A debilitás-dementia vonal új gyöngyszemét olvashatjátok, egészen frissiben bukkantunk rá. Meglehetős ideig azt hittem, hogy paródia — de nem, ez maga (mega) a költészet!
Frankovics György: Kárpátok
A Kárpátok közt húzódik hazám
s, lássátok magyar vagyok
nem nyámnyilám
Országom ketté szakad,
s szívemben az érzés dagad
magyar vagyok, ezt hiszem,
külföldre szívem sosem viszem
E föld adta életem támaszát,
itt kapott lelkem anyai masszázst
itt, hol küzdő emberek haltak meg,
hogy fenntartsák e honi területet.
Magyarország kicsi már,
de szívemben otthont talál,
s kérdésre válaszolok,
nem tagadom magyar vagyok
A harc mi folyt érte
nevét az égbe emelte,
s nem kellett magasra ugrani érte,
mert a szívünkben lelték egy életre
Végigkísér, s a koporsó fejtámláján áll:
"A hazádért küzdöttél magyar állampolgár",
ki kard-vesztve rohant a halálért,
hogy együtt pusztuljon a magyar hazáért.
Forrás: poet.hu
