A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Labdarúgó EB-k története

I. rész: A kezdet kezdete -1960

2012.03.13. 09:00 | Medvegyev | 39 komment

Címkék: focitörténelem

Igen! A focitörténelem rovat visszatér a Vincentre! Mostantól tizenhárom héten át, minden kedden, a labdarúgó Európa Bajnokságok egy-egy tornáját tekintjük át. Visszaemlékezünk a hősökre, győztesekre, vesztesekre és a legemlékezetesebb mozzanatokra. Azon a héten, amikor az utolsó epizód is lemegy a Vincenten, végre útjára indul a labda a varsói nyitányon.

Kezdjük meg hát a hangolást a labdarúgás nyári ünnepére! Következzék a visszatekintés az első EB-re.

 

Előzmények

 
Különös, de igaz: a világ jelentősebb focitornái között az Európa-bajnokság a legkisebb testvér.
 
Olimpiákon már 1908-tól, a Copa Americán 1910-től, világbajnokságokon 1930-tól jegyeznek győzteseket.
A BL elődjeként elhíresült Bajnokcsapatok Európa Kupája 1956-ban indult útjára.
A mai Európa Liga legkorábbi elődjének tekinthető Vásárvárosok Kupájában (később: UEFA Kupában) 1958-tól fut a történet.
 
A kései kezdés oka prózai: Európában egyszerűen nem volt kontinentális labdarúgó-szövetség.
Az UEFA 1954-ben jött csak létre.
 
Az EB ötlete a szervezet első főtitkárától, a francia Henri Delaunay-tól származott.
Sajnos, a megvalósítást már nem érhette meg…
 
Van úgy, hogy a személyes érintettség sokat segít: Pierre Delaunay, az alapító fia lett az UEFA második főtitkára.
Érthető okokból szívügyeként kezelte a torna létrejöttét.
 
Az eredeti, 1957-es javaslat így szólt:
 
- a sorozat neve: Európai Nemzetek Kupája
- a selejtezők egyenes kiesési rendszerben zajlanak, amíg el nem jutnak a legjobb négyig
-a bejutó négy közül kerül ki az EB házigazdája
-a torna 4 mérkőzésből áll, két elődöntő, bronzmeccs és döntő
 
A szervezési javaslat egyik kidolgozója az UEFA alelnöke, bizonyos Sebes Gusztáv volt…
 
(Mindez nyomokban sem hasonlít arra, ahogyan ma szervezik az EB-t. A változásokra a sorozat további részeinél térek ki.)
 
 
 
 

Út a döntőig

 
A selejtezőpárok sorsolását - kuriózum! - az 1958-as svédországi VB-n tartották.
 
Európa két akkori világbajnoka, az NSZK és Olaszország nem nevezett, ahogy Anglia is kihagyta a tornát, hasonlóan a hazai pályán épp akkor VB-ezüstérmet szerző Svédországhoz.
 
Aki túlélt 2 kört, máris a 4 közé juthatott.
 
1958. szeptember 28-án Moszkvában két olimpiai bajnok játszotta a focitörténelem első EB-selejtezőjét: a Szovjetunió (1956, Melbourne) és Magyarország (1952, Helsinki).
 
A hajdani legendák közül csak Budai II. lépett pályára a szovjet fővárosban, sima 3-1-es vereséggel zártunk.
 
Az 1959-es visszavágón már Grosics és Bozsik is ott volt, valamint egy akkor pályakezdő, ifjú center, Albert Flórián. 90.000 néző előtt: 0-1.
 
Vojnov a győztes gólt lövi a Népstadionban
 
A szovjetek ezzel a két meccsel bejutottak a döntőbe.
Következő ellenfelüket ugyanis eltüntette a politika.
A spanyolokat Franco tábornok nem engedte Moszkvába utazni. „Magasabb helyről” visszarendelték a már megvett repülőjegyeiket.
 
Mindezt a Real Madrid fénykorában…
 
A szovjetek mellett a jugoszláv és a csehszlovák csapat verekedte be magát, meg a VB-bronzérmes francia válogatott.
Nem is lehetett kérdés, hol legyen az első EB-döntő.
A gallok vállalták a rendezést, soha nem látott diadalra készülve Marseille-ben és Párizsban.
 

A döntő (Franciaország, 1960. július 6-10.)

 

Szovjetunió - Csehszlovákia
 
A két elődöntő közül ez a meccs volt a simább ügy.
 
Kvasnak, a kitűnő center mindjárt az elején megsérült - akkortájt még nem lehetett cserélni! - a szovjetek pedig éltek a lehetőséggel, és egyenletesen elosztva rúgtak három gólt.
 
Szegény embernek semmi sem sikerül: prágai barátaink még a 11-est is kihagyták.
 
Ez volt a csehszlovák Marseille.
 
Szovjetunió - Csehszlovákia 3-0 (1-0)
1960. július 6., Marseille, Vélodrome stadion,
vezette: Cesare (olasz)
 
Szovjetunió: Jasin - Csoheli, Maszljonkin, Krutyikov, Vojnov, Netto, Metreveli, Ivanov, Ponyegyelnyik, Bubukin, Meszhi. Szövetségi kapitány: Kacsalin
 
Csehszlovákia: Schrojf - Safránek, Popluhár, Novák, Buberník, Masopust, Vojta, Moravcík, Kvasnák, Bubník, Dolimsky. Szövetségi kapitány: Vytlacil
 
gól: Ivanov, (35., 58.), Ponyegyelnyik (64.)
 
 
Franciaország - Jugoszlávia
 
Párizsban 35.000 néző tombolt a lelátókon. Franciaország válogatottja zsinórban rugdalta a gólokat a meglepett jugoszlávoknak, a 74. percben 4-2 volt az állás.
 
 
Épp készültek hátradőlni és felkészülni a várva várt döntőre, amikor a hirtelen ébredő plávik nekik estek, 3 perc alatt három gól, 4-2 helyett 4-5.
 
Franciaország - Jugoszlávia 4-5 (2-1)
1960. július 6., Párizs, Parc des Princes stadion
vezette: Grandain (belga)
 
Franciaország: Lamia - Wendling, Herbin, Rodzik, Marcel, Ferrier, Heutte, Müller, Wisnieski, Stievenard, Vincent. Szövetségi kapitány: Batteux
 
Jugoszlávia: Soskics - Durkovics, Zebec, Juszufi, Zsanetics, Perusics, Knez, Jerkovics, Galics, Sekularac, Kosztics. Szövetségi kapitány: Tirnanics, Nikolics és Lovrics
 
gól: Vincent (12.) Heutte (43., 52.), Wisnieski (52.), illetve Galics (11.), Zsanetics (55.) Knez (75.), Jerkovics (77., 78.)
 

A bronzmeccs

A harmadik helyért: Franciaország - Csehszlovákia
 
Talán nem meglepő, hogy a motivációjukat vesztő házigazdák a bronzmeccset is elbukták - de az már igen, hogy most tőlük sérült meg valaki: a jobbfedezet Marcel.
 
A csehszlovákok Kvasnak nélkül is találtak két gólt, a büszke, ám balszerencsés rendező négyből negyedik lett.
 
Franciaország - Csehszlovákia 0-2 (0-0)
1960. július 9., Marseille, Vélodrome stadion, 9438 néző
vezette: Jonni (olasz)
 
Franciaország: Taillandier - Rodzik, Jonquet, Chorda, Marcel, Siatka, Heutte, Douis, Wisnieski, Stievenaard, Vincent. Szövetségi kapitány: Batteux
 
Csehszlovákia: Schrojf - Safránek, Popluhár, Novák, Buberník, Masopust, Pavlovic, Vojta, Molnár, Bubník, Dolinsky. Szövetségi kapitány:Vytlacil
 
gól: Bubník (58.), Pavlovic (88.)
 
Csak halkan: ez is Marseille-ben történt.
 

  

A döntő

 
 
A döntő így az 1956-os melbourne-i olimpiai döntő visszavágója lett: Szovjetunió-Jugoszlávia.
 
Szakadt az eső Párizsban, a rohamozó jugók 120 percig a futballtörténelem egyetlen aranylabdás kapusával, Lev Jasinnal párbajoztak.
 
 
Találtak ugyan egy gólt, de ahogy telt az idő, a Fekete Pók lassan az őrületbe kergette őket elképesztő védéseivel.
 
A szbornaja egyenlített, túlélte a 90 percet. Hosszabbítottak.
 
A ronggyá ázott közönség (25.000 néző) kezdte tudomásul venni, hogy megismételt meccs lesz (a 11-es rúgások jó 10 évvel később jöttek divatba), amikor a 112. percben Meszhi jobboldali beadását Viktor Ponyegyelnyik a jugó kapuba bólintotta.
 
 

Szovjetunió - Jugoszlávia 2-1 (0-1, 1-1, 1-1)

1960. július 10., Párizs, Parc des Princes stadion, 25.000 néző

vezette: Arthur Ellis (angol)

Szovjetunió: Jasin - Csoheli, Maszljonkin, Krutyikov- Vojnov, Netto,-Metreveli, Ivanov, Ponyegyelnyik, Bubukin, Meszhi.

Szövetségi kapitány: Gavriil Kacsalin

Jugoszlávia: Vidinics - Durkovics, Juszufi, Zsanetics- Miladinovics, Perusics-Sekularac, Jerkovics, Galics, Matus, Kosztics.

Szövetségi kapitányok: Alekszandr Tirnanics, Dragomir Nikolics és  Ljubomir Lovrics

gól: Metreveli (49.), Ponyegyelnyik (113.), illetve Galics (41.)

 

 

A helyszínen tartózkodó Santiago Bernabéu Jasin mellett még 4 szovjet játékosnak ajánlott szerződést a Realba - mondanom sem kell, hogy feleslegesen.

Ha valaki kicsinyelné a torna értékét: 1962-ben, a chilei VB-n Csehszlovákia ezüstérmes lett, Jugoszlávia a negyedik helyen végzett.
 
Előbbi a spanyolokat intézte el, utóbbi az NSZK válogatottját.
 
Más idők voltak azok. Jasin pl. élete potyagóljait kapta ugyanazon VB-n Kolumbia ellen…
 
Következik: Spanyolország, 1964

 

Az Örülünk Vincent tippoldala az EB idejére külön tippversenyt indít majd, de már most is kipróbálhatjátok tudásotokat (és szerencséteket) a négy európai topligában és a magyar NB I-ben!

süti beállítások módosítása