(nincs ekezetem, es nem fogok emiatt a rovid poszt miatt bohockodni a unix-szal)
1. 1961. januar nyolcadikan de Gaulle elnok nepszavazast irt ki Algeria fuggetlensegerol. Mind Franciaorszagban, mind Algeriaban a fuggetlenseg tamogatoi kerultek tobbsegbe. de Gaulle elinditotta titkos targyalasokat az FLN-nel, az algeriai felszabaditasi fronttal.
2. 1961. aprilis 21.-en francia tabornokok, kozottuk a franca hadsereg legismertebb tabornoka Raoul Salan puccsot kiserelt meg de Gaulle ellen. A puccs elbukott, Salan tabornokot halalra iteltek, ezt az iteletet kesobb eletfogytiglanra valtoztattak, 1968-ban kegyelmet kapott.
3. 1961. junius 18.-an a Salan altal alapitott OAS felrobbantotta a Strasbourg-Paris vasuti jaratot, huszonnyolc ember halt meg.
3. Egy ujabb nepszavazas utan, 1961. julius 3.-an de Gaulle tabornok kihirdette Algeria fuggetlenseget.
4. 1961. augusztusaban az FLN terrorakciokba kezdett Parizsban. A tamadasok celpontjai rendorok voltak. Osszesen 11 rendort oltek meg. Korabban a parizsi rendorseg a kesobb eletfogytiglani bortonre itelt Maurice Papon iranyitasaval egyre brutalisabban kezdett fellepni a parizsi arabok (es minden arabnak tuno szemely, pl. olaszok, spanyolok, portugalok) ellen.
5. 1961. oktober tizenhetediken az FLN harmincezer tamogatoja vonult fel Parizs utcain. A rendorseg a tuntetokre tamadt es oldokolni kezdett. Egyes elfogott tuntetoket a rendorprefekturan vegeztek ki, es a holttestuket a Szajnaba dobtak. Az aldozatok szamat 40 es 300 koze teszik.
6. 1962. februar nyolcadikan a CGT szakszervezet tuntetest szervezett az OAS ellen. A Charonne metromegallonal a parizsi rendorseg a tuntetokre tamadt es kilencet kozuluk egyszeruen agyonvert.
