Április 23-a óta hadiállapotban állónak tekintem magam Miskolc városával. Ezt a tájékoztatót azért írom, hogy ezt ők is tudhassák.
Apait-anyait bevetve meg kívánom akadályozni, hogy Magyarországról ők vehessenek részt az európai iparvárosok talajszennyezettségét fölmérő és összehasonlító programban — épp úgy, mint ahogy kibuliztam, hogy Magyarországról ők kapják meg ezt a lehetőséget. Nem megyek többet előadni az egyetemükre, csak ha szállítanak és megfizetnek. Virágokat akarok lopni a parkjaikból és vasgömböket a herélőikről.
Az első meglepetés az volt, amikor a pályaudvaron kiderült, hogy az egyetemre menő közvetlen járatot mexüntették. Amint ezt később megtudtam, februárban a város új, fideszes vezetése "racionalizálta" a tömegközlekedést. El kell ismerjem, a város szempontjából valóban az a racionális, ha a pályaudvarra érkezők (akik közt nyilvánvalóan ott lesz a bérlettelenek jelentős hányada) nem egy, hanem két jegyet használnak el az egyetemig, és másik kettőt vissza. Így volt ez az előző jobbos vezetés idején is, a közvetlen járat Káli Sándor polgármesterkedésének terméke. Most újra jobbosok vannak, most racionalizálunk. Anyátok.
Mivel — nem túl gyakran, de rendszeresen — előfordul, hogy vonattal megyek Miskolcra (ilyenkor általában az egyetemen van dolgom), tömbjeggyel utazom, mert az olcsóbb. A "helyi közlekedést" ugyanis nem számolja el nekem senki. A vonatjegyet is csak akkor, ha még számlát is mellékelek hozzá. A meglepetés a visszaúton ért — ha ezt odafelé csinálják, a diákok aznap előadó nélkül maradtak volna. Készségesen felmutattam szabályosan kezelt jegyemet az ellenőrnek, aki a felismerés boldog mosolyával közölte velem, hogy az lejárt. Megmutatta, és valóban ott állt a sötétkék mezőben vékony fehér betűkkel, hogy "ÉRVÉNYES 2012. FEBRUÁR 22-IG" (legalábbis ezt mondta ő, mert hajlott korom okán én továbbra sem tudtam kiolvasni). Most komolyan: van köztetek vki, aki vha megnézte már, hogy meddig érvényes a jegye? Aki akár csak gyanakodott arra, hogy egy jegy (érvényessége) lejárhat?
Mondtam, O.K., zárjon ki az utazásból, majd elmegyek a pályaudvarra gyalog, és a köv. megállóban leszálltam. De ő jött, és közölte, hogy ez tőlem 6000 Ft (ha rögtön, neki kifizetem, csak 3300) és azonnal adjam oda a személyimet. Közalkalmazott vagyok, nekem az sok pénz. Úgyhogy mondtam, hogy hát azt már nem. Ő járőrt hívott, és vártunk vagy húsz percet, mire az kegyeskedett hozzánk kifáradni.
Begyűjtötte a személyimet, és megkérdezte, hogy végül is mit akarok én tőle. Mondtam, hogy méltányos bánásmódot. Tájékoztatott, hogy az a méltányos, hogy ha betartom az utazás feltételeit. Ezeket kifüggesztették minden közlekedési eszközre, és azzal, hogy én felszállok egy ilyen eszközre, elfogadom a kihirdetett feltételeket. Most pedig vagy elfogadom az ellenőr ajánlatát, vagy tizenkétezer lesz, mert hatezer pusztán az, hogy a vállalat kikéri a rendőrségtől az adataimat. Mondtam, hogy szerződés ám az adásvétel is, és amikor megveszem a jegyet, azt a jogot veszem... idáig jutottam, amikor beleüvöltött (-ordított, nem kívánt törlendő):
— Az adásvétel az nem szerződés!!!
A-ha. Szolgálunk és védünk, mi?
