Bauer professzornál megállt az idő, nagyjából húsz éve nem csinál semmi olyat, amit akárcsak érintőlegesen is intellektuális teljesítménynek lehetne nevezni. A héten Magyar Bálint "maffiaállam" metaforájáról írt dolgozatot a semmit-nem-csinálás szent jegyében. Magyar Bálint sem nagyon csinált semmit az elmúlt húsz évben, csak kitalálta, hogy "maffiaállam", és most kiderült, hogy nagyon helytelen azt mondani, hogy "maffiaállam", helyette inkább azt kellene mondani, hogy.
Magyar vélhetően hosszabb vitacikkel fog reagálni Bauer támadására, és el fogja magyarázni, hogy de azért is maffiaállam, és jó eséllyel a teljes szabaddemokrata panoptikum meg fog jelenni, bácsik és nénik, akiket az köt össze, hogy az elmúlt húsz évben nem produkáltak különösen érdemleges dolgokat. Abból éltek, hogy valamikor azt gondolták róluk, hogy őket arra teremtette az Atyaúristen, hogy rendkívüli magasságokba emelkedjenek. És hát nem emelkedtek. Igen, ezen bácsik és nénik ellen őrjöng harmincezer forint plusz áfáért kormányblogokba a sok megadja, akik persze szintén nem fognak ezen kívül mást csinálni az elkövetkező húsz esztendőben, de ez legalább fel sem merült velük kapcsolatban.
Ez a kemény, mondhatni hetyke nemcsinálás az, ami összeköti a konzervatív és liberális oldalt, erről szól a mi országunk már egy ideje.
Maffiaállam. Gyurcsány. Orbán. Gyurcsány. Nemzettudat. Orbán. Liberális demokrácia. Gyurcsány. Kapitalizmus. Alapjövedelem. Orbán. De. De nem. De. De nem. De.
