Egyik örök kedvencem, Nedudgi néni, az aktualitás jegyében:
Nedudgi: A föld
Szerintem a föld akkor is fázik,
Ha betakarja a hó
Olykor – olykor elalszik,
Tavaszról álmodik.
Ha kezd olvadni a hó,
Lemegy róla a takaró!
Megint fázik.
Mérgében beissza a sok-sok vizet.
A föld ázik, mállik, sárlik.
míg végre újból kivirágzik.
Nedudgi: Tavaszi csüggedés
Tavaszi virulás, nyílik a park!
lelkemnek mit hoztál
netán csak Tavaszi zivatart
sarjakat szülő zűrzavart
szavam nem hallom, elszáradt a virágom
a Tavaszkor a virágos ágon.
Koravénülő sárgult
Levelű fákon.
Node hát adjunk esélyt más nagyjainknak is:
Nyisztor Miklós: Kora tavasz
Kora tavaszra tévedt hópihék szállnak
feleségtündér hoz sirály papírt
készül a vers, madárlélek lebegés
Aranyesőfa virágpompával közeleg
ágat török, édes kábulat
tél marta szobámba
Programozom magam, sorsemelő
igaz teljesedésre, míg köröttem
toporog, egy zavarodott világ!
Kora tavaszra tévedt hópihék szállnak
feleségtündér hoz sirály papírt
készül a vers, madárlélek lebegés
Aranyesőfa virágpompával közeleg
ágat török, édes kábulat
tél marta szobámba
Programozom magam, sorsemelő
igaz teljesedésre, míg köröttem
toporog, egy zavarodott világ!
Nem maradhat ki:
Katona László: KÜLÖNÖS ÁLOM
Azt álmodtam, medve voltam,
barlangomba jól bebújtam;
kerülve az embereket,
átaludtam őszt és telet;
mely után így megnyugodva,
léptem újra a porondra.
Azt álmodtam, jön a tavasz,
rigó fütyül, a rügy fakad;
a hó olvad, a fagy szűnik,
a sok virág mind kinyílik ;
egyre enyhülnek a szelek,
tova szállnak a fellegek.
Azt álmodtam, - de szép álom -
lesz nagy béke a világon;
Kelet-Nyugat kéz a kézben,
együtt menetel előre!
Nem kell atom, sem robbantás;
legyen béke és szabadság!
