(Platón: Szókratész védőbeszéde, részlet)
Szókratész: Azzal vádolsz Melétosz, hogy beléndek magvait hintem el Athén ifjai között, és tanításommal ártány mételyével fertőzöm kiket gondjaimra bíztak?
Melétosz: Zeuszra igen, igaztevő férfiak. Szókratész a napot kőnek mondja, a holdat földnek, s tagadja létét a daimonoknak.
Szókratész: Azt mondám, hogy a hellének nem a trákoktól valók, s jó Perszagórasz tévedett, mikor a trák gyűlésen azt mondta, hogy népünkben trák vér folyik, s a trákok királya testvér.
Melétosz: Perszagórasz maga a démosz, ha ellene beszélsz, vétkezél Athén népe ellen.
Szókratész: Agyagba karcolták nevét nem Apollón temploma falára, nem áll szobra az Akropoliszon.
Melétosz: A nép Perszagórasz, és Perszagórasz a nép, ha ő azt mondja, hogy vérünk trák, akkor a nép mondta, a daimonok mondták, sőt az istenek.
Szókratész: Perszagórasz egy lenne az istenek közül?
Melétosz: Mínosziak forgatták ki így a szavakat, s a vén kánaánita Georgosz, ki ezer drachmát tett Perszagórasz ellen. A démosz nem nyugatra tekint, hanem az asszírok földjére, keletre.
Szókratész: Trákok lennének az asszírok, jó Melétosz?
Melétosz: Igen, ha Perszagórasz mondja, ősünk az asszír Kreitosz vezér.
Szókratész: Kreitosz hagár volt, nem asszír, s a hagárok harcban áltak a trákokkal, Zeuszra, hallom szavad, de értelmét nem látja szemem. Azt tanítottam az ifjaknak, mire városunk épül, templomaink minden köve, hogy a törvény az úr, Athén törvénye, mit őseink hagytak reánk.
Melétosz: Mi ez, ha nem ifjaink megrontása, Perszagórasz bölcsebben forgatja a törvényt, mint Hektór a kardot. Ha Luriosz a hentes építheti az új olümpiádra Hermész templomát, akkor az Athén törvénye, akkor is, ha látszatra, mínoszi szemnek, Szimrosz hegyének kákáján csomót keresőknek, mást ír a könyv, Perszagórasz a törvény lelkét látja Szókratész, nem csak betűjét.
Szókratész: És te Melétosz, honnan tudod, hogy mi az igazság?
Melétosz: Hiszek Perszagóraszban, tehát hiszek a népben és az istenekben. Te nem hiszel Perszagóraszban, tehát nem hiszel a népben és az istenekben.
Szókratész: Úgy őrlöd porrá a logoszt, mint molnár a búzát. Tudom, eldöntötted már az ítéletem.
Melétosz: Rágalom, Athén bölcs férfiai, rágalom, a nép ítél, nem Melétosz, s a nép az istenek szavát ismétli meg, Perszagórasz csak segít a népnek felfogni, mit Zeusz parancsol. Ha Szókratész ártatlan, nincs oka félelemre, ha bűnös, ha szavait hamisnak ítéli a nép s az istenek nevében Perszagórasz, akkor sorsa a bürökpohár, de még akkor is joga van fellebbezni a néphez, melyet jó vezérünk Perszagórasz képvisel. Ha eltelnek majd az évezredek, senki nem emlékszik majd Szókratészra, de Perszagórasz neve örökkön fennmarad.
