Az új kormány 2010-ben a nyílt pénzügyi csődhelyzetből hozta vissza a magyar gazdaságot - olvasom a legújabb győzelmi jelentést a nyugati frontról, még egy megnyert csata az államadósság valóság elleni háborúban.
Nem kérdez!
Nem vitat!
De legfőképpen:
Nem emlékezik!
Karácsonyra kaptam egy páraelszívót és egy párásító készüléket. Bezártam őket a szobámba, hadd küzdjenek meg egymással.
Tegyünk így mi is. Minden további komment nélkül dőljetek hátra a fotelben és nézzétek végig a Matolcsy (2010 version) vs. Matolcsy2011 küzdelmet az igazságért... a szakadék szélén.
2010-ben Magyarország, hasonlóan Görögországhoz, pénzügyi csődközeli helyzetben volt*. Emlékeztetett rá, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország nem teljesítette a vállalt 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási deficitet, és 2008-ban az uniós tagállamok közül elsőként kellett pénzügyi mentőövet kérnie az EU-tól.
* Vö: Kontárduó
Matolcsy2010 a Bajnai kormányról:
Kisebb zavar támadt az országgyűlés gazdasági bizottságának múlt heti ülésén, amikor kiderült: a szocialisták jobban egyetértenek Matolcsy György helyzetértékelésével, mint a bizottság fideszes tagjai. A költségvetés zárszámadásából ugyanis kiderül: az előző kormány azt tette, amit tennie kellett, az IMF-hitelre szükségünk volt, és az "Út a munkához" program is egészen sikeres volt.
Ez a Fidesz-kormány eddigi legkorrektebb irománya, üdvözölték a szocialisták annak idején azt a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, amelyben Matolcsy az előző év költségvetését értékelve a Bajnai-kormány munkáját méltatja.
A korábbi fideszes állásponttal szemben az írás leszögezte: az államháztartás finanszírozása, a forint árfolyamának stabilizálása, illetve a pénzügyi rendszer működése is csak az IMF hiteleivel volt biztosítható.
A dokumentum szerint az előző kormánynak a válság miatt kialakult szűk mozgástérben gazdaságélénkítésre már nem volt lehetősége. Annak pedig, hogy Bajnaiék többször is a költségvetés számainak módosítására kényszerültek, elsősorban az volt az oka, hogy 2008 végén még nehéz volt pontosan előjelezni a válság mélységét, így a kormánynak folyamatosan alkalmazkodnia kellett a változó nemzetközi környezethez.
Elismerően addig mindössze Orbán Viktor nyilatkozott, ő is csak egyszer, egy Merkellel közös külföldi sajtótájékoztatón
aztán:
Orbán: Európa kalapot emelhet
"A külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt" címmel közölt interjút szerdán Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A miniszterelnök szerint "Magyarország két egymást követő kormánya" olyan lépéseket tett, amik "összességében többet tesznek ki, mint amire bármely más európai ország vállalkozott".
Bajnaiék intézkedéseivel dicsekszik Orbán az FT-benA Financial Times-nak írt cikkében több olyan lépést is felsorol Orbán Viktor kormányfő, amelyekről a Bajnai Gordon vezette „válságkezelő” kormány döntött.
"Magyarország ráadásul ilyen tekintetben élenjáró volt: 2010-ben többet tett az államháztartási hiány és az államadósság lefaragásáért, mint bármely más európai ország"
A kormányfő felsorolta, milyen lépések vezettek ehhez az eredményhez: a költségvetési szférában megszűnt a 13. havi fizetés, eltörölték a 13. havi nyugdíjakat is, az áfa kulcsa 25 százalékra nőtt, emelkedett a nyugdíjkorhatár. Csakhogy ezekről az intézkedésekről még a 2009 májusában hivatalba lépett Bajnai-kormány döntött.
Cavinton helyett...
Jelentés a szakadék széléről:
Soha nem látott többlet a külkereskedelemben
De most már megnyugodhatunk.
"De az ország visszatért a szakadék széléről és kapaszkodik felfelé".
