Mondatok: (IDŐSZERŰ ETIKA, Iskolakultúra-könyvek 46. 2013, Boros János)
1. A bevándorlás az egyik alapvető igazolása a modern demokráciáknak és életvitelüknek. Ha a demokratikus elvek működnek és az ország virágzik, akkor sokan szeretnének belépni.
2. Ha egy demokrácia nem engedi a bevándorlást, saját demokratikus elveit sérti meg. Az önelveit megsértő entitás hosszú távon hanyatlásra van ítélve.
3. Először az országokat saját maguktól kell megmenteni, saját etnikai alapú nacionalizmusuktól, hogy előkészítsük őket arra, hogy kellően megszabaduljanak történelmüktől és hagyományos kultúrájuk visszahúzó részétől. Ha ez sikerül, akkor a demokrácia fejlődni kezdhet és gazdasági virágzás, bevándorlás következnek.
4. Ha nincs bevándorlás, akkor nincs igazi demokrácia az országban.
5. Ha kevésbé civilizált politikai rendszerből érkeznek, belépésükkor azonnal a demokratikus
jog alanyaivá válnak: emberi lényként fogadják el őket és olyan jogaik vannak,
amellyel talán otthon soha nem rendelkeztek. Hatalmas tapasztalat számukra!6. Az emberek még sokáig úgy fogják érezni, hogy
a határok teljes megnyitása jólétüket és nemzeti azonosságukat fenyegetheti. De ha
nem is kivihető, elméletileg nem csak lehetséges elgondolni, de mint legjobb elveink
követelménye, egy soha nem elérhető, vagy még nem elért és megvalósított
imperatívusznak kell tekintenünk.7. Bár itt nem mehetek részletekbe, hangsúlyozni kell, hogy bár ezekben az összefüggésekben ellentmondásnak tűnhet, de gazdasági és nemzeti megfontolások nem játszhatnak szerepet a bevándorlás alapvető megítélésében.
Mondatok: (Kerítés és demokrácia, Magyar Nemzet, 2016. január 10, Boros János)
1. A szövetségi köztársaság szimpatikus nyitottságát, szinte végtelen humanitárius elkötelezettségét külső és belső támadás érte. A belső támadás Angela Merkel részéről, a külső pedig a migránsok részéről. Az evangélikus Angela Merkel az egyik legzártabb és leginkább elvadult kommunista diktatúrában, Kelet-Németországban nevelkedett. Társadalmi nevelő környezete nem alakított ki benne demokratikus reflexeket, a gondolkodás, az érzelmek szintjén azokat a beállítódásokat, amelyek a demokrácia polgáraitól elvárhatók, és ami szükséges a demokrácia fenntartásához. Természettudományi tanulmányai nem segítették hozzá, hogy említésre méltó történeti, humán- vagy társadalomtudományos, filozófiai és politikai műveltséget szerezzen, nincsenek eszközei, amelyekkel saját ifjúkori indoktrinált nevelését megkérdőjelezhetné.
2. A külső támadással nem tud szembeszállni egy pipogyává degradálódott demokrácia, amely olyan szekularizált keresztény elveket, mint a „mindenki szeretete” próbál a gyakorlatba átültetni kritikai hozzáállás, történeti, kulturális és vallási különbségtétel nélkül.
Ennyit pont elég tudni erről az országról és annak "időszerű etikájáról".