Orbán Viktornak, Puskás fiának, Pelé fiának nemzetségéről való könyv.
Árpád nemzé Istvánt; István nemzé Imrét; Imre nemzé Wass Albertet;
Wass Albert nemzé Lincoln Ábrahámot; Lincoln Ábrahám nemzé Pelét; Pelé nemzé Bebetot;
Bebeto nemzé Puskást; Puskás nemzé Hathármat; Hathárom nemzé Antall Józsefet;
Antall József nemzé Orbán Győzőt, férjét Erzsébetnek, akitől született Viktor, aki embereknek neveztetik.
Azon a napon kiméne Viktor a házból és leüle a tizenhatos mellett.
És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a középkörbe méne leülni; az egész sokaság pedig a partvonalon áll vala.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a dakota vetni;
És amikor ő vet vala, némely ember testcsellel elhúza mellette és jobb külsővel a támaszkodó láb mellett elgurítja vala a labdát.
És mondá Viktor: Amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, rárontott vala a saját nemzetére.
Aminthogy Kun Béla fiai rárontottak vala a sajátjaikra, úgy ronta rá saját fajtájára Rákosi.
Aminthogy Rákosi ráronta vala Izráel fiaira, úgy ronta rá az őszödi böszme Hungária fiaira, kilövetvén a szemüket, kardlappal veretvén féfiaikat és asszonyaikat, poroszolókkal vitetvén el békés tüntetőiket.
Akinek van szeme a látásra, látja.
A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki:
Miért szólasz nékik példázatokban?
Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a nemzeti együttműködés rendszerének titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
Mert akinek van, annak adatik, és bővölködik; de akinek nincs, az is elvétetik tőle, amije van, oszt jónapot.
Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt;
És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.
Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
Tudjátok, hogy két nap mulva a husvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megpuccsoltassék.
Akkor egybegyűle a tizenkettő és erősen vetekedni kezdének.
Mondá pedig László: imhol eme dossziék, mit rólatok vezeték. Midőn ő majd az Úr jobbján fog ülni, ti nekem szolgáltok majd.
Felettébb megszomoroda a másik tizenegy, és botokkal és kövekkel erősen rárontának Lászlóra, ki ahelyt visszaadá lelkét teremtőjének.
És lőn, mikor letelepedék egy házban, kérdé Viktor, hogy hol van az ő atyjának fia, László.
Felelék neki a tanítványok, szívüket megkeményítve: László bizonyosan elhagyott téged, uram.
Viktor pedig, észrevevén, hogy beléjük szála az ördög, eltávozék onnan egy sárga Dacián.
Amazok pedig megfogván őt, elvivék őt Szamáriába és egy mély gödörbe veték.
Kevés idő múlva pedig kérdezősködni kezdének az emberek: hol van ama Viktor, ki kiűzte a kommunistákat Hungáriából?
És kérdezék egymást az emberek: hol van az Emberfia, aki alaptörvényt adott nékünk?
A tizenegy tanítvány pedig elméne Fídeába, a hegyre, és szóla az emberekhez:
Viktor, Puskás fia, és Pelé fia megholt és feltámadott, és megjelene előttünk.
Minekutána szólott vala nékünk, felviteték a mennybe és üle az Istennek jobbjára.
Figyelmezzetek jól a szavainkra, mert mostantól miénk az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen.
(Vége.)
