zöldek talán a kupában keresnek vígaszt.
Bármilyen formában is van a Fradi, a Siófoknak mindig nagy ellenfél!
Horváth II - Brettner, Pardavi, Onhausz, Virágh - Szajcz (Takács), Belényesi, Bódi, Olajos - Horváth I, Tieber (Szabó J).
FTC: Zsiborás - Szántó, Haaz, Jancsika - Ebedli (Rubold) Deák, Pogány, Takács - Szabadi, Kerekes Gy., Kvaszta (Répási).
Ez az a mérkőzés, amelyen kiugrik az ismeretlenségből a Siófok. Bódi mesteri játékával és góljaival - túlzás nélkül - történelmet ír, amely máig a klub legsikeresebb időszakának tekinthető.
Tömegjelenet a Fradi kapuja előtt
Bódi két góljával (egyik büntetőből)a félidőben 2:0-ra vezet a hazai csapat, de a második félidőben a ferencvárosiak tudása felülkerekedni látszik rajtuk. A továbbjutás reménye elillanóban van, amikor Kerekes Gy. (11-es) és Szabadi találatával egyenlít az FTC, így a hosszabbításra marad a döntés. Lélektanilag nehéz helyzetbe kerülnek, ráadásul a Fradiban jóval több a fiatal játékos. De a Siófok - ki tudja honnan vesz erőt rá - ismét szárnyakat kap.
Bódi tizenegyese Zsiborás hálójában
Rögtön az elején Bódi ismét tizenegyest rúghat és már megint vezetnek. Aztán 3 perccel később a csereként beállt Szabó belövi a negyediket. Innen már nincs visszaút. Siófok - FTC = 4:2.
A város örömmámorban úszik. Egy kiscsapat igazi bravúrja volt ez, és már az elődöntőben vannak. Itt már nincs könnyű ellenfél. Mindenki abban reménykedik, hogy a Siófokot kapja. A Tatabánya lett a "szerencsés". A másik ágon a Rába ETO a Békéscsabát kapja és 3:3-után, tizenegyesekkel jut a döntőbe.
A május 10-i elődöntőn - akárcsak a Fradi ellen - már tekintélyes számú, nyolcezres szurkolótábor buzdítja a siófokiakat a két bányász-együttes összecsapásán.
Siófok: Horváth II. - Olajos, Onhausz, Takács, Virágh - Szajcz, Bódi, Belényesi - Szabó J., Horváth I., Tieber.
Tatabánya: Dombai - Tepszics, Lakatos, Emmer, Szabó L. - P.Nagy, Barabás (Fükő), Hermann (Kökény) - Kiprich, Plotár, Schmidt.
Szajcz tör a tatabányai kapura (becsúszik Emmer, háttérben Barabás)
A mérkőzés nem bővelkedik fordulatokban. A csapatok nehezen bírnak egymással és már-már a hosszabbításra kerül a sor, amikor a hajrában, 10 perccel a lefújás előtt Szabó betalál Dombai hálójába és a Siófok harmadik NB I-es riválisát kiütve a döntőbe jut! Siófok-Tatabánya =1:0.
Székesfehérváron rendezik az MNK döntőt. Június 9-én már 17.000 néző előtt (!) a két csapat a következő összeállításban fut ki a pályára:
Siófok: Horváth II. - Brettner, Olajos, Takács, Virágh - Szajcz, Bódi, Belényesi - Szabó J, Horváth I., Tieber.
Rába ETO: Kovács L. - Csonka, Judik, Szíjjártó, Magyar - Hannich, Szepesi, Mile - Szabó O., Szentes, Hajszán.
Verebes József magabiztos. Már nyilatkozataiban agyonveri ellenfelüket. Az NB II-es kiscsapat viszont álmai kapujába ért. Ellenfelük nagyobb tudását lelkesedésükkel kell kompenzálni.
De úgy tűnik ez kevés. A játék képe alapján úgy tűnik, csak a győri csatárokon múlik, hány góllal fog nyerni az ETO.
Node minden szó helyett következzék egy igazi ritkaság! Az 1984-es MNK döntő összefoglalója:
A siófokiak a mennybe mennek. Siófok-Rába ETO= 2:1. Kupagyőztes a Siófok!
A szurkolók beszaladnak a pályára és igazi fiestát rendeznek a Sóstói stadion gyepén. Bódit a szurkolók a vállukon viszik le a pályáról. A lassan-lassan érdektelenségbe fúló magyar kupasorozatnak kellett ez a bravúr. Egy rutinos és lelkes kiscsapat beteljesítette álmait és ezzel - átmenetileg - visszahozta az érdeklődés fényébe az MNK-t is.
A Bányász később még feljut az NB I-be is, de a Balaton-partiak történelmében máig ez a legfényesebb nap, amire több évtized távlatából is visszaemlékeznek. Bódi visszaemlékezése szerint a Rába tíz meccsből kilencet megnyert volna ellenük. De ezt az egyet a Siófok nyerte.
A csapat tagjait Siófok díszpolgárrá avatta teljesítményük elismeréseként.
Szőke Miklós mesteredző elsőként vezette az NB I-be a Balaton-partiakat, de még az NB II-es együttessel sporttörténelmet írt amikor a Magyar Kupa 1909 óta íródó történelmében, amikor egyetlen másodosztályú együttesként megnyerte az MNK-t és kijutott a nemzetközi porondra. Siófoki ténykedésének öt éve alatt (1981–1986) a Siófoki Bányász a területi bajnokságból jutott az NB I-ig. Szőke Miklós edzőként, a Siófok mellett az első osztályú MÁV-Előrénél is dolgozott, illetve a Videoton utánpótlásszakág vezetője volt, majd kilenc éven át a Fejér Megyei Labdarúgó Szövetség főtitkári posztját töltötte be. 2008 februárjában hunyt el, 75 évesen.
,,Rengeteg tartalék van azokban, akikben hisznek és bíznak. Köszönet azoknak, akik a pályán tartottak minket. Életem legnagyobb élménye a mai nap. És gondolom, Tieberé, Szabóé, meg a többieké is. Kis csapatok is alkothatnak nagy dolgokat..."
Bódi Zoltán - csapatkapitány
Évkezdésnek nem is volt rossz, ugye?! A következő rész megint egy különszám lesz, de nyugi, rövidesen visszatérünk a normális kerékvágásba! Volt egyszer egy IFI EB Moszkvában. Kevesen figyeltek rá, kevesen számítottak bármi jóra. Aztán kiderült, hogy a feljövőben lévő magyar labdarúgásnak, úgy tűnik, hosszú évekre biztosított az utánpótlása... Látom a kesernyés mosolyt a szátokon, de bizony akkor ezt így gondoltuk. És - bármi is jött ezután - máig azt vallom: akkor még joggal!
