Örülünk, Vincent?

A magyar társadalom legdemokratikusabb szavazásának nem az országgyűlési szavazást, hanem a személyi jövedelemadók egy százalékának felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozat kitöltését tartom. Itt ugyan sérül az általános és titkos választójog, mert ez pőrén anyagi cenzushoz köti a szavazás lehetőségét, sőt, aki tehetősebb, annak a szavazata nagyobb súllyal esik latba, mint a szegényebbé. De mégis elég demokratikus, mert nagyon sok alacsony jövedelmű ember is él a szavazati jogával, ami kiegyensúlyozza a gazdagabbak erőfölényét. Mellesleg a titkosság nem sérül, mert a felajánló adatait az adóhivatal a legmélyebb titokban tartja — hogy kitől kaptak felajánlást, nem mondják meg még annak a szervezetnek sem, amelynek az illető az egy százalékát dedikálta.

A társadalom a felajánlott személyi jövedelemadók 1%-ával közvetlenül „beárazza” a civil szervezeteket. Ez elég pontos indikátor. Azt jelenti-e, hogy a Sorsfordító Alapítvány (felajánlók száma: 1; összes felajánlott összeg: 158 Ft. céljai társadalmilag értéktelenebbek lennének, mint a Rex Kutyaotthonéi (22.630; 126.330.148)?  Semmiképpen. Ez az árcédula nem a célok társadalmi fontosságát mutatja. Ha azt mutatná, holnap létrehoznám a Minden Magyar Legyen Egészséges És Milliomos Alapítványt, és az kapná a legtöbb 1%-os felajánlást. Az 1%-os felajánlások tehát nem a célok, hanem a szervezetek társadalmi hasznosságát árazzák be. Milyen körülményeket vesz figyelembe a társadalom ennél a beárazásnál?

1. A szervezet célkitűzéseit: akármit csinál, a Gombosszegi Faluvédő Egyesület (2; 4748) nem fog annyi pénzt kapni, mint a Heim Pál Gyermekkórház (20.790; 124.778.167)

2. Ismertségét: Egy szervezet bármily nemes célért küzdjön is, kevesebbet fog kapni, mint az, amelyik sűrűn jelenik meg az országos sajtóban. Meglehet, hogy a MAGYAR GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI SZÖVETSÉG (2; 12.185) a legnemesebb indíttatásból dolgozik, de mert soha egy szó sem esik róla a sajtóban, a közelébe nem juthat annak, hogy pénzt kapjon az adózóktól tervei megvalósításához, ellentétben mondjuk az UNICEF MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁVAL (667; 4.346.695), akikről sokan és számos alkalommal hallhattak, még ha nem is sokan tudják pontosan, hogy mivel foglalkoznak.

3. Tetteket: Persze nem elég jót akarni, a jót tenni is kell. Vagyis hát szorgoskodni kell a szervezet céljainak elérééséért, különben az egyszeri százalékfelajánló azt mondja, hogy nem adja a pénzét olyannak, aki semmit sem csinál. Erre nem hoznék példát.

4. Elismertséget: Ha egy szervezet végzi rendesen a dolgát, akkor óhatatlanul látókörébe kerül egy csomó embernek. Azoknak, akiket segít, azoknak, akik őt segítik. Ha ezek mind elégedettek a szervezet munkájával, nagy eséllyel neki juttatják az 1%-ukat. Ellenesetben viszont…

5. Hatókört: Minél szélesebb körben fejti ki tevékenységét egy szervezet, annál több felajánlóra számíthat. A KORDOVÁN TÉR BARÁTI KÖR 23 ember, összesen 305.805 forintra rúgó 1%-át kapta meg, míg a GYERMEKÉTKEZTETÉSI ALAPITVÁNY 15.922 embertől összesen 97.762.374 forintot jussolt.

6. Kommunikációt: A közvélemény, a sajtó érdeklődését felkelteni nem könnyű. Ha az ERDÉLYBEN MARADÁSÉRT ALAPÍTVÁNY (2; 110) év közben számos jelentős eseményt szervez, de képtelen elérni, hogy a tévé, az újságok beszámoljanak róla, sőt, talán még a szervezet tagjainak szomszédjai se tudnak róla, nem lesz felajánlója, míg a MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET(4799; 30.038.184) tevékenységét úgy tudta szervezni, hogy sok híradás szólt róla, sé ennek eredménye meg is mutatkozik a felajánlók számában. A kommunikációnak nem feledkezhet el az adakozókról. Ez nem úgy működik, mint a csavarboltban, hogy kiment a vevő, oszt elfelejtjük. Az adakozó kényes arra, hogy visszajelzést kapjon, mire költötte a szervezet a pénzt. Tehát foglalkozni kell vele, tájékoztatni kell, hogy amikor legközelebb kérünk tőle valamit, például az egy százalékát, bizalommal nézzen ránk.

7. Időtállóságot: Az a szervezet, amely már évtizedek óta működik, több felajánlásra tehet szert, mint egy 3 éve alakult.

8. Végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy egy szervezet mennyi pénzt tud önreklámra költeni (gyk.: nekünk add az 1%-od, vaze!) Ha képes 1000 óriásplakátot és számos tévémegjelenést kifizetni, több pénzt fog kapni a társadalmilag esetleg kevésbé fontos szervezet is, mint az, amelyik semmiféle reklámot nem képes megfizetni.

A fenti nyolc témakör roppant bonyolult kölcsönhatás-hálót alkot. A jól ismert probléma, hogy ha hétfelé kell költeni, akkor hova mennyit tegyünk. Nemigen lehet tudni, hogy az egyes elemek erőssége hogyan hat a többire. Ha a jól hangzó nevű ORSZÁGOS GYERMEKVÉDÖ LIGA (44; 125.107) hirtelen hozzájutna valahogy húszmillió forinthoz, aminek egy részét látványos gyermekvédésre, a többit pedig munkája nyilvánosságra hozására költené, jövőre egész biztosan jóval több pénzt inkasszálhatna az 1%-okból. De mekkora szeletből védjenek, és mekkorából döngessék a mellüket? Ha túl kevés jut a gyermekvédésre, annyi reklámriportot vehetnek, amennyit akarnak, nem lesznek hitelesek. Ha túl sokat költenek a pénzből a védésre, akkor kétségtelen, hogy jeles számú gyermek et óvnak meg, csak éppen pénzhez nem jutnak, hogy jövőre is  dolgozhassanak. A fenti nyolcpontos háló tagjainak kölcsönhatását legjobban éppen az utolsó pont mutatja meg: azok a szervezetek kapják a legtöbb ingyenes reklámfelületet, amelyek az első hétben kiegyensúlyozottabbak, a legprofibbak.

A társadalmi szervezetek társadalmi hasznosságát tehát véleményem szerint nagyon pontosan mutatják az szja 1%-ok felajánlásából kapott összegek. Ami azonban kétségtelen, hogy a fenti példám szerinti Gyermekvédő Ligának embertelen küzdelmet kell folytatnia azért, hogy ötről hatra jusson.

2010-ben a legkisebb adóösszegről, évi 90.000 forintról vagy ennél kevesebbről 1786 fő tartotta érdemesnek rendelkezni. Azok közül, akik 2.000.000 forint felett fizettek adóba, 6862-en vélték úgy, hogy érdemes személyesen rendelkezniük az 1%-ukról. A köztes összegekről rendelkezők vannak többségben. Össszesen 1.722.733 ember szavazott arról, hogy melyik társadalmi szervezet a leghasznosabb ma Magyarországon. Az átlag adóbefizetés 661.400 Ft, tehát az átlag 1% 6614 forintot volt. A legkisebb 1%-os felajánlás 55, a legnagyobb 898.555 forintot volt 2010-ben.

A szavazás eredményeképpen 23.077 kiválasztott kapott kisebb-nagyobb összeget. Összesen 9.497.800.000 forintot osztottak szét az adózók azoknak a szervezeteknek, akik nem voltak restek legalább kitölteni a nyilatkozatot arról, hogy elfogadják a pénzt.

A listát a kapott összegek szerint növekvő sorrendbe rendezve az alábbiakat láthatjuk:

Talán szemléletesebb, ha azt mondom, a legkevesebbet gyűjtő 18.000 szervezet kevesebbet kapott, mint a legtöbbet gyűjtő 38. A legtöbbet jussoló szervezet egyedül annyit kapott, mint az alsó zóna első 7700 szervezete összesen.

A voksolók közül nem a leggazdagabbak adták össze a legnagyobb pénzeket. A legtöbb bevételhez jutó szervezethez tartozó átlagösszeg 432.400 forint befizetett adó volt. Ami kifejezetten a melós, kistisztviselő fizetés adója. Csak a Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány meg tudott szólítani közülük hatvanhatezer főt. A nyíregyházi illetőségű Beteg Gyermekek Szüleinek Egyesülete ezzel szemben összessen 3 emberhez tudta eljuttatni az üzenetét, miszerint ők a közösség számára fontos ügyekben buzgólkodnak. Ha a legkevesebbet kapó 17.000 szervezet csak annyit meg tudna tenni, hogy a vezető és a legszűkebb rokonsága felajánlja az egy százalékát, szervezetenként ugyan nem indulna el a tejjel-mézzel folyás, viszont 3-4 milliárddal több pénz kerülne az adókból olyan célroka, amit az adófizetők közvetlenül, az állami újraelosztást kikerülve jelölnek meg.

A legkevesebb pénzt kapó szervezetek: 

A legtöbb pénzt kapó szervezetek:

20.344 szervezet csak 100-nál kevesebb adózót tudott rábírni arra, hogy neki juttassa adójának egy százalékát. 2.616 szervezet ért el 100 és 1000 fő közötti adózót. Csak 116 szervezetnek sikerült 1000 főnél többet meggyőznie önnön fontosságáról.

A fentiekből mindenki levonhatja a maga tanulságait.

(Akinek kedve van egy 4,9 megás Excelt böngészgetni, az itt letöltheti a 2010-es 1%-os felajánlások teljes listáját.)