Tegnapi posztom nagy része eltűnt, megírom még egyszer, kicsit máshogy.
Mellár Tamás jobboldali/konzervatív közgazdász élesen kritizálta azt Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Ez a hír.
Mellár Tamás az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, Gyurcsányék politikai okokból leváltották. Ezért nevezzük Mellárt jobboldalinak slash konzervatívnak. Más okunk nem nagyon lehet. Érdemes megnézni Mellár publikációs listáját . 1983-ban a Közgazdásági Szemlében megjelent egy cikk "Fiatal közgazdászok Marxról beszélgetnek" címmel. Mellár az egyik fiatal Marxról beszélgető közgazdász. Petschnig Mária Zita a másik. Hat évvel vagyunk a rendszerváltás előtt, Mellár 29 éves. Mikor lett konzervatív közgazdász, és mitől ?
Magyarországon a jobboldaliságot Orbán Viktor az egykori liberális politikus definiálja. Valamikor 1993 őszén Orbán elindult egy úton, ami miatt akkor Fellegi Tamás és Bence György megírta a kétségbeesett Novemberi Memorandumot. Orbán taktikai okokból indult jobbra, ott volt üresedés. Az 1994-es vereség után nem is nagyon volt más választása mint a jobboldaliság. Orbán még egy ideig a Liberális Internacionálé alelnöke, de a 2000-es évek elején már ő a konzervatív, a liberális szó helyett a szabadelvűt lehet már csak használni (ezt a váltást tessék lefordítani angolra), aztán elmarad a szabadelvű is.
Orbán tudatosan építette fel a maga teljesen inorganikus de roppant sikeres konzervativizmusát. A FIDESZ vezetése pedig hozzákonzervativizálódott. Kirúgott liberálisokból, karrierista majmokból és domesztikált fasisztákból kiépítette a sajtóját. Egyszer csak keletkeztek konzervatív közgazdászok, konzervatív ideológusok, konzervatív politológusok. Az állásokhoz valahogy került ideológia.
Van bennem bizonyos lelki konzervativizmus, a viharban elpusztult csalit fájó hiánya a megszokott tájban, barátok halála, a barátság elmúlása, viselkedési szokások kihalása, egy szívünkhöz nott bohóc visszavonulása a pályáról, a kényszeru számuzetés, a szerencse balfordulásai, az egykor élvezetet adó képességek elvesztése és másmilyenekkel való felváltódása sajnálatot vált ki belőlem, ahogy azt Mr Oakeshott leírta. Amerikában még egy kicsit flörtöltem is a konzervativizmussal. Engem a konzervativizmus sem pro, sem kontra nem tud felizgatni. Ahogy másféle mainstream izék sem.
Orbán konzervativizmusa totális. Mindene totális. Én ott voltam 2002-ben a Testnevelési Főiskola előtt, láttam, hogyan változik át valamivé, ami teljesen mindegy, hogy jobboldali vagy baloldali. Attól kezdve Magyarországon nem volt választás. Vagy vele, vagy ellene.
Amit jobboldaliságnak nevezünk az valójában orbánizmus. Ő alkotta meg, és alkotja meg naponta a konzervativizmus téziseit, nem Lánczi András meg a többi spörcinger (az sem nagyon más ám mint a pöllencs, csak egy picit butább). Ő osztja ki a konzervatív tekintélyt mindenkinek, akit hasznosnak tart. Néha közönséges idiótáknak, néha középszerű nullajuliknak, néha, elég ritkán, tehetséges embereknek. A jobboldalon mindenki tőle függ. Mellár is tőle függött, hozzá képest volt konzervatív.
Gyurcsány nem volt sokkal különb Orbánnál, ő is adott (és vett) tekintélyt. Őt sem zavarta, ha az emberei hülyék. A balliberális hülye nem jobb hülye mint a jobbkonzi hülye, talán jobb vele kávézni, de más különbség nincs.
Orbán egy kóklernek, nevezetesen Matolcsy Györgynek adott abszolút tekintélyt, és egy másik általa kinevezett tekintély leplezte le Matolcsy kóklerségét. Nem veszélytelen dolog, Orbánék rengeteg embert tönkretettek már, nem tudom milyen Mellár hátországa. A lényeg az, hogy Orbán túl sokáig játszotta el a Szentlelket, most éppen két macska aki cívódik egymással.
Itt most nem csak Orbán gazdaságpolitikája, hanem Orbán tekintélypolitikája bukott meg. Túl sok hülyét nevezett ki világhírű szakembernek. Egyszerűen túl sok hülyét. Mellár kimondta, Matolcsy meztelen. Nem a Király, csak Matolcsy. Oda még nem jutott el, hogy kimondja, az az ember, aki neki a tekintélyt adta, valójában alul van öltözve.
A kétharmad eufóriájának lassan vége, újra kiderül a hülyékről, hogy hülyék. És nyilván már készül egy új garnitúra hülye, akikre a régi hülyéket le lehet cserélni. Akkor ők lesznek a világhírűek, a nagyszerű képességűek, a jobbkezek.
A jobboldaliság új jelentést kap. Vagy nem. Orbán még nem szólalt meg. A jobboldali igazság tehát még rejtekezik. Nem lehet tudni, hogy Mellár Tamás még mindig tekintélyes közgazdász, vagy már áruló, és Borókai Gábor esetleg már róla fogja írni a következő szigorú, de igazságos ítéletét. Itt jegyzem meg, Borókai olvashatna egy kicsit Julius Streicherről, aki szintén azt hitte, hogy örökkön-örökké egy rezsim ökle lehet. Aztán jött egy Joseph Malta nevű amerikai úr, aki nem volt olyan kiváló művelője a szakmájának mint a nagy Albert Pierrepoint. Ez csak egy finom, metaforikus jellegű megjegyzés, ezt jogi tanácsadónk javallatára teszem hozzá.
Mégis mi lesz most, kérdezheti az Olvasó. Baj.
P. S Ezt írtam tegnap. Vagy valami ilyesmit. Ma délután sétáltunk. Lementünk a városba gyalog. Gyönyörű hely. Azt hiszem, én most éppen boldog vagyok. Vagy valami ilyesmi.
