Híres utolsó szavak

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

A politikatudomány professzorai

2015.12.18. 12:05 | jotunder | 146 komment

 

        A Heti Válasz a "politikatudomány professzorai" főcímmel hirdette meg Prof.Dr.Lánczi András és Prof.Dr. Körösényi András vitáját. 

        Nemrég Kéri László beszélt arról, hogy őt Körösényi rúgatta ki az állásából röviddel a FIDESZ 2010-es hatalomra jutása után. Török Gábor tette fel azt a képet Körösényiről, amint éppen tarhonyáért áll sorban Kötcsén egy Orbán Viktor nevű ember mellett. Az ilyesmiből hajlamosak vagyunk arra következtetni, hogy Körösényi valamiféle igen durván fideszes figura, és ezen következtetés tévutakra vinne bennünket.

         Körösényi András ugyanis  megfelel azoknak a sztenderdeknek, amelyet egy magyar politikatudós professzorral kapcsolatban ma felállíthatunk. Publikációs szokásai, idézettsége (figyelembe véve azt, hogy jellegzetesen magyar témában dolgozik) abszolút nyugatias, az, hogy kire szavaz a választásokon, szinte pontosan annyira fontos, mint az, hogy valóban szereti-e a tarhonyát, vagy egyszerűen csak nem volt más. Igen, tudom, hogy roppant idegesítő az, hogy erről beszélek, de most el is fogom magyarázni, hogy miért teszem.

       Ezeknek a dolgoknak, a publikációs izéknek, kizárólag a tudományban van relevanciája és nem minden tudományban egyformán van relevanciája. Egyáltalán nem igaz az, hogy tökéletesen objektív mérőszámokról van szó, hogy pár számra lehet redukálni egy tudományos kutató értékét, tudni kell, hogy kiről, milyen szakmáról beszélünk, és általában nem kerülhető el az sem, hogy a számok mögé nézzünk. Amikor azonban egy ország tudományos életéről van szó, különösen egy olyan országról, amely országban a politika különös súlyt kapott és Nyugaton ismeretlen kontraszelekciós mechanizmusok működnek, ezek a számok különös, önálló életet kezdenek élni. Annak, hogy nem állt fel a teljes alkotmánytudós szakma, és nem küldte el egységesen a fenébe Rogán Antalt, van szerepe annak, hogy nemzetközileg értékelhetetlen munkásságok állnak szemben egy celebnő befolyásos férjével. Amikor egy szakmában szinte kizárólag a politikusokhoz fűződő viszony határozza meg a pecking ordert, abban a szakmában szinte bármi meg is történhet.

      A magyar politikatudomány katasztrofális állapotban van, de a katasztrofális állapotoknak is vannak szintjei, vannak katasztrofálisabb és kevésbé katasztrofálisabb állapotban lévő területek az országban. Körösényi professzor személye a katasztrofális állapotokból kifelé mutat. Például azért, mert nyugatos mintákat követ, mert nyugatos módon mérhető és helyezhető el. Azok az unalmas számocskák itt jelennek meg a történetben. 

      A Heti Válasz egy másik egyetemi professzort is megszólított, akinek a tudományos tevékenysége teljes mértékben értékelhetetlen, akinek  életműve sem éri el egy jobb Ph.D diák első cikkének szintjét. Lánczi kártékonysága felmérhetetlen, egy tehetségtelen akarnokról van szó, aki képtelen volt a szakmai alapok megszerzésére, és ennek ellenére élet-halál uraként funkcionál a jobboldali értelmiségi elitben. Az, hogy a rezsim bármit megtehet, bármilyen őrült beszéd elhangozhat, nem kis mértékben a láncziknak, maróthoknak, schmidtmáriáknak , a kizárólag a politikára támaszkodó karriereknek köszönhető.

      Én nem hiszem azt, hogy sokkal beljebb lennénk, ha a fent említett Kéri László lenne Lánczi András helyében. Ennek az országnak arra lenne szüksége, ha politika által kitartott, a tekintélyét kizárólag a politikából nyerő elit megsemmisülne. Akkor a jobboldali és baloldali rogánok légüres térbe kerülnének, határokat szabna nekik a józan ész. Egy normálisan működő országban egy Kovács Ákos szintű hülyét is helyre lehet rakni. Ez az ország elvileg lehetne elviselhető ország, ehhez nagyon sok minden együttállása kellene, ezek közül az egyik, nyilván nem a legfontosabb dolog az lenne, hogy a körösényi-féle karriervonalak többségbe kerülnek a lánczi-féle karriervonalakkal szemben. Persze, azt sem tudom eldönteni, hogy ez ok vagy okozat lenne. 

         Hóman Bálint mögött legalább volt egy életmű, sok más szörnyűség is volt mögötte, de legalább volt egy komoly életmű is. A mai hómanok mögött csak Habony Árpád áll.  Amíg ez így marad, addig ezt az országot szégyelleni fogjuk, már azok, akikben még maradt némi szégyenérzet. 

A bejegyzés trackback címe:

https://orulunkvincent.blog.hu/api/trackback/id/tr468181708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

The Game 2015.12.19. 18:08:43

@jotunder:

ezt a hülyeséget egyszer már leírtad
van más is?

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:10:39

@The Game: szóval milyen követelményeket támaszthat a Magyar Tudományos Akadámia egy egyetemi tanár felé? a köztestület tagja, és ezért szerepel az mtm adattárban az a nagy semmi, amit egész életében produkált. mindenki a köztestület tagja, és semmiféle követelményrendszer sem vonatkozik a köztestület tagjaira.

snakekiller23 2015.12.19. 18:13:55

@jotunder:

OFF: Max. csak félig vicc, attól tartok. Van ez a férfijoginak (MRA) titulált redpill/mgtow/incel irányba tovább szektásodó, hálistennek jórészt az internetre korlátozva létező szubkultúra ami elég hiperaktív és "tudományos" szinten űzi a nőgyűlöletet. Pár mondat után felismerhetőek a legakadémikusabb, mozgalmár marxistákat és feministákat megszégyenítően merev és bizarr zsargonjukról. A nőket nem egyszerűen lenézik, mint az egyszeri kovácskövér, hanem kerekperc gyűlölik olyan vehemenciával és megszállottsággal hogy ahhoz képest a kurucinfo közönsége igazából békében megvan a cigányokkal, zsidókkal.

The Game 2015.12.19. 18:14:00

@jotunder:

az mtmt rendszert az akadémia kezeli, az, hogy oda mi kerülhet fel mint tudományos publikáció tőlük függ (amivel, pl. mi bölcsészek erősen szopunk, mert nem igazán ránk lett szabva)
miután ide lánczinak is fel kellett vinnie a publikációit - ill. a független idézettségeit - és ezeket ellenőrizték, így az ő mtmt adatai megfelelnek az mta által állított követelményeknek
ez ugye már csak azért is lényeges neki, mert pl otka pályázatra csak innen tölthet fel adatokat

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:15:31

nagyon kulturáltan, egyben utoljára, megkérdezem The Game nevű kommentelőnket, hogy

1. milyen követelmények vonatkoztathatóak egy emberre, aki nem az MTA doktora, semmiféle intézetben sem munkatárs.

2. hány darab legalább B-kategóriás cikket produkált az egész életében Lánczi András?

HaKohen 2015.12.19. 18:18:44

@balmoral:

Off (vagy nem?): Dub hadnagyról mindig az a gyakori mondása jut eszembe, hogyaszongya: "Maguk még nem ismernek engem. De majd megismernek engem!"

MAK alias tölgy (így, kis t-vel) és mások, mint pl. Gabrilo vagy Shenpen néhány éven át tisztes, ámde másként gondolkodó vitapartnerem volt az egykor virágzó Konzin (2010 előtt). Jótündér régebben ismeri őket, tudna mesélni, ha akarna.

Amikor azonban a 2010 után kiterjedt Mandin (talán 2-3 éve) tölgy nem átallotta azt mondani, hogy Petschauer Attila vízzel halálra fagyasztása a Don-kanyarban (vö. Szabó István: A napfény íze) csak olyan ugratás volt, amilyet a katonaságnál korábban is, később is megengedtek maguknak a vitézek (nem szó szerint idéztem, de ez volt a lényege) - nos akkor a mandi nyilvánossága előtt megfogadtam, hogy többé nem állok szóba vele. Btw. akkoriban voltak némely botrányok is körülötte, amelyek egyikére te is utalsz.

A három név a legkisebb baj.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:19:36

@The Game: ezek értékelhetetlen tudományos publikációk, de léteznek, és további tökéletesen értéktelen publikációkban hivatkoznak is rájuk. kit érdekel? mindennek van alja, és ez speciel ennek a szakmának az alja. a tudományos folyóiratoknak vannak rangsorai, de ezek a folyóiratok nem szerepelnek azokon a rangsorokon, holott azokon a gyengébb folyóiratok is szerepelnek.

The Game 2015.12.19. 18:21:57

@jotunder:

jah, hát ha innen nézzük
ez olyan komcsi mentalitás, nem?
mint amikor bucigyuri - marosán györgy - azt mondta a tárgyaláson a bírónak, h "nekem politikai érveim vannak, amik ütik az ön jogi érveit"
gondold át a hülyeségeidet
aztán tegyél le vmit az asztalra, legalább annyit mint lánczi - de ha nem megy, akkor mint kéri, az csak nem lehet olyan nehéz - aztán kritizálhatsz és talán súlya is lesz

The Game 2015.12.19. 18:24:01

@jotunder:

szállj vitába lánczival, de ne itt, névtelenül, hanem egy szerkesztett, tudományos folyóiratban - fogtál már olyat a kezedben? - és akkor esetleg a véleményed mérvadó is lehet

The Game 2015.12.19. 18:30:48

@jotunder:

váááá
cenzúráztad?? :D
tökjópofa vagy :D
nem bírod a kritikát? :D

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:33:27

olyan türelmes vagyok The Game, de van két kérdés, és kérem arra válaszolj. nagyon egyszerű kérdések.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:35:03

nem értem az embereket, egyszerűen nem értem. mit nem lehet két ilyen egyszerű kérdésen megválaszolni....

TothJanJ 2015.12.19. 18:35:36

@jotunder: Ha Lánczi bármikor olyan helyzetbe kerülne, hogy az MTA-nak értékelnie kellene a munkásságát, akkor elővennék a IX. osztály poltudbiz folyóiratlistáját mta.hu/data/cikk/12/14/51/cikk_121451/folyoiratok_2015/PLT-folyoiratlista_2015.xls és megnéznék mije van rajta.

Ezen pl. a Poltud. Szemle A, a Századvég B, a Kommentár D, a Nemzeti érdek "egyéb" kategória, vagyis a bennük megjelent cikkekért 10, 8, 4 és 3 pontot kapna.

Egy A kategóriás jegyzett SSCI-s cikkért 18-at. Most hadd ne mondjam, hogy pl. egy Lánczinak pl. egy Századvégbe nem fele olyan nehéz elhelyeznie egy cikket, mint az American Political Science Review-ba.

Nem azt mondom, hogy ez jó rendszer, de jelenleg ez az értékelési rendszer motiválja azokat, akik akadémiai doktorok akarnak lenni és hiába van minimumkövetelmény a nemzetközi publikációkban, az jelenleg min. 2 A vagy B cikk. A hazai értékelési rendszerekben magukat megméretőknek erre kell készülniük.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:39:09

@TothJanJ: erről már írtam posztot. sajnos ha leírnám azt, hogy mit gondolok azokról, akik a politikatudományi szemle nevű házifüzetet A kategóriás nemzetközi folyóiratnak nevezik, elvinne az erkölcsrendészet, abban lenne minden, jujj, minden.

Netuddki. 2015.12.19. 18:42:22

@jotunder: A kolega a zsákra meg a foltjára célzott...

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 18:46:27

@TothJanJ: belenéztem és összehasonlítottam az ausztrál rangsorral. gyakorlatilag megegyezik a nemzetközi folyóiratok rangsora. ezek az emberek, egyszerűen beletördelték a komoly lapok közé a saját kis lapjaikat. fésüljük össze a Premier League-t az NB II-vel, itt egy A ott egy A.

TothJanJ 2015.12.19. 19:04:24

@jotunder: erre lenne megoldás, ha csak a jegyzett (WoS, Scopus) magyar lapokat raknák bele a listába -azok teljesen külső, az elérhető legmutyimentesebb minősítések amikbe nem fogják a haver lapját köszire belerakni, és mégis figyelembe lehetne venni a magyar cikkeket. Mert az meg az én nünükém, hogy nonszensz dolog lenne egy ország tudományosságában, ha a saját nemzeti nyelvén írt tudományos eredményeket nem venné még kisebb súllyal sem figyelembe az előmenetel vagy az ösztöndíjak, állások stb. kiosztása során.

TothJanJ 2015.12.19. 19:06:43

@jotunder: na de aki itthonról akar boldogulni, mármint tudományosan, az folyamatosan ezekre az arcokra kell bámulnia és azok is fognak visszanézni rá.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:13:00

@TothJanJ: mi az, hogy saját nemzeti nyelvén... az jelenik meg magyar újságban, ami magyar téma, ami nem számíthat külföldi érdeklődésre, de attól még valamilyen értelemben fontos. a tudományok jelentős részében ilyen téma nincs. a politikatudományban vannak ilyen témák, speciel a Lánczié nem ilyen. ha egy cikk fontos, akkor azt tessék angolul megírni és olyan folyóiratban közölni, amelyet esetleg néznek azok, akik az adott területen számítanak.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:24:36

@TothJanJ: ha jól látom egyetlen politikatudományi tagajánlás sem lesz a következő akadémikus választáson (egy eszmetörténész -szociológust ajánlottak, aki 75 éves lesz jövőre). tovább nulla darab politikatudós lett idén nagydoktor.

TothJanJ 2015.12.19. 19:29:32

@jotunder: ok. Akkor szerinted a Thomson Reuters és az Elsevier miért tartja fontosnak nem-angol nyelvű publikációk indexálását (előbbiben kb. 5%, utóbbiban 20%.nyi nemangol cikk van emlékeim szerint)? Egyáltalán miért vannak ott, ha nem azért, mert nemzetközi szinten is elismerik a minőségüket; talán valami képmutató diverzifikálási kényszerből; hogy jajj nem dehogy van nálunk western meg language bias?

Egyébként meg nem. Az jelenik meg magyar újságban, amit magyarul írnak meg, és ezek között elég sok olyan van, ami ha angolul lenne, akkor szvsz elmenne nemzetköziben is. Azért írsz magyarul, mert pl. nem feltétlen vagy perfekt academic ELF-ből, nincs is ilyen társszerződ és még pénzed sem arra (pláne az intézményednek), hogy valami normál editing szolgáltatást igénybe vegyél. Ha leadsz egy nem profi angollal írt cikket, még ha egyébként érthető is amit írsz, a szerkesztőben és a bírálóban is előhívhatsz ezzel egy csomó elfogultságot, általában nem a pozitívabb fajtából. Ezzel hátrányba kerülsz, és sokszor ez a hátrány nem vállalható, ha itthon akarsz boldogulni, mert a befektetett idő+munka és az elért publikációk értékének itthoni észleletének aránya nagyon nem jön ki kedvezőre.

yil 2015.12.19. 19:31:40

Kis adalék: azt beszélik, hogy Lánczi lesz a Corvinus új rektora

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:32:39

@TothJanJ: a magyarul írt cikket senki sem fogja elolvasni, ugyanis a világban nem beszélnek magyarul. ha angolul írod meg a cikket, és van valamilyen sokak által olvasott preprint szerver, akkor esetleg jobb a helyzet, akkor is ha magyar folyóiratban közlöd.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:35:21

@yil: a marxista-keresztény párbeszédről szóló nyolcvanas évekbeli tanulmányaival fogjuk köszönteni, amelyik a rendszerváltás után csurkaistván munkásságának elemzésére változott.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2015.12.19. 19:35:58

@TothJanJ: Azt tudod, hogy az MTA-nak vannak olyan osztályai, ahol az elfogadott hazai folyóiratok listája még a saját maguk felállította szabályoknak sem felelnek meg és a két független bírálós tudományos szaklapok között magazinok is megbújnak, méghozzá azonos súllyal?

@The Game: Az mtmt-be mindenki magának tölti fel az adatokat és nem az MTA ellenőrzi, hanem több száz adminisztrátori jogosultságú ember van, tipikusan tanszéki adminisztrátorok... Ilyen körülmények között természetesen nem ritka, hogy valaki "lefelejti" a társszerzőt vagy fejezet helyett teljes könyvet ír az mtmt-ben, de kamu könyvet is láttam már...

@jotunder: A tudományos teljesítmény nehezen mérhető, ha valaki nem alkot olyan forradalmi újdonságot, amivel a nem szakmai lapokban is címlapra kerül. Például egyes tudományágakban elterjedt, hogy sose publikálnak egyedül, inkább 8-10 fős csoportokban, aztán mindenki hivatkozik a szerzőtársak publikációjára... Mindez addig tökéletesen működik, amíg egyes pályázatoknál kilóra mérik a publikációk és hivatkozások számát...

The Game 2015.12.19. 19:39:54

@Online Távmunkás:

pontosan tudom, miután ezt (is) csinálom
ettől még ez az egyetlen ilyen adatbázis ami vmilyen módon "hitelesítve" van

The Game 2015.12.19. 19:40:45

@jotunder:

válaszoltam pöcsfej, csak kiszedted mert nem tetszett
nem vagy te telekomos véletlenül? :D

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:41:34

@Online Távmunkás: komolyabb helyeken meg tudják nézni, hogy mit csináltál.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:44:09

@The Game: nem válaszoltál a kérdésekre. két darab kérdésre.

The Game 2015.12.19. 19:44:41

@jotunder:

de, csak kitörölted mert nem tetszett

The Game 2015.12.19. 19:45:37

@jotunder:

amúgy tényleg, libis körökben divat a cenzúra???
nem okoz ez olyan fura érzést?
bocsi, hogy is okozhatna, ahhoz kellene lelkiismeret :D

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:46:41

@The Game: ezek Dörmögő Dömötör szintű lapok, amelyeket a haverok szerkesztenek Ugocsában... én is be tudom tenni őket adatbázisba, de akár a sifonérba is. iszonyú korrupt egy banda, amelyik arra képes, hogy a Politikatudományi Szemle mellé az A betűt írja oda. itt minden E.

TothJanJ 2015.12.19. 19:47:00

@jotunder: jó, kicsit máshogy kérdezem: Szerinted miben kellene, ha kellene különböznie egy 0.2-es IF-ú lapban magyarul 2010-ben megjelent, WoS szerint 1 hivatkozást kapott magyar nyelvű cikk kvantitatív értékelésének egy 0.2-es IF-ú lapban angolul 2010-ben megjelent, WoS szerint 1 hivatkozást kapott angol nyelvű cikk kvantitatív értékelésétől?

(nyilván látod a kategóriát, hogy mire célzok -nem a kiemelkedően ismert, nagyhatású cikkekre, a nyelvi akadály miatt ilyet tényleg nem lehet írni, ezt én nem vitatom)

The Game 2015.12.19. 19:48:55

@jotunder:

na, pl, az üdvöskéteknek, a sci-fik politikatudorának, tothcsabának még ennyi ill ilyen sincs
szal, ha hazánkban ezek a lehetőségek, akkor mi is a gond?
ha pl. egy töris a századokban publikál akkor azt is kritizálni fogod ha nem libsi?

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:54:18

@The Game: lánczi andrás témája abszolúte nemzetközi. világosság, kommentár, jézusmária szentjózsef, Blikk miért nem?????

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 19:59:46

@The Game: posztban védtem meg anno körösényit a liberálisoktól. ez van. és ha lánczi komoly ember lenne, szarember, de komoly tudós, akkor én lennék az első, aki elismerné (először azt, hogy komoly tudós, aztán azért azt is, hogy szarember). abszolúte nem érdekel a tudományos kutatók pártpreferenciája. pl. egyetlen kollégám pártpreferenciáját sem ismerem. egyetlen egyét sem.

The Game 2015.12.19. 20:03:19

@jotunder:

politikával foglalkozó embereknél elég nehéz pártatlanokat találni (ill olyat akinél a második mondat után nem derülne ki)
lánczinak vannak publikációi, törzstagja a corvinus doktori iskolájának (nem ez a pontos neve, tudom, de nem szarakodom vele)
otka pályázatokon vett részt sikeresen
szal, akkor mitől is nem komoly tudós a politika filozófia területén?

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 20:04:35

@The Game: nem tudom ki az a tóthcsaba. megnéztem, a republikon intézet vezetője, az nem tudományos jellegű pozíció. nem is ismerek olyan ismerten liberális politikatudóst, aki komoly tudományos életművel rendelkezne.

The Game 2015.12.19. 20:06:26

@jotunder:
na de most komolyan
tényleg fingod sincs a politikatudomány területéről?????

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 20:07:29

@The Game: azért mert 59 éves korára, egy teljesen nemzetközi területen, egyetlen egy értékelhető tudományos publikációra nem volt képes.

The Game 2015.12.19. 20:09:30

@jotunder:

ok, igazad van, lánczi egy kókler

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 20:10:38

@The Game: megnéztem a saját egyetemem politikatudós professzorainak teljesítményét. van olyan részterület, amelyikben az első között vannak az országban. nem mondom, hogy azt várom el lánczitól, csak a semminél valamivel többet.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.19. 20:11:46

@The Game: nem, kókler az a nógrádi. a lánczi csak nagyon gyenge. a nagyon gyenge és a kókler között van azért különbség.

TothJanJ 2015.12.19. 20:14:15

@Online Távmunkás: igen, a történet- és az irodalomtudományoknál láttam már ilyet; pl. Rubicon, Élet és Irodalom meg ilyesmik. Lelkük rajta.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2015.12.19. 20:57:16

@jotunder: Komolyabb országokban nem pártfőiskolás oktatók vezetnek doktori iskolát és nem fordulhat elő, hogy semmilyen nyelven nem tud a doktori témavezető, akinek a törvény alapján nemzetközileg elismert szaktekintélynek kellene lennie és a doktori iskola szabályzata szerint külföldi publikációkban segíteni a doktoranduszokat...

capacete 2015.12.19. 22:33:02

@jotunder: Ez sajnálatos, de nem változtat azon, hogy óriásit javult a minőség az elmúlt néhány évben és a politológusok helyét döntő részben politikatudósok foglalták el.

capacete 2015.12.19. 22:35:58

@The Game: Attól, hogy nincs egyetlen minőségi külföldi publikációja sem, nem meglepő módon nem ad elő neves konferenciákon és teljesen ismeretlen a nemzetközi szakmai közvéleményben.
Persze jobb mint pl. Török Gábor, aki még angolul sem tud rendesen, mégis egyetemi docens, de ez nem lehet mérce...

ijontichy 2015.12.19. 22:36:01

@Online Távmunkás: "semmilyen nyelven nem tud" khm... gyakran magyarul sem igazán ;-)

tarackos 2015.12.19. 23:06:20

@jotunder: Akkor Korosenyi, es TGM akin meglepdtel mikor angolul sem kevesbe kifejezo modon szolalt meg? Vagy lesz vmi k-eu spec kategoria is? :)

201512 2015.12.19. 23:22:57

Hát ismét terítéken vagyunk ... persze nagyon helyesen.

Hangyányit, engedelmükkel, pontosítanék. Természetesen egyetlen épelméjű kolléga sem gondolja, hogy a magyar nyelvű folyóiratok bármelyike egy nemzetközi 'A' kategória közelébe juthatna, úgy értem, valaha is, már csak nyelvi okokból. A hivatkozott folyóiratlista, ahogy az összes többi bizottságé is, teljesen külön kezeli ezért a nemzetközi és a hazai listát, szó sincs elegyítésről. Ez egyébként egyetlen - jóindulatú - pillantással átlátható. A két ABCD besorolás-rendszer nem ugyanarra a halmazra vonatkozik.
Továbbá értelemszerűen a doktori pályázatoknál, sőt, a phd védéseknél is a nemzetközi 'A' kategóriás folyóirat többet is ér, mint a hazai 'A', ugyanígy a többi kategóriánál. Nincs csalás vagy aránytévesztés.

Ettől függetlenül ha kívánatos, hogy legyen magyar nyelvű politikatudomány, akkor a két lista fenntartása nem irracionális.
Egyúttal jelzem, hogy az MTA Pol.tud. Bizottsága a saját listáját (amely finoman szólva pillanatnyilag nem a legjobb, ennek okait hadd ne ismertessem), teljes revízió alá vette, az alábbi elvek mentén:

"A hazai folyóiratok besorolásával kapcsolatban a következő fél év során szakértői véleményt fogalmaznak meg, [a Bizottság tagjai], amelyet eljuttatnak a titkár részére. Az új, aktuális besoroláshoz használandó bibliometriai adatok a hazai folyóiratok esetében a mindenkor elérhető legjobb indikátorokra alapozott mutatók. Ez utóbbiak köre a hazai folyóiratok értékelési célú feldolgozottságának előrehaladtával bővülhet. A jelenleg alkalmazott (elérhető információkra épülő) mérőszám a nemzetközi bibliometriai szakirodalomban validált h-típusú index, kétféle indikátorra alkalmazva. Az adatok tehát a következők:
i) az egyes folyóiratoknak az MTMT-ben található cikkszáma és idézetszáma alapján kiszámított "pszeudo-h-index" (ψh) érték (ψh= n1/3x2/3, ahol n a cikkek száma, x az egy cikkre eső átlagos idézetszám);
ii) az egyes folyóiratoknak a MATARKÁban található cikkszáma és megrendelésszáma alapján kiszámított "pszeudo-h-index" (ψh) érték (ψh= n1/3x2/3, ahol n a cikkek száma, x az egy cikkre eső átlagos megrendelésszám);
iii) a szakértői értékszámok.

A mutatók szakterületi eloszlása alapján validált tudománymetriai módszerrel (CSS: „characteristic scores and scales) A- B-C-D (1-2-3-4) kategorizáció készül, az egyes folyóiratok pedig ezen rangszámaik egyenlő súlyozásával, ezek átlagaként sorolódnak be.

A nemzetközi folyóiratok besorolásának logikája ugyanez, a fölhasználandó adatok a következők:
- a Thomson-Reuters Journal Citation Reports Impact Factor (IF) érték;
- a ScImago Journal Rank (SJR) érték;
- a ScImago h-index érték."

Nyilván lehetne még jobbat mondani, különösen a hazai folyóiratok értékelését illetően, ha valakinek jobb ötlete van, hát mondja el... Higgyék el, dolgozunk...
b.z.
(vmiért más név ugrott elő fentebb, a fene se ismeri ki magát ezen)

2015.12.20. 06:53:23

Elhiszem,hogy a politológus professzorok válságban vannak,katasztrofálisnak értékelik a magyar politikatudomány helyzetét-főleg azok,akik a rendszerváltás időszakában az amerikai és a nyugat-európai szakirodalomra hivatkozva megalapozták a politikatudomány oktatását.Eljött az idő,amikor dönteniük kell:szembefordulnak az egyre durvábban eltorzuló fideszes politikával,vállalják a konfliktusokat(sokan ehhez már öregek és elegük van a meddő vitákból) vagy továbbra is hallgatnak vagy korábbi önmagukat megtagadva beállnak a bólogatók közé.Szakdolgozatom és választott kutatási területem a politikai kommunikációhoz kapcsolódott. Én is válságban érzem magam,úgy döntöttem,mivel nincs olyan szakirodalom,amelyik az orbáni unortodox politikai kommunikáció elemzésében segítene és már hányingerem van a Lázár-Rogán-Habony vonaltól - nem tudom tovább folytatni a munkámat. A professzorok feladata lenne,hogy egy-két írással besegítsenek,mi folyik itt tulajdonképpen.Nagyon fontos lenne,hogy ezek az évek ne múljanak el nyomtalanul...ne személyeskedéssel töltsék az idejüket.

TothJanJ 2015.12.20. 07:59:50

@201512: Az első résszel én nagyrészt egyetértek; szerintem is figyelembe lehet és kell is venni a magyar nyelven született eredményeket. Ami itt szerintem lényeges, hogy a magyar nyelvű publikációk minősítését hogyan lehet a nemzetközi standerdhez közelíteni. Oké, hogy két külön lista, csak a "minőség" (tudománymetriailag ez egyenlő a potenciális, független idézetekben megmutatkozó hatással, ami már önmagában necces, de hát ez van) választója szvsz cikkszinten nem a magyar vs. angol, vagy a hazai vs. nemzetközi, hanem az indexált vs. nem-indexált. A külön magyar-nemzetközi listázást megtartva, ha nekem lenne beleszólásom ebbe az egész értékelésbe, biztos, h. csak azokat a lapokat tenném D-nél v. 'Egyéb'-nél jobb helyre, amiket a WoS-ben vagy a Scopusban indexálták.

Persze sok olyan lap is van, ami ugyan nincs indexálva itt, de mégis jegyzik és mérhető, ezeknek a D-nél jobb besorolását is meg lehetne fontolni pl. egy meghatározott folyóiratszintű h-index, vagy összes cikk/idézett cikk arányszám felett. Rövid és kiragadott példa, az állítólagos házi lap Politikatudományi Szemle cikkeire a Scopusban (inkább ezt használjuk társtud területen, nem a WoS-t) 1992 óta több, mint 100 külső (nem poltudszemlés) hivatkozás érkezett úgy, hogy a Szemle nincs is benne az adatbázisban.

Az idézettségben nem tartom ideálisnak a nemzetközi idézettség abszolúte magasabb súlyozását, de neház ill. bonyolult lenne jobb rendszert csinálni ezt elismerem. De mondom mi a problémám:

Pl. a KARÁCSONY GERGELY–RÓNA DÁNIEL (2010): A Jobbik titka. A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól c. cikkre érkezett 4 hivatkozásból 2 nem magyar szerző által írt nem magyar nyelvű cikkből van, a Gyulai Attila (2007) Egy diszkurzív stratégia értelmében felfogott igazságról és hazugságról c. cikkre érkezett két hivatkozás mindegyike nem magyar szerző által írt nem magyar nyelvű cikkből van stb. Nem igaz tehát, hogy a magyar nyelvű cikkeket nem idézik, nem hasznosulnak magyar nyelvterületen kívül. Sőt, idézettség szempontjából ezek teljesen összemérhetőek pl. a már említett American Political Science Review-ban megjelent Owen, J.J. (2007)
'The struggle between "religion and nonreligion": Jefferson, Backus, and the dissonance of America's founding principles' cikk, vagy a Myers, P.C. (2010) 'A good work for our race To-day: Interests, virtues, and the achievement of justice in frederick Douglass's Freedmen's monument speech' c. cikk 4, illetve két hivatkozásával. Az én véleményem az, hogy ebben az esetben cikkszinten lehet az APSR-ben megjelent cikk értékesebb, mert szinte biztosan komolyabb szűrésen, kompetensebb bírálók által és szakmailag erősebb mezőnyben vívta ki a megjelenést, mint a poltudszemlések. Hatásügyileg (minőségileg) ugyanakkor én messze a poltudszemlés cikkek mellett tenném le a voksomat ebben az összehasonlításban, hiszen utóbbiak az APSR kifejezetten jó infrastruktúrája, kiemelkedő reputációja, magas olvasottsága stb. MELLETT kaptak mindössze 4, ill. 2 hivatkozást, míg a poltudszemlés cikkek a folyóirat relatív nemzetközi ismeretlensége, indexálatlansága, szűk potenciális olvasótábora stb. ELLENÉRE tudtak begyűjteni nemzetközi hivatkozásokat.

A másik, még az idézettség értékeléséhez kapcsolódó megjegyzésem, hogy az mtmt-ben szereplő cikkekből és hivatkozásokból érdemes lenne kiszűrni a predátor lapokban megjelent cikkeket, illetve az ilyen folyóiratcikkekből érkező hivatkozásokat (és természetesen intézeti szinten megbeszélni a munkatársakkal, hogy ne publikáljanak ilyen helyeken) .

Wolff 2015.12.20. 10:20:15

@The Game: Sőt. Pedig majdnem húsz évvel fiatalabb vagyok.

átlátó 2015.12.20. 11:24:44

De akurvaegyeletbe, az Akosrol akarok olvasni ! Valakit picsan rugok, ha bojkottalja!

dr. mesterséges színezék 2015.12.20. 11:24:45

Érdeklődéssel olvastam a fentieket; nem is hittem volna, hogy ilyen nagysodrú a hazai politikatudomány.

A második gondolatra elő is jött Énke azzal, hogy ha a balneológia megkapta jól, hogy miért okafogyott idehaza - és az okot a bálnák iránt még annyira szimpatizáló Greenpeace és Sir David Attenborough együttes erővel sem tudná cáfolni -, mi a búbánatos rozmaringot keres itt egy Politikatudományi Intézet.
Nem luxus ez, kérem?

nickel head 2015.12.20. 12:09:54

@TothJanJ: "KARÁCSONY GERGELY–RÓNA DÁNIEL (2010): A Jobbik titka. A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól c. cikkre érkezett 4 hivatkozásból "
Nem lehet, hogy esetleg a Bíró Nagy András, Róna Dániel: Rational Radicalism: Jobbik's Road to the Hungarian Parliament.In: Meseznikov G, Gyarfasova O, Butorova Z (szerk.): Alternative Politics?: The Rise of New Political Parties in Central Europe. Bratislava: Institute for Public Affairs, Bratislava, 2013. pp. 149-183.
cikkre gondolsz?
A Karácsony Gergely, Róna Dániel: The Secret of Jobbik: Reasons behind the rise of the Hungarian radical right, JOURNAL OF EAST-EUROPEAN AND ASIAN STUDIES 2:(1) pp. 61-92. (2011) cikkre (és annak magyar nyelvű eredeti megjelenésére) az mtmt nem jelez hivatkozást.

nickel head 2015.12.20. 12:17:52

@TothJanJ: "a Gyulai Attila (2007) Egy diszkurzív stratégia értelmében felfogott igazságról és hazugságról c. cikkre érkezett két hivatkozás mindegyike nem magyar szerző által írt nem magyar nyelvű cikkből van stb."
mtmt itt is mást mutat. Két külföldi hivatkozást jegyez, egyik szerzőjének a neve magyar, a másik finn Magyarország-szakértő. Attól még a cikk bőven lehet remek és kiváló - ugyanakkor a magyar nyelvű cikkek közönsége limitált, és ez ezen a listán is látszik.

nickel head 2015.12.20. 12:25:04

@TothJanJ: "Owen, J.J. (2007):'The struggle between "religion and nonreligion": Jefferson, Backus, and the dissonance of America's founding principles' cikk,"

Ajánlom a következő google-keresést:

Owen "The struggle between" "religion and nonreligion" political science review

És ezennel itt abba is hagyom.

TothJanJ 2015.12.20. 12:26:29

@nickel head: Nem, a csatolt képen mutatom, h mire gondolok. imgur.com/x6wMIby

Én ezeket a Scopusban nézem, nem az MTMT-ben. Az egy plussz adminizstrációs követelmény és általában van annyira belőle elege sokunknak, hogy csak akkor töltjük fel, ha már nagyon muszáj.

TothJanJ 2015.12.20. 12:32:16

@nickel head: én meg nem akarom túlmagyarázni. A google (scholar) adatbázisa sokkal szélesebb és szűretlen.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 12:36:05

@TothJanJ: ugye itt arról van szó, hogy X.Y nyugati kutató ír egy cikket az európai szélsőjobbról és forrást keres a magyar politikában. általában igaz az, ha valaki csak pontos és jól idézhető statisztikai adatokat publikál Magyarországról, akkor is van esélye, hogy mindig az ő cikkére fognak hivatkozni, amikor valakinek szüksége lesz rá. a különböző tudományterületeken egészen különböző szokások és gyakorlatok vannak.

capacete 2015.12.20. 12:36:31

@TothJanJ: Parttalannak tűnik ez a vita. Viszonylag minimális gondolkodással belátható, hogy mivel a külföldiek nem beszélnek magyarul, ezért nem is fognak magyar nyelvű cikkeket olvasni. Ha egy külföldi tudományos kutató magyar témáról ír, akkor lehet, hogy lefordíttat magának néhány magyar nyelvű cikket, de egyébként egy általános témában írt magyar nyelvű cikknek - legyen bármilyen világszínvonalú is - soha nem lesz bármilyen nemzetközi impaktja.
Lehet arról morfondírozgatni, hogy milyen fontos, hogy legyen magyar nyelvű szakirodalom valamilyen tudományterületen, de aki magyarul publikál, az kizárja magát a nemzetközi diskurzusból. Innentől kezdve viszont minimálisan szórakoztatóak csak azok a kísérletek, amelyek megpróbálják azt bizonyítani, hogy a magyar nyelvű publikációk hatása összemérhető az angol nyelvűekével...

TothJanJ 2015.12.20. 12:42:12

@capacete: amit a tudományban az idézettséggel mérnek, azt az idézettség alapján kell minősíteni; én kb. csak ennyit mondok.

capacete 2015.12.20. 12:46:45

@TothJanJ: Az impakt egyik - nagyon fontos - eleme az idézettség. De persze nem mindegy, hogy ki, hol és miért idéz valakit.
Még egyszer, nem hiszem, hogy vitatni lehetne, hogy egy magyar nyelvű cikk potenciális impaktja a nullához közelít, innentől kezdve ha valaki kiragad néhány speciális esetet és azokat felmutatva próbálja bizonygatni ennek ellenkezőjét az finoman szólva szerecsenmosdatásnak tűnik.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 12:52:44

@capacete:igen. magyar nyelven publikálni (nem magyar folyóiratban, hanem magyar nyelven) nemzetközi érdeklődésre számítva, komoly hülyeség.

mindenki tudja, hogy itt sokszor olyan cikkekről beszélünk, amelyet valamilyen helyi kötelezettség teljesítése céljából írtak.

TothJanJ 2015.12.20. 13:06:45

@capacete: @jotunder: nem hiszem, hogy tudtok nekem olyan közismert mutatókat mondani, aminek része az a kritérium, hogy angolul legyen akár a forrás, akár a célcikk v. folyóirat. IF, H-Index, gyöngytyúktaraja stb.; mindnél az a kérdés, hogy számszerűleg mennyi az annyi, és hogy az idéző és az idézett benne van-e X adatbázisban. Ha ezeketi német, spanyol, francia vagy urambocsá magyar cikkekből szerzi meg: hol a probléma? Ezek a cikkek másodrendűek? Sure, ha szeretnél egy egyetemi állást Angliában egészen biztosan, sőt konkrétan tudom is, hogy semmibe nem veszik a magyar nyelvű cikkeidet. De; ha azt mondod, hogy WoS alapján 8 a H-indexed, akkor nem fogják végigtúrni az adatbázist és kipécézni mondjuk azt a 2 cikket, amiben a megfelelő számok magyar cikkekből tett hivatkozásokból jönnek össze, nem fognak mutogatni hogy hohó, ez valójában csak 6-os H-index mert magyar cikkekből tett hivatkozást nem számítunk be. JT cáfolj ha mást tapasztaltál, vagy hallottál már ilyenről. A TR sem úgy osztja ki az IF-et, hogy kisujjeltartva böngészi az admin a listát hogy well, you know, ez madzsarul van, ez nem számít...

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 13:19:02

@TothJanJ: semmiféle másodrendűségről sincs szó. hülyeség magyarul megírni valamit, ha azt akarod, hogy külföldön is olvassák. a bölcsészeti területeken a konkrét méricskélés egyáltalán nem bevett dolog, de még nálunk sem az. nem nézik meg a Hirsch indexet, az impaktfaktort amikor felvesznek valakit. a nálunk az Egyesült Királyságot, és a matematikát jelenti. felvesznek egy harminc év körüli embert, akkor megnézik, hogy kb. hány cikke van, hol vannak azok a cikkek, és persze azt is, hogy mit csinál. senki sem néz scopust, scivalt, maximum scholar.google-t és teljesen informálisan.

TothJanJ 2015.12.20. 13:23:24

@jotunder: Érdekes. És el is olvassák a cikkeit, vagy csak megnézik, hogy hol jelent meg oszt ha ismerem a folyóiratot oké, ha nem akkor hátezmegmicsoda?

TothJanJ 2015.12.20. 13:41:50

@jotunder: meg még azt is megkérdezném, hogy a REF minősítésében hogyan alakulhat egy nem-angol nyelvű cikk értékelése. Egyáltalán nem veszik figyelembe tudományos teljesítményként? Kvantifikálva mekkora lehet a különbség egy angol és egy ceteris paribus nem-angol nyelvű cikk javára? Mi a helyzet pl. a walesi nyelven írt tudományos közleményekkel, már ha vannak ilyenek (ezek "potenciális impaktja" a nyelv miatt talán még a magyarul írtaknál is alacsonyabb, de mintha lenne erre valami törvény)?

capacete 2015.12.20. 13:46:58

@TothJanJ: Tényleg ne butáskodj már! Most komolyan a magyar sundám-bundám rendszert véded, ahol öt ember körbehivatkozza egymást és ebből kijön a fantasztikus impakt? Nem gondolod, hogy ezeknek a mutatóknak lenne egy célja, mégpedig az, hogy azt próbálják megmutatni, hogy TÉNYLEGESEN van-e valamilyen tudományos eredménye a szerzőnek?
Magyarországon gyönyörűen kihasználják ezt a rendszert, éppen ezért a külföldi publikációkat és idézettséget kb. ezerszeresen kellene felülreprezentálni bármilyen értékelésnél.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 13:48:29

@TothJanJ: azon a listán, amit belinkeltél, a nemzetközi folyóiratok sorrendje lényegében teljesen pontosan megegyezik az ún ausztrál lista sorrendjével. franciaországban is ezt használták, de máshol is használták, sőt használják is, bizonyos területeken. láthatod van A*, A, B, C, és egyéb kategória, és amikor egy nemzetközi álláspályázat van, akkor a harminc körüli emberek tipikusan A és B kategóriás újságokban megjelenő cikkeket hoznak, nincs olyan, hogy ismerem az újságot vagy sem, nyilván ismerem. lánczinak ugye nincsenek ilyen cikkei, itt pedig mindenkinek vannak, kivétel nélkül. itt verseny van, ahol egy állásra száz ember is jelentkezhet, és hol van ez attól, amikor egy oxbridge vagy etzh keres csúcskategóriás állásra embert. lehet tudni azt is, hogy az illető konkrétan mit csinált meg, és ez hogyan helyezhető el, milyen kapcsolódási pontok vannak az illető tanszékkel. mindenki sokkal-sokkal erősebb, mint amiről lánczi valaha életében álmodhatott, mármint a harminc éves pályázók. olyan is van, hogy egy huszonnyolc éves fiatal a világ elsőszámú folyóiratában publikált, húsz éve megoldatlan problémát csinált meg, és van úgy, hogy ilyenből egynél több van. és még egyszer, nem az oxbridge csúcskategóriás állásnál, ahol esetleg tíz világsztár jelentkezik egyszerre, de még a második vonal is olyan erős, mint a teljes magyar politikatudomány együttvéve.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 13:55:39

@TothJanJ: a REF a négy legerősebb cikket jelenti. van olyan egyetem, hálistennek nem a miénk, ahol dékáni körlevélben szólitották fe a tanszéket, hogy egy nagyon komoly nemzetközi folyóiratot (A kategóriás a listén) ne fogadjanak be, csak ha nagyon nagyon muszáj, mert még komolyabb folyóirattal kell pályázniuk (aztán kiderült, hogy túlspilázták a dolgot, mert a legmagasabb szintet sokkal többen érték el, úgy értem sokkal-sokkal többen, mint ahányan top-10 újságbeli publikációkkal indultak) egy magyar folyóiratot a helyi ref bizottság kiszűrne, de azonnal, teljesen kizárt, hogy ez valaha megtörtént. az biztos, Lánczi az értékelhetetlen kategóriába kerülne.

TothJanJ 2015.12.20. 14:30:15

@capacete: Egy én ezt nem vezetném ezt vissza a magyar rendszerre, vehetünk bármely nem-anglofón országot, kettő a citációs kartellek mérhetőek és mérik is, ha adott esetben nem teszik akkor te vagy én vagy bárki megteheti mert nyilvánosak az adatok. Azt meg, hogy valami TÉNYLEGESEN tudományos eredmény-e vagy sem, meg nem én mondom meg és nem is te az általunk megfelelőnek tartott módszertan szerint, hanem a tudományos minősítő bizottságok az általuk megfelelőnek tartott módszertan szerint. Ha nekem kellene megmondanom, akkor ott kezdődne a minősítés, hogy elolvasom az adott cikket, de még egyszer, ezt nem én mondom meg. Szerintem is jó visszajelzés az olyan idézettség, ahol bármiféle személyes kapcsolat kevéssé valószínűsíthető a két szerző között, de elég paranoid mondjuk automatikusan erre gyanakodni, ha mondjuk egyik bp.-i intézmény kutatója idézi egy másik bp.-i intézmény kutatóját.

Kis adalék: egy mostanában hazajött, évekig egyesült államokbeli fontos egyetemen fontos pozíciót betöltő (magyar) jóember mesélte a következőt az ELTE-n: Náluk pl. az előléptetések úgy zajlottak, hogy mindig elolvasták a jelöltek publikációit, ugyanis a következő volt a helyzet: Ad1 X jelölt Y borostyánligás egyetem munkatársa, ad2 hát persze, hogy a legtöbb helyen tárt karokkal befogadnak akár egy gyenge cikket is tőle a kapcsolt reputáció (és az ebből összeszedhető plusz hivatkozások) miatt, ad3 nagyon nem minőségszignifikáns, hogy hol publikál, hanem az számít, hogy mi az, amit publikált.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 14:32:53

@TothJanJ: egy jobb amerikai egyetemen a gyengébb jelöltek is ezerszer jobbak, mint láncziék. rohadt életbe, ne konzerváljunk egy korrupt, kontraszelektált, idióta rendszert.

2015.12.20. 14:38:21

@TothJanJ:

nagyon nem minőségszignifikáns, hogy hol publikál, hanem az számít, hogy mi az, amit publikált."

minél inkább ideológiával áthatott a terület, annál problémásabb a minőséget értékelni akkor, ha nem egyenlően oszlanak meg a különböző ideológiákat képviselő bírálók, márpedig ez a gyakorlatban nem igazán tud működni.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 14:53:46

@WiteNoir: ezzel kiválóan lehet védeni a közepesnél is gyengébb képességű embereket, egy olyan területen, ahol kimagasló képességű emberekkel kellene versenyezniük.

illaim 2015.12.20. 14:56:53

Végig olvastam az összes hozzászólást. Örömmel tapasztalom, hogy a politikatudomány címszó alatti néphülyítést, már tudományos szinten művelitek.
Csak egy picit elgondolkoztam, hogy vajon mi történne veletek, ha ezt a nagy szellemi kapacitást, az emberiség javára használnátok?
Vajon a mi nagy tudósaink milyen eredményt érnének el, ha az egészséges táplálkozás fontosságát igyekeznének az átlagemberrel megértetni?
Ha a nemzetközi ismereteket, a nagyszerű idegen nyelvtudás birtokában, a hazai lakosság tudomására hozná?
De hogy ne rébuszokban írjak, például a FAO 2013 INTERNATIONAL YEAR of QUINOA Master plan mondandóját legalább magatok között megvitatnátok!
Aztán hogy melyik Dörmögő Dömötör tudósít róla már mellékes, de a nyitottabb
átlagpolgár legalább tudna róla!
Sajnos az a meglátásom, hogy elvagytok ti a "nagy eszetekkel" egymás közt, és az
eredeti hivatását a tudománynak és a tudósoknak, már régen elfelejtettétek!

TothJanJ 2015.12.20. 14:58:27

@WiteNoir: Szerintem ez nem végletesen elfogult bizottsági bírálóknál nem lehet lényegi probléma (illetve ha az, akkor a kérdés egy lépéssel előbb, a szakértői bírálatok szintjén is feltehető). Van egy csomó ideológiafüggetlen indikátor amivel a tudományosságnak való megfelelés mint alap követelmény belőhető, pl. megfelelően használja-e, ismeri-e a szakirodalmat? adekvát módszert használ-e a kutatáshoz és le is írja érthetően? megfelelően hivatkozik? megvannak-e a külső szakértői bíralatok és azok érdemiek voltak-e? stb. Ezt mind meg lehet nézni.

jotunder · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.12.20. 15:06:41

@TothJanJ: nem, nem az a lényeg, hogy ismeri a szakirodalmat, miről beszélünk, hanem az, hogy kiemelkedő képességű ember, aki valóban nagyon komoly eredményeket ért el, vagy nem. nem a rutinról van szó, még csak nem is arról, hogy valaki birtokában van a szükséges szakmai tudásnak, még szép, hogy birtokában van (mondjuk magyarországon egész szakmák vannak, ahol alig vannak ilyen emberek), hanem a valódi, átütő tehetségről. aminek egyébként még további szintjei is vannak.

magyarországon egy csomó láthatóan alacsony intellektusú, jó esetben közepes figura (és pár komplett idióta) szaladgál körbe-körbe azzal, hogy ő nagytudósember. nem minden területen persze. ezzel kellene valamit kezdeni.

2015.12.20. 15:13:43

@TothJanJ:

nyilván érdekes hogy általánosságban ez hogy működik, de mivel nagyjából tudom jótündér kikről beszél, írok neked egy konkrét példát.

képzeld el, hogy egy fiatal politológus sikeresen doktorál, teljes értékű kutatóvá vált, elvileg.
én odamegyek hozzá, azt mondom az éppen készülő tanulmányára, hogy : ócska, primitív semmi. érdekelni fogja? nem, mert én képzetlen vagyok a területen, semmilyen végzettségem nincs, jó eséllyel elhajt a francba.
hát akkor ki bírálhatja, ítélheti meg?
pl. olyasvalaki, aki szintén doktorált (anno kandidátus) ÉS ezt követően érdemi munkásságot folytatott.
lánczi ilyen, gfodor ilyen?és felesleges lenne sorolni az egymással jó viszonyt ápoló jórészt névtelen folyóiratokba publikált amúgy egészen véletlen többé-kevés jobbos kötődésű embereket.
ŐK ítélkeznek az említett posztdokról, ők, akikről azért kell elhinni hogy bármilyen mértékig is komoly szakemberek, mert egymásra rámondják, haveri alapon? hol mérették meg magukat, hol kvalifikálták magukat arra, hogy posztdok barátunkat megítéljék? hol? századvég, magyar nemzet, hol?

2015.12.20. 15:17:25

posztdok publikál egy B folyóiratban, ott lesz mint a hierarchiában jóval fölötte lévő habilitáltak meg dsc-k egynémelyike.

TothJanJ 2015.12.20. 15:28:13

@WiteNoir: én nem ismerem a konkrét esetet, az tény, hogy Lánczit meg Géfodort nem a tudományos munkájuk miatt ismerem, hanem mert annyit vannak a médiában. Az én tapasztalataim szerint (szerkesztőként elég gyakran keresek bírálókat itthonról és külföldről is) az ilyen elfoglalt emberek szinte soha nem vállalnak szakmai bírálatot. Kivétel lehet, ha valakit épp át akarnak nyomni vagy épp el akarnak kaszálni; namost a szerkesztőnek ilyenkor pont az lenne a feladata -ebben a sorrendben-, hogy: Ne tudja meg a bíráló hogy kinek az anyagát bírálja. Ha valamiért mégis megtudja, akkor fel legyen hívva a figyelme, hogy szakmai bírálatot várnak tőle, nem mást. Ha valamiért mégsem ezt küldi vissza, akkor megköszöni a munkáját, esetleg kihúzza a felkérhető bírálók listájából, de mindenképp keres egy másik bírálót és a ciklust újrakezdi.

A szerző meg levonja a tanulságot és beküldi más folyóiratba az írását, ahogyan tenné ezt akkor is, ha top 10-es folyóiratból kapna elutasítást. Vagy még jobb, ha kísérőlevélbe leírja, hogy ilyen és ilyen okok miatt Lánczit és Géfodort nem szeretné bírálónak, ezt mindenhol figyelembe szokták venni. Amúgy sem akadhat az ember mindenhol Láncziakba meg Géfodorokba, ehhez még a magyar folyóiratpaletta is túl széles.

2015.12.20. 17:18:47

De végül akkor megbukott Orbán, nem?

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2015.12.20. 17:52:24

@Laca1558: Nem, nem bukott meg, csak lehajolt hogy tovább nyalhasd a seggét.

2015.12.20. 18:04:50

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: Nem bukott meg!? De hát minden héten meg szokott bukni!

dr. mesterséges színezék 2015.12.20. 22:25:25

@WiteNoir: "ŐK ítélkeznek az említett posztdokról, ők, akikről azért kell elhinni hogy bármilyen mértékig is komoly szakemberek, mert egymásra rámondják, haveri alapon?"

Ez az egész nyamvadt ország egy változó amplitúdójú déja vu - a déja vuk enyhén tarkótájt borzongató, érdekes érzése nélkül.
Mértékadó értelmiségiek egymás mértékadó értelmiségi státuszban megerősítése után mások konkrét tudományos munkásságot ismernek el konkrét tudományos munkásság elismeréséért cserébe.

Oszt lehet lesni, hogy a wmikik osztódással szaporodnak.

dr. mesterséges színezék 2015.12.20. 22:37:28

@illaim: "De hogy ne rébuszokban írjak, például a FAO 2013 INTERNATIONAL YEAR of QUINOA Master plan mondandóját legalább magatok között megvitatnátok!
Aztán hogy melyik Dörmögő Dömötör tudósít róla már mellékes, de a nyitottabb
átlagpolgár legalább tudna róla!"

Igen primitív kifejezéssel etetve a google-t, kiderül, hogy a dörmögő dömötörök már évekkel ezelőtt elvégezték a munkát. Kipipálva.

Ettől függetlenül a fentebb betrollkodott szöveget félig komolyan gondolom: itt, ahol ezeréves történelem sem képes végre ideológiailag polarizálatlanul nyugvópontra jutni, komolytalan köpénzpocsékolás politikatudományról beszélni és azt finanszírozni.
Hamisított gyöngy a vaddisznók elé.

labrys 2015.12.21. 14:58:00

"Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája" – Prof. Dr. Lánczi András, 2015.

444.hu/2015/12/21/lanczi-tamas-amit-korrupcionak-neveznek-az-gyakorlatilag-a-fidesz-legfobb-politikaja

Érvsebész 2015.12.21. 21:28:39

@labrys: Volt valakinek kétsége?

incze 2015.12.22. 15:48:20

@labrys: @Érvsebész: meg kell böcsülni lánczit, meg gfg-t. ezek ketten csak azzal az aprósággal nincsenek tisztában maguk kapcsán, hogy nem tudnak fogalmazni (a használaton kívüli, egyre renyhülő agypályák, ugye), így mindkettővel gyakran előfordul, hogy az ebédlőasztalnál letolja a gatyát és rácsinál a terítékre, miközben szándéka szerint éppen dicsér.

Érvsebész 2015.12.22. 19:54:27

@incze: Sokáig komolyan hittem, hogy a bal vagy melyik, szóval a másik oldal azért nem megy semmire, mert nincs a hátországában intellektuális teljesítmény.

Elnézve ezeket, belátom, hülyeség volt.