Örülünk, Vincent?

Kazahsztán felett száll a dal...

Troll proximity


Orbanisztán Infochart

P/c szerint a világ

  • Hibás feed URL.

Híres utolsó szavak

Rovataink

Viccországban Gengszterkrónikák Gasztrowhat Focitörténelem Borzalmasvers Hülyeország Színház A nap idézete Zene-bona


nem felejtünk.jpg

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 

 




 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Hogy a hangfal adja a másikat...

Kappanhang rovat

2014.05.18. 08:00 | szempontpuska | 15 komment

Címkék: hangfal

Eredetileg nem ezt a tartalmat akartam mára betenni, de ha már kaptam némi - szolid - biztatást a tegnapi Jon Andersonhoz (még akkor is ha csak a populárisabb, leszálló ágban lévő korszakából sikerült csemegéznem), akkor arra gondoltam, kivesézzük ugyanennek az előadónak a saját zenetörténetemben hátralévő szakaszát - egyszersmind megnyitva az ajtót sajtohubának, vagy kakasosnak, hogy valamelyik későbbi epizódban kielemezzék az aranykorszakot.

zene lemez.gif

Egy olyan lemez két száma jön, melynek LP-je máig ott hever, gondosan elrakva az idestova 10 éve üzemen kívül helyezett Technics márkájú hifitornyom aljában. Valamikor régen, amikor még nem voltak PC-k, tabletek, laptop, internet és a televízióban is előfordult még, hogy hétfőn adásszünet volt, akkor a házioltár tetején nem egy monitor volt, hanem a lemezjátszó, alatta az erősítő, az equalizer, a kétkazettás deck és az FM tuner visszafogott eleganciával pislákoló fényei szűrődtek ki a gondosan kiválasztott füstüveg mögül és a gyerekszoba (igen, nekem volt olyan, még ha a stílusomon nem is látszik mindig...) négy különböző sarkába elhelyezett hangfalak (ún. álkvadrofon) a kívánt világba repítettek hangulatom szerint.

Volt annak valami különös varázsa, hangulata, ahogyan az ember kivette a bakelitlemezt keményborítójából, majd a puha belsőből. Kegytárgyakat megillető tisztelettel fogta meg a csillogó korongot, a lemezjátszóra helyezte, végül akkurátusan végigsimította a hihetetlen finomságú (asszem lószőrből készült) kefével az A oldal felületét, majd befejezésül megnyomta a play gombot és végignézte a sokat ígérő csendben, ahogy a mechanika valami végtelen eleganciával a lemez peremére ereszti a gyémánt tűt. Egy kis sercegés és indulhat a zene, kezdődik a varázs...

Hölgyeim és Uraim, amíg elmorzsolom a nosztalgia első könnyeit, hallgassátok a Friends of Mr. Cairo-t Jon & Vangelis előadásában:

 

Mielőtt áttérnénk a következő - önkényesen - kiválasztott közös alkotásukra, feltenném a kvízkérdést: ki tudja milyen filmekhez köthető az imént hallott zene. Két érvényes választ is elfogadok....

A második zene kifejezetten merengős (már-már álmodozós) hangulatra ajánlott, aligha lesz alkalmas a vasárnap délelőtti teszveszhez. Nem sok említést találtam róla a különböző zenei életművek/diszkográfiák sorában, így valószínű, hogy megjelenésének időszakában, egyszerűen csak nagyon illett kamaszkorom ábrándos hangulatához.  Így ha nosztalgiát nem is, párotoknak talán inkább egy új (kihagyott) élményt sikerül letennem az asztalra.

A maga módján, mindkét alkotás olyan volt, mintha egy kis eposzt mesélne el, melynek képi megjelenítését a hallgató fantáziájára bízza...

A magam részéről Jon Andersont illetően átadom a stafétabotot hozzáértőbb társaimnak (remélem adtam hozzá ihletet - mert ha nem, akkor jövő héten is én szerkesztek valamit :-P ).

Vangelisre még muszáj leszek visszatérni, de az egy hosszabb-, nagyobb lélegzetvételű darab lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://orulunkvincent.blog.hu/api/trackback/id/tr346178544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elmeherceg 2014.05.18. 09:25:40

Nos, igen. Ízlésekről, tetszik-nem tetszikekről vitatkozni nem érdemes. Így csak szerény megjegyzésként fűzöm a leírtakhoz, hogy az én tetszésem szerint pont a Vangeliszes lemezei a legkevésbé sikerültek J. Andersonnak.
Az azokat megelőző Olias of Sunhillow vagy a Song of Seven jobban tetsződik, de az ezredforduló tájékán is csinált egy-két egészen jó anyagot.
De kétségtelen, ha manapság a Short stories lenne a mainstream színvonal, boldog lennék.

sajtohuba 2014.05.18. 11:38:39

A Friends of Mr. Cairo szerintem is egy klassz lemez. Vangelis melyik korszakát gondolod megzenésíteni?

kikoránkel 2014.05.18. 11:52:38

A Máltai Sólyomban van egy Cairo-nevű szereplő, a másik filmről lövésem se.

szempontpuska 2014.05.18. 12:37:48

@sajtohuba: Albedo 0.39 és pár filmzene, mint az 1492, Blade Runner, Tűzszekerek....

sajtohuba 2014.05.18. 13:21:55

@szempontpuska: Fejből tudtam, hogy hol kell keresni ;-).
Korszak: kösz, jó kibontakozást. Marad még bőven a korábbi időszakából.

kikoránkel 2014.05.18. 14:25:44

@szempontpuska:
Csak a faszi nevére emlékeztem, meg kellett néznem, melyik film.

Csubakka Mrozsek · http://orulunkvincent.blog.hu 2014.05.18. 16:56:10

A Yes-el cirka 30 évvel ezelőtt találkoztam először. Fater hozott pár vinylt jugóból, ahol valami timföldgyárat installáltak (mérnök volt a lelkem). talán a goning for the one volt, persze jugó nyomás, később külön hozzáadott értéket jelentett, hogy nyugati nyomásban is meg lehetett keríteni ezeket a zenéket a mára már eltünt kis maszek lemezboltosoknál. De ne szaladjunk előre, volt még a Lemezbörze helyett Göczey Zsuzsával, aki több generációt is ellátott addíg elérhetetlen zenékkel (a lemezbörze külön posztot is megérdemelne). Nekem a Yes volt a nagy rácsodálkozós zeném, jól kiegészítette kamasz korom kedvenc scifi-jeit, amiket tucatszám faltam abban az időben.

Persze a Yes is produkálta a szokásos összeveszős, megszünős, kiszállós, beszállós, abbahagyós és újraindulós mókákat. Volt időszak, amikor nem Yes néven Yessesebb zenéket adott ki a csapat egyik fele, mint akik épp használták a Yes nevet (ABWH). de a banda sztoriját nem akarom itt leírni, mások már sokkal alaposabban megtették ezt nálam..

Elmondhatom, hogy a kedvenc zenekarom. Végig kisérte az egész életemet. persze az elmúlt 30 év alatt sokszor más zenéket hallgattam, de a Yes volt a bázis, ahova mindig vissza lehetett térni. Volt, hogy a 10 - 20 perces nagylélegzetű munkáikat hallgattam még a kezdeti korszakból, volt hogy az újjabb pörgősebb munkáikat, de olyan is volt, hogy végigkajtattam az elérhető koncertverziókat a különböző korszakból - a Floyd mellett a Yes a másik banda, aki még a stúdió lemezeknél is jobb hangzású koncerteket csinál. A Yes végig kisérte az eddigi életemet, minden új lemezt hatalmas izgalommal vártam, mint a mostanit is ami hamarosan kijön : )))

spinat 2014.05.18. 17:27:17

@Csubakka Mrozsek: ABWH csinált új dalokat, vagy csak a régi yes-t játszották újra?
Amúgy Anderson hangját nagyon csípem, az egyik legszebb csengésü az én fülemben.

TCmATIC 2014.05.18. 17:29:48

Azért szeretem ezt a rovatot, mert olyan dalokat hoztok elő, amiket rocker létemre én is ismerek, sőt szeretek is, csak valahol elvesztek az időben. :-)
Ilyen nóta nekem a Friends of Mr. Cairo, amit sokat hallgattam valamikor, de nem tudtam ki az előadója és a dal sem volt már a fejemben, mindaddig, míg elő nem hoztátok újra. thx:-)

Csubakka Mrozsek · http://orulunkvincent.blog.hu 2014.05.18. 22:38:36

@spinat: persze, az ABWH komplett új anyag. Sőt tulajdonképpen az ABWH másfél lemeznyi új anyagot csinált, mert a Union fele is ABWH, csak menet kőzben beszálltak a többiek is.

A Unionnak is külön sztorija van, ahogy Wakeman morgott, mert belenyúltak az Ankor Wat-ba. Amúgy jó a Union is, pörgős, hallgathatő nóták vannak rajta.

Emlékszem, akkor épp elmaradt egy Yes koncert, jegy is volt már : (( ha jól rémlik akkor volt a jugó balhé, azért nem jöttek erre, pedig egy egyesitett Yes jó lehetett volna élőben..

Csubakka Mrozsek · http://orulunkvincent.blog.hu 2014.05.18. 22:44:28

Ha tudjátok hallgassátok meg a Magnificationt. Sok ilyen olyan nagyzenekarral kisért prog muzsikát hallottam már, de mind közül a Yes tudta legjobban ötvözni ezt a 2 világot..

smokey_shorthair 2014.05.21. 21:24:13

Melyik lemezboritot ismered fel a hetvenes, nyolcvanas es a kilencvenes evekbol?
Take the quiz, will ya!
www.theguardian.com/music/musicblog/quiz/2014/may/13/70s-album-covers-quiz-albums-best-1970s-sleeves-art