„Csak egy nő vagyok, egy azóta munkanélkülivé vált kisgyerekes anyuka, aki egy pánikhelyzebten hozott egy rossz döntést. Őszintén sajnálom.” – írta a menekült kisgyereket megrugó, egy másikat pedig elgáncsoló jobbikos operatőr, miután szégyent hozott a világon minden magyarra.
Megértem. Ezer és ezer ember hoz nap mint nap rossz döntéseket pánikhelyzetben a Facebookon, a Keletinél, a Magyar Hírlap vezércikkében, a röszkei gyűjtőponton vagy a Posrchéjéből kiszállva. Pánikba esnek és kijön belőlük a náci.
Az ember elcsodálkozik, honnan kerültek ezek elő. Nyilván nem kerültek elő sehonnan, mindig is itt voltak. Orbán xenofób propagandája fél év alatt szorongó kispolgárok, köztük kisgyerekes anyák százezreiből csinált habzó szájú őrjöngő nácit az interneten. László Petra csak azt tette, amire hónapok óta biztatják: kiengedte magából a felbátorodott nácit.
Nem tudom, hogy a bíróság el fogja-e ítélni rasszista bűncselekményért. Ami engem illet, szerintem épp elég büntetés az neki, amit az elmúlt 48 órában kapott. Innen neki már nem nagyon van visszaút.
Hanem az igazi bűnösök, elsősorban Orbán, és persze Habony, Finkelstein, Kocsis, Bayer és pártsajtó többi streichere, rájuk még vár egy tárgyalás Hágában. Gyakorlatilag a semmiért fasizálták Magyarországot, a semmiért csináltak belőlünk világ szégyenét. Amikor pedig ezúttal a „jó állam” útja, vagyis a menekültkérelmek tisztességes elbírálálása, a gyűjtőpontok kibővítése, az államigazgatás és a civilek erőforrásainak mozgósítása olcsóbb is, egyszerűbb is lett volna, mint kerítéssel, buszoztatással, MÁV-val bénázni, mindenkit magunk ellen, magunkat pedig a menekültek ellen hergelni.
De hát mi más is történne egy kisvárosi jogászbűnözők által irányított országban, ami egyszer csak szembetalálja magát egy globális problémával. Ennyit tudnak: az a probléma, amit nem tudnak megoldani egy zárószavazás előtti módosítóval, egy plakátkampánnyal vagy egy békemenettel, menthetetlenül a pöcsükre csapódik.
Csak az a baj, hogy nekünk jobban fáj, mint nekik.
