Örülünk, Vincent?

Kazahsztán felett száll a dal...

Troll proximity


Orbanisztán Infochart

P/c szerint a világ

  • Hibás feed URL.

Híres utolsó szavak

Rovataink

Viccországban Gengszterkrónikák Gasztrowhat Focitörténelem Borzalmasvers Hülyeország Színház A nap idézete Zene-bona


nem felejtünk.jpg

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 

 




 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Doktorátusa sincs a Corvinus főátszervezőjének (megjegyzésposzt)

2018.11.29. 10:15 | jotunder | 90 komment

 

  Több lap írt a Corvinus átszervezését felügyelő testületről.

  Az egy dolog, hogy a Projektfelügyelő Bizottság elnöke a mérhető tudományos eredményt soha nem produkáló rezsimideológus Lánczi András, és tagja a szánalmas plágium-história közepében landoló Paprika Zita.  Az egy másik dolog, hogy,

"A munkát áprilisig egy ismert üzletemberekből, szervezetfejlesztési tanácsadókból és a tudományos élet elismert embereiből álló tanácsadó testület segíti: a 8 fős testület feladata a megújulás projekt támogatása. "

 A testület vezetője Csák János, mániákus orbánista üzletember, egykori nagykövet, akinek halandzsatanszéket alapítottak a Corvinus-on. Nincs doktorátusa.

 Tagja a testületnek a rezsimjózsi Böszörményi-Nagy Gergely, akinek egyetlen tudományos tevékenysége az volt, hogy húszévesen írt egy cikket a majomparádé Gorka Sebestyénnel.

 A testületben egyetlen embernek van köze a tudományhoz, Fertő Imre professzornak, aki mezőgazdasági kereskedelemmel foglalkozik, és Newcastle-ben szerzett doktorátust. 

 Nemnagyondemokratikus országok is szoktak időnként elitegyemeteket gründolni. Nagyonnagyonnemdemokratikus országoknak is sikerült már.

 Nem így. 

A bejegyzés trackback címe:

https://orulunkvincent.blog.hu/api/trackback/id/tr4614403504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.29. 10:38:27

se azért azt el kell ismerni: nem semmi egy igen soktagú átszervező testületet felölteni olyan emberekkel akik közül még véletlenül sincs senkinek semmi köze ahhoz, hogy kell egy normális egyetemet megszervezni/működtetni. Csák János nekem az új Magyarország-szimbólumom a kackiás bajuszával, pirospozsgás fejével, protkójával.

jan 2018.11.29. 10:51:14

Fertő jelenléte e testületben igencsak meglepő, hiszen ő vezeti a Palkovics által megszüntetendőként megnevezett MTA Közgazdaságtudományi Intézetet. És valóban, ő tényleg komoly kutató, jelentős publikáció vannak.

Geo_ 2018.11.29. 11:01:51

off
Biztos igazad van Paprika Zita - és rajta keresztül - Kindler megítélésében - s lehet, hogy nem tudományos eredmény, de ő hozta be Mo-ra a döntéselméletet, s ez nem volt semmi a 70-es években, s egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem Kindler a szerzője azoknak a fejezeteknek.
on

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.29. 11:27:48

megnéztem a Fertő Imrét (semmit nem tudtam róla nyilván tökéletesen mással foglalkozik mint én). Egy valamit nem értek. Mi célból megy el valaki 50 évesen, 10 évvel a kandidátusi disszertációja megvédése után PhD fokozatot szerezni a Newcastel uni-ra? Én egészen kevéssé gondolom, hogy ő oda kiköltözött, részt vett a képzésen stb. Nyilván egyéni felkészülés történt, de az ok(indok) számomra továbbra is homály. Mondom ezt most kivételesen minden él nélkül, egyszerűen csak érdekel a dolog.

Wolff 2018.11.29. 11:41:29

Radev? Jézusom....

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 11:47:18

@harmadikszem: En azt hiszem, hogy Newcastle valamifele centruma ennek a teruletnek, kulon intezet van "rural economics"-bol.

Külsős 2018.11.29. 11:52:45

Nem értelek kedves JT, mit csodálkozol, Csurka már a '90-es években megmondta, hogy a szakértelem bolsevista trükk. Azóta ez kormányzati politika rangjára emelkedett, kiegészülve azzal, hogy bőven elég az akarat. Különben is sohasem lehessen tudni ezeknél a tudós embereknél, lám, mi is milyen sokra vittük, pedig nem értünk semmihez.

Rhonin 2018.11.29. 12:18:42

A NER lényege, hogy minden iparágból a pénz egy (alázatosan bocsánatot kérek, ismétlem: EGY) irányba áramoljon végül. Itt is ez a story. A jelölteket ebből és nem az oktatás szempontjából érdemes tekintetbe venni.

Na, persze: www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_459.html

Flageolet 2018.11.29. 12:28:44

@jan: Majd amikor jövő héten kiderül, kik szerepelnek az akadémikus-jelöltek listáján, nézni fogunk...Vajon Fertő ott lesz?...

balmoral 2018.11.29. 12:45:22

Ezektől az emberektől senki nem fogja visszakérni a tiszteletdíjat, amikor kiderül, hogy "munkájuk" teljesen eredménytelenül végződött. Tehát mégsem eredménytelenül.

Külsős 2018.11.29. 12:52:36

@balmoral:

Ha hinni lehet a Portfoliónak, a tanácsadó testület díjazás nélkül végzi ezt a munkát. Persze, nyilván majd megtalálják a módját a köszönetnek.

Muad\\\'Dib 2018.11.29. 13:09:58

@Külsős:
Jól hangzik, csak Csurka nem ezt mondta. Viktorék mondjuk szerintem ezt gondolják.

balmoral 2018.11.29. 13:19:39

@Külsős: Ha semmiért dolgoznak, akkor pontosan annyi energiát fognak fektetni a dologba. Lehet, hogy ez lesz a legszerencsésebb...

fortin2 2018.11.29. 13:41:38

@Muad\\\'Dib: Csurka annyit mondott, hogy a szakértelemre való hivatkozás bolsevista trükk, azokban az időkben,a mikor azzal menteték át az eltvársakat és a hálózataikat, hogy ők a "szakértők".

Grrr 2018.11.29. 14:03:44

@Flageolet: "A Corvinus Etikai Bizottsága szerint 2002-ben fogalmilag sem lehetett az Egyetemen etikai vétséget elkövetni plágiummal, mivel akkoriban nem volt még Etikai Szabályzat, amiben ez benne lehetett volna."

Megvan, mi volt itt baj egész végig! Van Magyarországnak Etikai Szabályzata? Na ugye!

Grrr 2018.11.29. 14:05:54

@Külsős: A 'pro bono' részvétel ezen a szinten elég természetes. Ezek az illusztris embereknek aprópénzre nincs szükségük, de szívesen vannak benne az események sűrűjében.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.29. 14:26:14

@Külsős: @Grrr: nyilván a jövőképesség kutatóintézet munkatársai akik manapság 130 millió forintot kapnak évente a szó szoros értelmében semmire, na ők is sok pro bonot csinálhattak előtte; nem akármiket, gondolom én.

Flageolet 2018.11.29. 14:36:08

@Grrr: B*szki, erre nem is gondoltam!
Akkor kár volt eddig fullba' nyomni a kretén tiltakozásunkat, hisz' nem volt rá alapunk...
Na, vájjá': és a 10 parancsolat? Kásler "kackiásbajuszú /ittenazellátásicsomagpdf-ben/ tisztifőrvostfelmentő" Miklós állandóra azokra hivatkozik.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 14:36:21

mandiner.hu/cikk/20181129_lanczi_andras_haladas_egy_rektor_naploja_xvii

annyira visszafogom magam, hogyha eggyel meg jobban visszafognam magam, akkor elindulnek hatrafele....

Grrr 2018.11.29. 14:40:16

@harmadikszem: Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere; Bacsa György, a MOL Csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója; Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és Design Terminal vezetője; Havas István, az Ernst and Young Magyarország volt vezérigazgatója; Pap-Józsa Dávid üzleti mentor; Anthony Radev, a SEED vezetőképző alapító igazgatója, a McKinsey & Co. korábbi regionális vezetője. Csák János.

Egyiküknek sincs szüksége pénzre. Információra, baráti kapcsolatok erősítésére, bizalomépítésre, informális befolyásszerzésre esetleg már inkább.
Fertőt nem tudom.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 14:52:32

@Grrr: BNG egy orbanrahelista kis senki, a tobbi ugye az uzleti szferaban van, ilyen ertelemben gondolom OK-k vagy legalabbis fogalmam sincs rola, hogy mi az abra.
itt azonban egy egyetemrol van szo, nemcsak uzleti MBA-rol.

balmoral 2018.11.29. 14:53:28

@Grrr: Mint említettem volt, a testület tagjai által az ügyre fordított energia pontosan meg fog felelni az érte kapott juttatás mértékének. És mindenki így jár a legjobban.

jan 2018.11.29. 14:53:48

Radev: Nagy játékos és eredeti karakter. Bolgár-német-magyar, a magyarországi és egyéb Kelet-Európai McKinsey irodák alapítója, Csányi tanácsadója.

Fertő PhD-ja a kandidátusi után: én másik tudományterületen több olyan embert ismerek, aki miután szerzett egy magyar PhD-t, fogta magát, és elment csinálni egy amerikai PhD-t (sőt MA+PhD-t) ugyanazon a területen. Számomra ez teljesen bizarr volt, mintha valakit kétszer keresztelnének meg, de elmagyarázták, hogy egy amerikai PhD (pláne neves helyen) annyival jobban cseng, mintegy minőségbiztosítási bélyeg, hitelesíti őket, és ezért megéri nekik. Ezen túlmenően a tudományos életbe, networkökbe is jobban be tudnak kapcsolódni így.

Flageolet 2018.11.29. 14:55:11

@jotunder: R*hadt életbe, ez színtiszta hadüzenet az MTA ellen a rendkívüli akadémiai ülés előtt...Bocsánat, de ez külön posztot érne...
Szégyen.

Flageolet 2018.11.29. 14:58:05

@jotunder: Ezt a Lánczi-szöveget kellett volna a nov. 16-i tárgyaláson az MTA képviselőknek az orra alá dugni, ezer, hogy rendőrt kellett volna hívni. Bezzeg ott még nem merte előhozni.
Nagy a gáz, iszonyúan nyeregben érzi magát a kandidátus úr.

balmoral 2018.11.29. 14:59:13

@jotunder: Ezzel a rektornaplóval megint vidám perceket szereztél nekem. És ha nem fognád vissza magad, tudnál valamit reagálni? Már úgy értem mindenféle altesti utalást mellőzve. Én szóhoz se tudok jutni. Esetleg annyit bírok kinyögni, hogy: Platón?

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 15:02:44

@balmoral: "Már úgy értem mindenféle altesti utalást mellőzve." jol latod a problematikat....

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.11.29. 15:05:07

@Grrr: @Flageolet: 2002-ben szerzői jogi törvény sem volt? Kindler örökösei beperelhetnék...

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.29. 15:32:14

@jan: olyan én is ismerek akik akadémiai tőkeszerzés okán ráhúztak egy amerikai (vagy elit angol) PhD-t a magyarra. Szerintem ez kurvára megalázó pláne ötven évesen, de ez csak egy vélemény. Ha neked 20 év szakmai gyakorlat után iskolarendszerű tanításra van szükséged akkor eleve is véged van. Az már egy más kérdés, hogy ha valaki kutyabőrként akarja lebegtetni, bár ha nem nagyon hülye a selection committee akkor nyilván ezt a cv-ből ki lehet szúrni (aki korábban lépi meg ugyanezt, az tipikusan eltagadja a magyar előzményeket az Education history-ból.

jan 2018.11.29. 15:54:12

@harmadikszem: abszolut, szerintem is gaz, engem letaglozott, amikor eloszor ilyet lattam

ámbátor 2018.11.29. 16:17:18

@jotunder: Nekem az jutott eszembe, hogy ez egy fasz, de ez renonsz, mert nekem nincs jogi képviselöm és különben is kinyalhatják mind.
Basszus, nagyon altesti vagyok ma.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 16:49:20

@harmadikszem: konkretan irtam egy ilyen filozofusrol par eve, aki ezt meghuzta. a vilagon semmi bajom sincs vele. otveneves korban kicsit meredekebb, de tegyuk hozza, Ferto pontosan negyveneves volt, amikor a masodik doktoratusat szerezte, es a masodik doktoratusa kifejezetten mezogazdasagi kozgazdasagtanra volt specializalva. szerintem pont vele semmi gond nincs, sot, nagyon is OK, csak latom, amikor hirtelen eszreveszi a teremben, hogy o az egyetlen, aki valoban tudomanyos kutato.

jan 2018.11.29. 16:57:40

@jotunder: Nekem a legfőbb bajom vele az, hogy az első PhD-ját, és ezen keresztül a helyet, ahol szerezte, eléggé leminősíti ezzel a lépéssel. És tovább erősíti azt a tengerentúlon igencsak elterjedt tévképzetet, hogy csak az amerikai vagy angol PhD a komolyanvehető, minden egyéb PhD valami gyanús-zűrös dolog. Ebből a tévhitből aztán elég sok hátrány származik, nem ledolgozhatatlan hátrányok, de mégsem fair helyzetek.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 17:20:44

@jan: Nem o minositi le.... Hanem a vilag. Es nem, nem csak az amerikai vagy angol Ph.D komolyan vehetoek, de bizonyos doktorik talan valoban kevesbe komolyan vehetoek. Mondjuk ahol Lanczi az opponens, egy ideologiailag kisse tultengo nemzetikeresztenykonzervativ tezis eseteben, ahol a masodik opponens a jelolt spanjanak a batyja.

jan 2018.11.29. 17:29:04

@jotunder: Nyilván van abban sok igazság, hogy bizonyos keleti-európai egyetemek PhD-i igencsak értéktelenek. Szóval ez az előítélet sok esetben jó találati arányt biztosít. De azért én láttam elrettentő példákat, pl. egy ismerősömet cambridge-i PhD-val nem vették fel egy német kutatóintézetbe, és az egyik faktor az volt, hogy jobb' szeretik az amerikai PhD-kat. De ez nyilván tudományterület és emberfüggő, meg ahogy írtam is, ha az ember tehetséges, szorgalmas, jó témavezetője volt stb., akkor k-európai kisország PhD-jával is előbb-utóbb érvényesül, csak a játéktér nem teljesen sík, hogy úgy mondjam:)

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 18:13:01

@jan: vannak teruletek, ahol a magyar Ph.D elony. pl. graflimeszelmelet, bizonyos idegtudomanyi ugyek, halozatelmelet, stb. de ez nagyon nem tipikus.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.29. 23:12:49

@jan: mivel én többek közt ezt is kutatom mondhatom, hogy az irodalom szerint ez majdnem pusztán presztízskérdés. Több tucat kutató több tízezer cv és career path után egybehangzóan mondja, hogy a publikációs output (vagyis a produktivitás) egészen másodlagos tud lenni ahhoz képest, hogy honnan van a PhD, _miközben_ a kutatások azt is világosan megmutatják, hogy a jövőbeli produktivitás kizárólag a korábbi produktivitással (korábbi Research output) korrelál, és _nem_ korrelál a képzettség megszerzésének a helyével. Vannak konkrétan területek, nyilván nem az infrastruktúraigényes területek, ahol édesmindegy hol csinálod a PhD-t, mert tök ugyanazokhoz a dolgokhoz férsz hozzá. Nem az van, hogy nem sík a pálya, hanem az, hogy az akadémiai kasztrendszer nem igazán finomabb és mobilisabb, mint a korabeli indiai kasztrendszer.

Ettől még persze az is igaz, hogy elképesztő emberek elképesztő dolgokkal szereznek PhD-t itt a végeken; na de azoknak egészen biztos, hogy a Research outputjuk is konvergál a nullához. Itt a szopóágon azok vannak, akiknek - általában familial background alapon - nem merült fel a nemzetközi edukációs tőkeképzéslehetősége, és most, adott esetben jóval erősebb cv-vel (kutatási kimenetet tekintve) mint nyugati kollegái próbál érvényesülni.

PS: nekem olyan ismim is van aki - egyébként egy eleve is csak Oroszoprszágban kutatható témát - megcsinált Szegeden PhD, aztán tíz év múlva kb tök ugyanazt Oxfordban, hogy valaki el is higgye neki, hogy ért hozzá. Annak idején is, meg a második körben is ugyanazt csinálta: kutatta az orosz levéltárakat, kb annyit volt Oxfordban, mint anno Szegeden. Az egész nagyon nevetséges, megalázó és - ez a legfontosabb - nagyon hatékonytalan rendszert eredményez.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.29. 23:32:40

@harmadikszem: az "iskolának" jelentősége van. nem egyszerűen arról van szó, hogy a legjobbak a legjobb helyekről jöttek, hanem konkrétan tudható, hogy kik azok a témavezetők, akiktől jöttek. az én területemen gyakorlatilag alig van kivétel. matematika/természettudomány vonalon nem lehet a semmiből előjönni. bizonyos dolgokat nem lehet könyvből megtanulni, ahhoz mester kell, beavatás.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.30. 08:30:52

@jotunder: romantikus idea. Ebben nem hiszek masreszt az empiria is ellentmond neki. A legjobbak nem csak az upper middle classtol felfele vannak. Nem ugy szorja a golya. Marpedig az elit helyekre az elit megy tanulni. Soc sciben igazan erdekes dolgok szinte mindig a periferiarol jonnek legyen az human geography vagy regionalis ertelemben vett periferia. Csak mondjuk ezeknek a szerzoknek kicsit nehezebb az eletutjuk mint azoknak akik uknagypapaig professzorok voltak.

danesdzsu2 2018.11.30. 09:08:20

@jotunder: Srínivásza Rámánudzsan

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.30. 10:14:16

@harmadikszem: journals.sagepub.com/doi/suppl/10.1177/ASRA_83_6/suppl_file/ASRA_83_6.ed_board.pdf

igy nez ki a vilag legjobb szociologiai folyoiratanak boardja. ez egy amerikai lap, amerikai szerkesztokkel. elitegyetemek, csucskategorias allami egyetemek, plusz nehany elitnek szamito liberal arts college professzorai. es pontosan nulla darab kivetel van. milyen periferia...
gyenge doktori iskolaba megy egy tehetseges gyerek? oszt, minek? eleve nem kaphat jo fizetest, hiszen nincs ra penze az egyetemnek. termeszetesen a jo doktori iskolaba fog menni. amerikaban az akar hetven-nyolcvan egyetemet is jelenthet. magyar doktori iskolabol tarsadalomtudos nem nagyon tort fel a rendszervaltas ota. lehet, hogy paran igen, nem tudom, de batran mondhatjuk, hogy lenyegeben senki. kozgazdasagtudomanyban a ceu-s ot (sajnos az egyik mar elment) eros fiatal kozul pont ot doktoralt nyugati elitegyetemen.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.30. 11:56:08

@jotunder: Szerintem totál fordítva közelíted meg a kérdést, mint ahogy az a gyakorlatban történik. Ha olvasol education témában a globális mobilitásról, akkor látni fogod hogy kivétel nélkül minden kutatás azt mutatja, mint már írtam, hogy ez a social class helyzettel, és nem a tehetséggel függ össze. Nem az a kérdés, miért megy a tehetséges gyerek gyenge doktori iskolába. Az a kérdés, hogy miért megy a felső középosztálytól felfelé a közepesen tehetséges is erős nemzetközi tőkét adó doktori iskolába, a lower class-ból meg miért megy az extrémen tehetséges is az elérhető (= a legközelebbi) helyre, ha egyáltalán hagyják. Az elit doktori iskola olyan szintű családi elköteleződést, networköt, hozzáértést és nem utolsó sorban anyagi erőforrást követel meg, ami egyszerűen nem egyformán áll rendelkezésére a társadalom tagjainak – s ehhez a tehetségnek semmi köze.
Az EBM diverzitás az megint egy olyan téma, ami sokkal inkább a kasztrendszer elgondolását támogatja, mint azt, hogy valamiféle transzparens open call alapján a legjobbak kerülnek be a boardokba, azok meg ugye mind a legjobb helyekről jöttek. Ugyan már. Ennek a citált lapnak mondjuk kivételesen szégyenletes a diverzitása, de a többinél sem sokkal jobb a helyzet. Számos kutatás mutatja az EBM diverzitás összefüggését az impakt faktorral vagy épp az alapítás évével. Ez egy hatalmi pozíció, amihez a megfelelő összetétel össze van rakva. Nem lehet ilyen board-al nemzetközi egy folyóirat – és nem is az. Nagyon sok más kutatóval együtt épp a Current Sociology főszerkesztője értekezett erről egy igen érdekes cikkben, amelyben körülnézett, hogy jé, én vagyok az egyetlen vezető folyóiratszerkesztő aki nem top egyetemen szerzett diplomát.
Én pontosan ugyanazokban a lapokban publikálok, mint a legjobb harvardi professzorok (nyilván kicsivel nehezebben). Ettől még ha le akarnám rövidíteni a karrierutamat, akkor valószínűleg jobban tenném ha szereznék egy elit PhD-t _is_, miközben igen viccesnek tartanám ha 2+2 évet ülnék olyan kurzusokon, ahol a tanárnak jó eséllyel kevesebb top folyóiratos cikke van mint nekem. Ez az egész átkozottul nevetséges, a kutatások szerint viszont a legtöbben (ide érve a PhD hallgatókat és a fiatal kutatókat is) úgy gondolják, hogy a teljesítmény szigorúan összefügg a fokozatszerzés helyével. Mindezt annak ellenére, még egyszer, hogy minden empirikus kutatás az ellenkezőjét mondja. Ennek a téveseszmének a felszámolása valódi emancipatorikus, kritikai feladat, és mondjuk az se véletlen hogy ezen a témán is főként indiaiak, latin-amerikaiak és néhány kelet-európai kutató rugóznak.

közösperonos átszállás 2018.11.30. 12:29:58

@jotunder: "nem egyszerűen arról van szó, hogy a legjobbak a legjobb helyekről jöttek, hanem konkrétan tudható, hogy kik azok a témavezetők, akiktől jöttek. az én területemen gyakorlatilag alig van kivétel. matematika/természettudomány vonalon nem lehet a semmiből előjönni. "

Az én szűkebben vett területem tíz évvel ezelőtt még nem is nagyon létezett. Ha úgy tetszik, egy tudományág (konkrétan a CS, tehát természettudomány) több területének határterülete, ahol esély sincs rá, hogy a Közepesen Nagy Név témavezetődről halljanak a többiek, ha épp egy másik irányból jöttek. A természettudományok egy részén szimplán nem olyan lassú a fejlődési tempó, hogy elviselje azt, amiben te hiszel.

(Tehát valóban, nem a semmiből jön az ember, kell a megfelelő témavezetői háttér -- csak annak semmi köze ahhoz, hogy a többiek hallottak-e már a témavezetődről vagy pedig esélyük se volt rá soha.)

hozzaszolo 2018.11.30. 12:52:56

egyetemi tanár egy dolog érdekli a jó fizetés mert máshol harmadát tudná megkeresni. Nyilván van egy két kivétel aki már dolgozott, nem csak állami szférában teng-leng.

de ha már corvinus (közgazdasági iskola) ha tényleg lenne ott 200 szakember nem pedig tanár se tandíj sem állami támogatás nem kéne hogy önfenntartó intézmény legyen, de hát ne ismételjem önmagam.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.11.30. 12:57:30

@közösperonos átszállás: Computer science vonalon a Godel dijasok kozott brutalisan vannak tulreprezentalva a magyarok, foleg amerikas magyarok, de akkoris. Ott meg mindig maradt magyar iskola. OFF ha belegondolok, a en teruletem sincs huszeves. Az alapveto fogalmakat a ketezres evekben definialtak.

velőtanya 2018.11.30. 13:42:40

@harmadikszem: Ha így bejön a típus, akkor ajánlom őt is, az örök szervilitás és a 21. századi magyar feudalizmus szimbóleumaként:
encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRwCxB6M1z5-ymrMqHSv_jMl9Yoqk_BPSZx10iGwAhKvGLNg73P

közösperonos átszállás 2018.11.30. 13:45:38

@jotunder: "foleg amerikas magyarok"

Ezzel már bukott a gondolatmeneted szerintem, ami az ismert-jártas-témavezető vonalat követte.

Amúgy én elsősorban arról beszélek, hogy te összemosod a témavezető ismertségét és szakmai tudását. Csak olvasd vissza azt, amit az előző hozzászólásomban beidéztem. Valóban, kell az "iskola" (vagy legalábbis jó, ha van -- a hiánya pótolható, de öt-tíz évben mérhető lemaradáshoz vezet), de a jó alapokat adó műhelyt nem onnan ismered meg, hogy már hallottál róla korábban.

(Aztán lehet, hogy a CS-es tapasztalatok nem nagyon általánosíthatók, de akkor miért gondoljuk, hogy a matematikai területen szerzettek meg igen?)

'it's cool to know nothing' 2018.11.30. 14:15:54

Azt hittem először, hogy ez a cikk valami vicc. De úgy tűnik komoly. Soha nem értettem, hogy egy kórházigazgató miért orvos, vagy egy egyetemet vezető személy miért professzor.

Egy átszervezési munka kutató munkának minősül? Ha nem, akkor mi a rossebnek kellene, hogy tudományos fokozata legyen az átszervezéssel megbízott embereknek? Egy jól működő intézményt kell létrehozni, teljesen mindegy, hogy az ott dolgozók mit dolgoznak.

Egy szervezet vezetését menedzserre kell bízni. Az átszervezést is. Ha a cikk abba kötött volna bele, hogy a megbízott emberek nem ilyenek, teljesen egyetértenék. (nem tudom megítélni, hogy ilyenek-e, vagy sem)

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.30. 14:54:20

@közösperonos átszállás: az 5-8-10 éves lemaradás teljesen pontos adat, a kutatások is ezt mérik (pontosabban azt, hogy az első 5-8-10 évben a mindenféle selection committee-k a diploma helyét felülmérik, a Research outputot alul, ez 10 év környékén mérséklődik, de teljesen nem múlik el soha. Mondjuk ha van 300 IF-os közleményed, 5-8 OUP szintű monográfiád és 10K+ független hivatkozásod, akkor talán, ismétlem, talán már nem fogják csóválni a fejüket az Uni of Kecskemét-es PhD-n - miközben simán látunk 1000 alatti citációval, 2-5 IF cikkel professzorokat elég jó helyeken is, na mondjuk top tier egyetemi diplomákkal kistafírungozva.. Ez behozható, kibaszott sok munkával és nagyon nagy elhivatottsággal plusz kell néhány más emberi tulajdonság is, ezredszer is felállni, nekifutni dolgoknak, mindenből mindig tanulni próbálni, közben elsajátítani a nagypályás szabályokat, nem megsértődni, anyázni is csak ha nem látja senki.

A dolog dinamikája tök ugyanaz, mint régebben a nők vagy a feketék elleni diszkrimináció esetén. Jótündér is, kiről az elitizmus simán látom, de azt nem feltételezem hogy ne lenne reflektív a hegemón viszonyokra, azt a példát adta, hogy lám, az AJS-nál csak amerikai topegyetemi professzorok vannak, periféria, ugyanmár….Ez tök ugyanaz, mint hogy 1922-ben minden tanszéken legalább 98 százalékban fehér férfiak voltak a professzorok. Nők, feketék, ugyanmár. Itt egy kettős keresztről van szó, ugyanis - akárcsak akkoriban a nők és a feketék - ma a periférián próbálkozók egyrészt ténylegesen rosszabb oktatást kapnak, másrészt viszont ettől függetlenül is diszkriminálja őket az elitista, voltaképp sokkal jobb terminussal kasztalapon működő nemzetközi akadémiai rendszer. Nem elég hogy a rosszabb oktatás (= kevesebb alájuk tett tudás és kapcsolati tőke) ELLENÉRE produkálnak nemzetközileg is méltányolható eredményeket, hiszen a nem-elit diploma alulpontozásával még azt is elveszik tőlük, amilyük van (a klasszik Máté-effektus).

látjátok feleim szümtükkel 2018.11.30. 15:21:07

Unortodox oszágnak unortodox egyetem jár.

Egyébként meg mi ez a rinya? Kósa Lajosnak sincs diplomája, és így diploma nélkül is tanított mikroökológiát a közgázon. Diploma nélkül is ért mindenhez, még a csengeri milliárdokhoz is. Ja és mégsem gáz.;D

közösperonos átszállás 2018.11.30. 15:21:28

@'it's cool to know nothing': "Egy szervezet vezetését menedzserre kell bízni. Az átszervezést is."

Igen és nem. Mert természetesen, hülyeség azt elvárni, hogy egy autógyár CEO-ja csak gépészmérnök lehet -- de azért abban sem hiszek, hogy létezik A Menedzser, aki úgy futtatna fel egy joghurtgyárat, hogy gőze se legyen róla, mi köze van az egésznek a tehénhez.

Plusz egy egyetem (kórház, általános iskola, megyei könyvtár, gépesített lövészdandár) nem egy gyár. Ha valaki az adott szervezet céljaival sincs igazán tisztában (nem, egy egyetem nem "18-23 éveseket oktató intézmény oszt csók"), akkor nem biztos, hogy olyan nagyon jó munkát végezne egyedül, vagy akár hasonlóak társaságában.

deckard_r 2018.11.30. 15:47:49

@közösperonos átszállás:
"Plusz egy egyetem (kórház, általános iskola, megyei könyvtár, gépesített lövészdandár) nem egy gyár. Ha valaki az adott szervezet céljaival sincs igazán tisztában (nem, egy egyetem nem "18-23 éveseket oktató intézmény oszt csók"), akkor nem biztos, hogy olyan nagyon jó munkát végezne egyedül, vagy akár hasonlóak társaságában."
Ez teljesen igaz, számos példa bizonyítja és sajnos egyre több fogja... multin/vállalati szférában szocializálódott manager általában még odáig sem szokott eljutni, hogy ezt (ti. hogy oktatási/eü. szervezeteknek jellemzőn más céljai, más típusú és motivációjú munkavállalói vannak) fel sem fogja. Ez azért nem teljesen véletlen, ahonnan jönnek az a szféra nem annyira premizálja az ilyenfajta nyitottságot.

Külsős 2018.11.30. 16:21:00

@közösperonos átszállás:

Számból vetted ki a szót. Valakinek csak el kell mondania menedzserkémnek, hogy pontosan mi is az, amit szeretnének elérni, az nem elég, hogy legyen egy top-200-ba tartozó egyetem, azt is tudni kell, hogy egy intézmény mitől az, ami és hogyan érte ezt el. Aztán egye fene, megmondhatja a menedzser, melyik lehet az idevezető leghatékonyabb megoldás.

Ra13 2018.11.30. 16:31:42

@jotunder:
Ez igaz. A doktori iskolákra mindenképpen, a felsőoktatás talán ennél összetettebb. A doktori iskola munkaerő piaci kimenete nem túl széles. Azonban minél följebb kapaszkodik valaki a piramison, annál nagyobb esélyei vannak a versenyben, hogy horizontálisan, esetleg felfelé, de főként lefelé munkát találjon. A felsőoktatás azonban nem csupán doktori iskolákból áll, még akkor is, ha önmaga értékét ezen keresztül igyekszik mérni. A felsőoktatás nem elit vagy tömegképzés. A felsőoktatás elit ÉS tömegképzés.
Ha a fenti szintekhez viszonyítjuk az összeset, akkor be kellene zárnunk csaknem az összes magyar egyetemet. Teszem hozzá, talán tényleg el kell gondolkodni, hogy valóban felsőoktatást végzünk-e, vagy csak úgy teszünk, mintha. Az elérhetetlen célok (rendszer szintről beszélek), frusztrálnak, leépítenek, vagy becsapjuk magunkat, vagy elkeseredünk. Az esélytelenség demotivál. A periféria perifériáján lenni nem vidám. De értem én, hogy menyire fordítva ülnek a lovon, akik ezt nem akarják észrevenni, és elhiszik, hogy magas tudományt mívelnek, pedig... dehogy.

A fenti folyóirat szintje bizonyára elérhető nagy-nagy munkával néhány kollégának, de sokkal kevesebbnek, mint akiken számon kérik (persze a professzorok nagy része sem ezen a szinten muzsikál). A finanszírozás arra sem elég, hogy a napi működés menjen, nem arra, hogy fejlődjön.

Annyira nem, hogy még olvasni sem tudom ezeket a folyóiratokat. No nem az igen egyszerű nyelvtudásom miatt, hanem mert nem tudom megfizetni (40-45 eu/db). A héten értesített az egyetem, hogy ha akarunk még cikkeket a kutatásainkhoz, azt gyorsan töltsük le, mert nem tudtak megegyezni a szolgáltatóval, jövőre nem lesz. Kiszámolta már valaki, hogy mennyibe kerülne (nem megírni), hanem a publikációs díjakat kifizetni annak a tudományos cikk mennyiségnek, amit számon kérnek rajtunk? A felső oktatás egy költséges hobbi, amit némi szabadidővel fizetnek meg. A státuszból fakadóan hozzájutunk munkákhoz, amiből valamennyire megélünk, és finanszírozzuk a konferenciák és publikációk költségeit (kegyesen elnézik, hogy maszekolunk). Attól a néhány kollégától eltekintve, akik munkájukhoz különféle pályázati pénzeket nyernek. Kiszámolta valaki ezek mennyit csökkentek az utóbbi években (munkák is, meg pályázati pénzek is)? Mennyi marad belőlük a munkát elvégzőknél?
Miért maradunk? Netán mert szeretjük, meg mert ehhez értünk? Miért jön doktori iskolába valaki? Mert berángatjuk őket? Közepesen tehetséges ambíciózus hallgatókat vonz a státusz (egy darabig), utána meg nincs más választása, mert a munkaerő piacon túlképzett, legföljebb valami hivatalban kaphatna állást, de ez nem mindenkinek vonzó.
Mélységesen tisztelem azokat, akik ezek között a körülmények között értelmes tudományos teljesítményeket produkálnak. Igyekszem elolvasni a cikkeiket, élvezem a tájékozottságukat, ötleteiket... de olyan nehéz ezeket megtalálni. Ezért olvasom 2010 óta ezt a blogot. Mert itt néha kapok információt értékekről. És sokszor a tébolyról.
De ha csak ők oktatnának a felsőoktatásban, akkor nem lenne aki órát tartson. Pedig mindenkinek van fokozata, mindenki működteti a tudományos karrier eszközrendszereit. Mégis több a bullshit.

Talán két külön dologról folyik most itt a diskurzus. Az egyetemek teljesítményének értékeléséről, és a hallgatók jelentkezéséről. Ezek bár nem függetlenek, de azért kár összemosni őket. A hallgatói választás az egyetem és a szak státusza alapján történik. De az jobb esélyekkel választhat, aki magasabb pontszámot ér el (teljesítmény?). Nagyrészt ők azok, aki eleve magas a státusszal érkeznek, ami a teljesítménnyel elég komplikált összefüggésben van. Mire egyetemre kerülnek a státuszukból (társadalmi tőke?) fakadóan teljesítmény előnyöket szereznek. Egyébként is az alacsony társadalmi hátterű hallgatóknak fontosabb a távolság (elérhetőség), mint a státusz (kínálat) (de ez már annyiszor elhangzott itt). Az alacsonyabb társadalmi tőkét sokkal magasabb teljesítménnyel lehet csak kompenzálni, illetve támogató kapcsolatokkal. Ezeket elég alaposan kutatták. Az egyetem státuszát pedig a felvételizők tovább növelik, és az intézmények jobb eséllyel indulnak mindenféle "versenyben" (jobb oktatók, jobb hallgatók, jobb feltételek, jobb önérvényesítés, proaktív tudománypolitikai részvétel)...
Kis színes gender a státuszhoz: megnéztem a hallgatói adatokat - minél magasabb az egyetem, a szak státusza, annál inkább tolódik el a nemi összetétel. Itt csak a két véglet: www.ox.ac.uk/about/facts-and-figures/student-numbers?wssl=1
www.berkeley.edu/about/bythenumbers
A magas státuszú egyetemeken több a férfi, mint az átlag, pedig az átlag erősen a nők felé tolódott. Nálunk lassan az összes szakon alacsonyabb a férfiak aránya. Ez persze nem ok. Indikátor. És persze függ a szakok jellegétől is... de...
Egy okos cikk a nemzetközi felsőoktatás rendszeréről és a tudás alapú migrációról... centrum és periféria között: www.imi.ox.ac.uk/publications/wp-108-15/@@download/file :D

dr. mesterséges színezék 2018.11.30. 16:34:04

Scientia mea – adiutor meus... de nekem megy ez segíccség nélkül is.

kedvenc nicktolvaj 2018.11.30. 17:14:51

Mindjárt jön az illibsi érv. Kétharmad.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.11.30. 21:46:33

@OoOoOo: sírok b+, nekünk meg a rezsi sziszi jut neheheheheemakarom

Flageolet 2018.12.01. 08:27:31

@Ra13: A nekünk küldött levélben a WoK nem szerepelt, az talán megmarad. Tudom, hogy az átfedés messze nem teljes, de ott van még a researchgate, a sci-hub, a már rég megszokott pumpolás a külföldi kollégáktól...
Csak pár megjegyzés a hazai doktoranduszképzésről:
- amíg a doktori.hu-ról nem derül ki egyértelműen egy PhD tanulmányokra áhítozó friss diplomás számára, hogy az általa kiválasztott, potenciális témavezető hány hallgatót ejtett, vagy hányan hagyták ott, addig a még értékes hallgatók pazarlása gond nélkül tovább futhat
- amíg senki sem ellenőrzi le a küldő országok államapparátusából, ténylegesen mire lett költve a stipendiumos PhD hallgatók irigylésre méltó dologi kerete, addig ne várjuk, hogy Magyarországon bontakozzon ki az új Pasteur (szándékosan nem hozok kortárs példát)
- amíg a DÖK bevallott feladata a HÖK támogatása, és nem a PhD hallgatók valódi érdekképviselete, addig ott lesznek két szék között a padlón: se hallgató, se munkavállaló, kerete felett nem diszponál, stb.
- amíg Balog "JézushoztaaTízparancsolatot" Zoltán három évig is kitolhatja (tavaly tette meg az Nftv. módosításával), hogy a PhD fokozat után még három évig simán csak tanársegédként, nettó 150-ért lehessen foglalkoztatni a lelkes és értékes fiatal kutatót, addig miért maradjanak a végzettek Kétharmadiában?
Befejezem...

Ra13 2018.12.01. 09:08:04

@Flageolet:
Igen. Igen. Igen. Szerintem csak abbahagytad. :( Mert ezt lehetne még sorolni.)

Ra13 2018.12.01. 10:53:48

@Flageolet:
Igen. Igen. Igen. Szerintem csak abbahagytad. :( Mert ezt lehetne még sorolni.

Ra13 2018.12.01. 10:54:17

ohh bocs, véletlen a duplázás

'it's cool to know nothing' 2018.12.01. 11:25:24

@közösperonos átszállás:
Az állítás nem az volt, hogy létezik univerzális menedzser.
Az volt az állítás, hogy nem kell a szervezet vezetőjének az adott intézmény legjobb szakemberének lenni. Nem a legjobb sebészből lesz a legjobb kórházigazgató, és nem a legtöbb publikációval rendelkező kutató lesz a legjobb rektor. Sőt biztos, hogy ezen szakmák képviselői közül szinte egyből sem lesz jó szervezet irányító, mert az ő szaktudásuk köszönő viszonyban sincs egy szervezet irányításával. Gyakorlatilag tudás és szakmai ismeretek nélkül, józan paraszti ésszel vezetnek intézményeket, ami valljuk be, manapság egy kicsit (nagyon) kevés.

Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival. Sőt, szemben egy sebésszel, tud rendszerben, folyamatokban gondolkodni. Persze ott sem árt, ha már bizonyított szervezetvezető (csak tegye fel magában a kérdést mindenki: vajon ki tud többet pl. számlázásról, beszerzésről, HR-ről, informatikai rendszerről, energiabeszerzésről, tűzvédelemről, jogszabályokról stb. stb.? Kb. ilyenekkel kell foglalkoznia egy intézményvezetőnek).

A másik véglet, amit én sem látok jónak: Nagyon sok nemzetközi cég élén áll pl. jogász. Ezek között vannak pl. energetikai cégek is.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.12.01. 12:45:01

@'it's cool to know nothing': "Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival. " mar hogy lenne tisztaban... az sem tudja, mi az. ha belegondolok, ez a tizenotodik ev az eletemben, amelyet valamilyen nyugati egyetemen toltok, voltam doktorandusz, vendegkutato, professzor, es alig van fogalmam arrol, hogy mukodik egy egyetem. velhetoen azert tobbet tudok rola, mint csakjanos. az alapito boardba legalabb ot olyan ember kellene, aki komoly nyugati egyetemi tapasztalatokkal rendelkezik, aki volt valahol dekan, de inkabb rektor.

harmadikszem · http://harmadikszempont.blog.hu/ 2018.12.01. 13:14:11

@jotunder: szelenyi jo lenne. Mondjuk kevesse valoszinu hogy felkernek.

batu 2018.12.01. 14:01:09

@'it's cool to know nothing': "Sőt, szemben egy sebésszel, tud rendszerben, folyamatokban gondolkodni."
Meg szerencse, hogy a sebeszek nem az elkepzelheto legbonyolultabb rendszeren dologoznak, a legnagyobb tettel biro folyamatokkal.
A mondod tobbi reszere reagalva: a vilag legjobb egyetemeit se menedzserek vezetik, hanem meglepo modon, sok okos tudos kepes a szervezest es menedzsmentet is megtanulni, miutan 20-30 evig csoportot, tanszeketet, intezetet vezet, soktizmillio dollarok felett rendelkezve. Mondjuk magyarazd el nyugdtan Eric Landernek, hogy a majd' 400 ezer hivatkozasa melle ne vezesse a vilag egyik legjobb intezetet, mert nem ert hozza.
Ovatosan azzal, hogy nincs olyan kozgazdasz vagy mernok, aki ne ertene az egyetemi folyamatokat: az altalad felsorolt dolgok maximum egy Joska bacsi Bt vezetojre tartoznak, egy egyetem meretu intezmenyben mindegyikre kell es van is dedikalt ember. Es ezekre a poziciokra se az MBA-je miatt kerul oda valaki jobb helyeken, hanem mert vegigjarta a szamarletrat egy intezet vagy egyetem adminisztraciojaban.
Az egyetem vezetese alapvetoen a tudmanyos/oktatasi (vilag)versenyben kell poziciolnalja az intezetet, mert az donti el, milyen hallgatok, oktatok, kutatok tartoznak az egyetemhez es azok milyen hirnevet es mennyi penzt hoznak majd. Ez a magyar valosagban sci-fi, de a Corvinuson ugy tesznek eppen, mintha ebben a jatekban akarnanak reszt venni.

'it's cool to know nothing' 2018.12.01. 16:05:49

@batu:
@jotunder:

Válaszaitokból jól kitűnik, hogy egyszerűen nem tujátok miről beszéltek (...es alig van fogalmam arrol, hogy mukodik egy egyetem).

Az, hogy valaki sok évig (rosszul) tanszéket vezetett, majd megint sok évig kari dékán volt (szintén alacsony hatékonysággal), az miért is jó ajánlólevél egy egyetem vezetésére? Egy szervezet vezetése egyszerűen egy másik szakma. Nem arról van szó, hogy egy akármilyen jóskaBT beltagja el kell tudjon vezetni egy egyetemet. Éppen ellenkezőleg. A legkíválóbb cégvezetők közül kell kiválasztani a megfelelő embert.
Ami sebészeket illeti, valóban az egyik legbonyolultabb rendszeren, az emberen dolgoznak, csak semmi fogalmuk nincs róla. Az orvostudományok mindegyik ága zsákutca. 10-15 év múlva mindegyik mérnöki kézben lesz. Sebész, mint folyamatokat jól állátó embere? Hehehe

Ma lassan ott tartunk, hogy van jobb szem orvos, meg bal szem orvos. Egy urológus már nem tudja, hogyan működik a vese. Legyünk komolyak már.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.12.01. 16:20:11

@'it's cool to know nothing': Ember, en egy amerikai egyetem volt rektorara gondoltam.
Csak Janosnak fogalma nincs arrol, mit jelent egy nyugati elitegyetem, Boszormenyinek plane nem. Ezek be akarnak kerulni a vilag legjobb 200 kepzesebe, amihez egy nagyon specialis strategiara van szukseg. A Corvinus jelenleg sehol sincs. Egyetlen nyugati oktatoja sincs, legalabbis a QS szerint, a professzorai tobbsegenek nincs egyetlen egy ertekelheto publikacioja sem. Kulonos tekintettel a klasszikus kozgazdasagtudomanyi diszciplinakra. Mezogazdasagi kozgazdasagtanbol, egeszsegkozgazdasagtanbol, matematikai kozgazdasagtanbol es par mas nichebol van felmutathato teljesitmenyuk, de ez itt keves. Fel kellene venniuk otven nyugati professzort, amit mondjuk erdeklodve figyelek. Tudod mennyit keres egy jobb nyugati egyetemen egy kozgazdaszprofesszor? Brutto ket es negymilla kozott havonta. Jonapotkivanok. A jelenlegi torvenyi kornyezetben a nyugati doktorit honositani kell egy doktori iskolahoz, el sem tudnanak indulni. Miert van az, hogy a madzsarisztani mindent jobban tud? :(

közösperonos átszállás 2018.12.01. 16:28:40

@'it's cool to know nothing': Érdekes, hogy ezt írod:

"csak tegye fel magában a kérdést mindenki: vajon ki tud többet pl. számlázásról, beszerzésről, HR-ről, informatikai rendszerről, energiabeszerzésről, tűzvédelemről, jogszabályokról stb. stb.? Kb. ilyenekkel kell foglalkoznia egy intézményvezetőnek"

Hiszen ez maga a Területfüggetlen Menedzser képe -- nem látom, melyik kritérium olyan, hogy egy traktorgyárban van jelentősége, uborkakonzerv-gyártáshoz vagy mobilinternet-forgalmazáshoz viszont merőben felesleges.

Azt meg nem mondta senki, hogy a legjobb tudósnak/oktatónak kell rektornak lennie, a legügyesebb sebésznek kórházigazgatónak, és a legjobb onkológus óhatatlanul egészségügyi miniszterként végzi -- a gyakorlatban ez nem is így történik. Általában már tanszékcsoport-vezetők is a "menedzsertudósok" lesznek, akik nem feltétlenül saját kutatási/oktatási zsenialitásukkal tűntek ki, hanem hogy le tudtak vezényelni néhány (sőt még több) projektet vagy konferenciát, sikeresen. Már amit egy konferencia esetén pl. sikerként értékelhetünk...

"Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival."

Már hogy a francba lenne tisztában? Attól, hogy oda járt öt évig? Hmm, kíváncsi vagyok, összesen hány hónapnyi betegség elég ugyanehhez egy kórház esetében? Sorkatonának lenni elég a Magyar Honvédség vezetéséhez, egy olvasójegy a könyvtárigazgatósághoz, és sikeres érettségivel kvalifikált lennék egy gimnázium igazgatójának? (A mérnökközgazdászi szemléletem, becsszó, megvan.)

Biztos hallottad már, hogy egy konzervgyár nem konzervet akar gyártani, hanem pénzt akar keresni. Na, ez a közös benne, a Strabagban meg a Hankookban -- és az iménti felsorolásom tagjai ebben (is) kurvára mások. Ha egy magyar kórház célja a pénzkeresés lenne, azonnal be kéne zárnia.

(A félreértések elkerülése végett -- abban egyetértek (egyetértenék) veled, hogy csak profokra bízni egy egyetemet, csak orvosokra egy kórházat stb. kicsit abszurd. Mikor még szabadon elérhető volt az ÉS, akkor olvastam benne egy cikket (kb. 15 éve lehetett?), amiben egy közgazdász osztotta meg a tapasztalatait; na abban volt egy mondat, hogy mikor a saját észrevételeit (és javaslatait) közölte ezzel vagy azzal az orvos ismerősével, akkor azok úgy néztek rá, mint hogyha legalábbis operálni szeretett volna. Ezt teljesen megértem, mármint a csodálkozást.

Csakhogy te épp azt írtad, hogy miért nem csak menedzserre van bízva az egész átalakítás. Na, hát azért nem, mert baromság lenne (ld. a föntieket).

A harmadik meg az, hogy mivel le vagyunk maradva, egyszerűen le kéne koppintanunk azokat, akik előttünk vannak (oké, nem direkt koppintás, adaptálás etc.). De nem, majd mi kitaláljuk, hogy nehogymár tudós legyen a rektor, mert az nem hatékony. Oké, a Sorbonne-on tudós, a Stanfordon tudós, de majd mi. Spanyolviasz-komplexus.)

közösperonos átszállás 2018.12.01. 16:29:50

@'it's cool to know nothing': Érdekes, hogy ezt írod:

"csak tegye fel magában a kérdést mindenki: vajon ki tud többet pl. számlázásról, beszerzésről, HR-ről, informatikai rendszerről, energiabeszerzésről, tűzvédelemről, jogszabályokról stb. stb.? Kb. ilyenekkel kell foglalkoznia egy intézményvezetőnek"

Hiszen ez maga a Területfüggetlen Menedzser képe -- nem látom, melyik kritérium olyan, hogy egy traktorgyárban van jelentősége, uborkakonzerv-gyártáshoz vagy mobilinternet-forgalmazáshoz viszont merőben felesleges.

Azt meg nem mondta senki, hogy a legjobb tudósnak/oktatónak kell rektornak lennie, a legügyesebb sebésznek kórházigazgatónak, és a legjobb onkológus óhatatlanul egészségügyi miniszterként végzi -- a gyakorlatban ez nem is így történik. Általában már tanszékcsoport-vezetők is a "menedzsertudósok" lesznek, akik nem feltétlenül saját kutatási/oktatási zsenialitásukkal tűntek ki, hanem hogy le tudtak vezényelni néhány (sőt még több) projektet vagy konferenciát, sikeresen. Már amit egy konferencia esetén pl. sikerként értékelhetünk...

"Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival."

Már hogy a francba lenne tisztában? Attól, hogy oda járt öt évig? Hmm, kíváncsi vagyok, összesen hány hónapnyi betegség elég ugyanehhez egy kórház esetében? Sorkatonának lenni elég a Magyar Honvédség vezetéséhez, egy olvasójegy a könyvtárigazgatósághoz, és sikeres érettségivel kvalifikált lennék egy gimnázium igazgatójának? (A mérnökközgazdászi szemléletem, becsszó, megvan.)

Biztos hallottad már, hogy egy konzervgyár nem konzervet akar gyártani, hanem pénzt akar keresni. Na, ez a közös benne, a Strabagban meg a Hankookban -- és az iménti felsorolásom tagjai ebben (is) kurvára mások. Ha egy magyar kórház célja a pénzkeresés lenne, azonnal be kéne zárnia.

(A félreértések elkerülése végett -- abban egyetértek (egyetértenék) veled, hogy csak profokra bízni egy egyetemet, csak orvosokra egy kórházat stb. kicsit abszurd. Mikor még szabadon elérhető volt az ÉS, akkor olvastam benne egy cikket (kb. 15 éve lehetett?), amiben egy közgazdász osztotta meg a tapasztalatait; na abban volt egy mondat, hogy mikor a saját észrevételeit (és javaslatait) közölte ezzel vagy azzal az orvos ismerősével, akkor azok úgy néztek rá, mint hogyha legalábbis operálni szeretett volna. Ezt teljesen megértem, mármint a csodálkozást.

Csakhogy te épp azt írtad, hogy miért nem csak menedzserre van bízva az egész átalakítás. Na, hát azért nem, mert baromság lenne (ld. a föntieket).

A harmadik meg az, hogy mivel le vagyunk maradva, egyszerűen le kéne koppintanunk azokat, akik előttünk vannak (oké, nem direkt koppintás, adaptálás etc.). De nem, majd mi kitaláljuk, hogy nehogymár tudós legyen a rektor, mert az nem hatékony. Oké, a Sorbonne-on tudós, a Stanfordon tudós, de majd mi. Spanyolviasz-komplexus.)

'it's cool to know nothing' 2018.12.01. 16:30:35

@jotunder:
Szépen alátámasztottad amit írtam. Az urakat nem ismerem, nem tudok róluk nyilatkozni, de a többivel egyetértek.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.12.01. 16:43:49

@közösperonos átszállás: es ugy kezdtek, hogy egyetlen profit sem tettek be a boardba. allitolag az aalto egyetem a minta. a finnek a helsinki muszaki egyetembol, a kozgazdasagtudomanyi egyetembol es a helyi mome-bol gyurtak ossze egy elitegyetemet. 345 millio euro az eves koltsegvetesi beveteluk, aminek a 90 szazalekat a finn allam adja. masfelszer nagyobbak, mint a corvinus, ahol ugye most 40 millio euro az eves koltsegvetes. innen szep nyerni...

brunn 2018.12.01. 18:49:20

A cím azt sugallja, mintha a doktorárus révén nyerné el az ember például a spanyolviasz szarásának képességét. Pedig, dehogy...

közösperonos átszállás 2018.12.01. 20:14:53

@'it's cool to know nothing': "Egy konferencia megszervezése, mint teljesítmény. Na ja. Meg egy 10-50 mFt-os projekt öt emberrel. Vakok között ugyebár..."

Szóval nekem nincs fogalmam arról, amiről beszélek. Értem. :-)

"Egy hatékony szervezet éppen abból áll, hogy a legköltséghatékonyabban. legversenyképesebben éri el a céljait. "

Ebben egyetértünk.

Csakhogy, mint azt már írtam, és te ignoráltad, nem, egy átlagos mérnök vagy közgazdász nincs tisztában egy egyetem céljaival. (És akkor már jóindulatú voltam, mert te azt írtad, hogy mind.) Visszakérdezek, hátha a fellengzősségen kívül másra is képes vagy: mik azok? És honnan tudja ezt egy átlagos mérnök vagy közgazdász? (Hogyan jön például a képbe a kutatás?) Miért nem igaz ez a hadseregre? És miért van tele gyakorlatilag az összes nyugati egyetem vezetősége egyetemi emberekkel? (A kizárólagosság szerintem sem az igazi, mint már írtam is -- ott nem is jellemző.) Ők hülyék a vezetéshez, te bezzeg?

Egyébként az a felvetésed, miszerint 10-15 év múlva "mérnöki kézben lesz" az orvostudomány mindegyik ága (tehát ott mérnökök fognak _irányítani_), inkább azt támasztja alá, hogy neked nincs gőzöd sem arról, miről beszélsz.

ámbátor 2018.12.01. 20:17:36

@'it's cool to know nothing': Sose hittem azokban, akiket kiképeztek menedzsernek, projekt vezetőnek és azt gondolták, hogy ők tárgyterülettől függetlenül faszán vazetik a projektet, mendezselik a menedzselni valót.
Az úgy van, hogy a tudákos emberek közül egyesek beássák magukat a mély tudományokba, mások, a megfelelő skillekkel bíró emberek valahogy egyszercsak irányító pozícióba kerülnek, egyre kevesebbet görnyednek a mikroszkóp fölé és egyre többet foglalkoznak más emberek munkájának irányításával. Lesz belőlk témavezető, labor vezető, intézet vezető, dékán, rektor, ilyesmi. De ez nem jelenti azt, hogy már ne tudnák, mivel foglalkoznak azok az emberek ott a mikroszkópnál.
Nyilván, ha most egy mikroszkópos embert elrángatsz onnan, és rábízod az egyetem átalakítását, azzal mindenki rosszul járna. Az is akit elrángatsz a tudományától, a tudománya is, meg az egyeteme is. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének meg azok a tudományos háttérrel bíró emberek, akik már láttak költségvetést és pontosan tudják mitől lesz egy egyetem kiváló.
Mondjuk nem biztos, hogy ezek az emberek magyarországon vannak. Ha volt is itt ilyen, épp most üldözzük el őket. Nálunk meg a csempekereskedő osztja be a tudományt, mert ahhoz is ért.

közösperonos átszállás 2018.12.01. 20:28:14

@közösperonos átszállás: Hová tűnt az előzmény? JT, szerintem maradhat nyugodtan -- bárkinek elgurulhat a gyógyszere.

Főleg mert válaszolni szerettem volna (így második körben, elnézést) a "vakok között a félszemű" gondolatmenetre.

Természetesen tényleg erről van szó (szerencsés lenne persze, ha a szemek számát a valós számok halmazán reprezentálhatnánk, ún. fokozatok megjelenése érdekében) -- azonban itt logikai bakugrasz éppen. Előtte te azt írtad, hogy az ide írók szerint feltétlenül az a legjobb, ha a legjobb tudósból lesz a rektor -- erre írtam, hogy szó sincs erről, ezek teljesen tipikusan egyetemi hátterű, de vezetésképes emberek. Ha egy ilyen nyúlfarknyi gondolatmenet követése meghaladja a vitaképességedet, akkor viszont -- miről is beszélünk tulajdonképpen?

Flageolet 2018.12.01. 20:33:48

@'it's cool to know nothing': Elég kemény megfogalmazások, mint amikor én írtam általánosságban a HÖK-ről. Én alsó hangon is három egyetem HÖK-DÖK csapatával, bocsánat, csürhéjével dolgoztam együtt, és ha hozzáveszem a "vendégségeket", akkor öttel. Az talán már reprezentatív.
A sebészekről azt mondani, hogy semmi fogalmuk az emberről, nos, hasonlóan kemény általánosítás, és akkor fogadom csak el, ha hasonló arányban ismeri a hazai sebészeket (legyen mondjuk 20%), és azok között egyetlen nem szakbarbárt sem talált. Nos?...
Másrészt a Corvinusról van szó, amelyet most Pavlik klarissza vezet úgy, hogy fogalmuk sincs a nagy handabanda közben, miből lesznek fizetve jövőre ilyenkor az oktatók (merce.hu/2018/11/20/alapitvanyi-tamogatasbol-tandijbol-tervezi-fizetni-oktatoit-a-maganegyetemme-alakulo-corvinus/). Mivel a magánegyetem-buli 2011-ben vetődött fel, a klarissza pedig 2014 nyarától vezeti a BCE-t (előtte a Rózsás Péter szakasz után a tanszékvezetője tette, szóval papíron eléggé "képben" volt), talán nem túlzás kijelenteni, Pavlik "prezi" Líviának, aki még villamosmegálló reklámban is szerepelt, plusz 2015-ben az év kancellárjának kiáltották ki, talán jobban kellene már tudnia, hogyan fognak működni. Én ebből azt szűröm le, hogy alkalmatlan, és csak a brutális kormányzati hátszél tartja a helyén. Persze, az is lehetséges, hogy tudja, csak miért kötné bárki orrára (merce.hu/2018/11/21/nem-vilagszinvonalu-kerdezoket-oktatott-ki-lanczi-andras-rektor-a-corvinus-hallgatoi-foruman/).

legeslegujabbkor 2018.12.02. 22:28:11

@harmadikszem:
"Ez tök ugyanaz, mint hogy 1922-ben minden tanszéken legalább 98 százalékban fehér férfiak voltak a professzorok. Nők, feketék, ugyanmár. Itt egy kettős keresztről van szó, ugyanis - akárcsak akkoriban a nők és a feketék - ma a periférián próbálkozók egyrészt ténylegesen rosszabb oktatást kapnak, másrészt viszont ettől függetlenül is diszkriminálja őket az elitista, voltaképp sokkal jobb terminussal kasztalapon működő nemzetközi akadémiai rendszer. Nem elég hogy a rosszabb oktatás (= kevesebb alájuk tett tudás és kapcsolati tőke) ELLENÉRE produkálnak nemzetközileg is méltányolható eredményeket, hiszen a nem-elit diploma alulpontozásával még azt is elveszik tőlük, amilyük van (a klasszik Máté-effektus). "

Tökéletes,

Ra13 2018.12.06. 19:51:56

@harmadikszem:

www.universityworldnews.com/article.php?story=20181121091344153

Elég jól bemutatja a globális egyetemi rangsorok értelmetlenségét.

lüke 2018.12.07. 08:16:20

@látjátok feleim szümtükkel:
semmi se változott
szakérettségis kandidátus mindig volt, elküldték Moszkvába - vagy az isten háta mögé- őr évi aspiranturára, ott mindent megtanult
Bezzeg az imperlizmus Oxford , MIT, Zürich etc métely volt,( van, lesz!)

lüke 2018.12.07. 08:21:09

@Ra13:
ezt pl az USA az orvosi egyetemet végzetteknél jól megoldotta
ECFMG
www.ecfmg.org
Mindenkinek, a Harvardosnak meg a közép- amerikai magán egyetemet végzetteknek is!( persze a H. végzett a kisujjából löki)

seol 2018.12.08. 15:59:42

@Wolff:

Azé' segíts kicsit, a könyv a sarlatánlegitimálás, vagy a "pódiumbeszélgetés"?

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2018.12.08. 16:28:57

@Wolff: Barabasi garantaltan fog valami kedves megjegyzest fuzni a rezsim tevekenysegehez. Nem kell ot felteni.