Örülünk, Vincent?

Kazahsztán felett száll a dal...

Troll proximity


Orbanisztán Infochart

P/c szerint a világ

  • Hibás feed URL.

Híres utolsó szavak

Rovataink

Viccországban Gengszterkrónikák Gasztrowhat Focitörténelem Borzalmasvers Hülyeország Színház A nap idézete Zene-bona


nem felejtünk.jpg

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 

 




 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

A CIG Pannónia-sztori

1. rész: Egy jövedelmező befektetés

2011.11.03. 08:00 | Vincent vendégszerző | 32 komment

Címkék: járai tőzsde cig

A CIG Pannónia Életbiztosítót  ̶  a honlapján hozzáférhető tájékoztató alapján  ̶  „2007-ben elismert magyar közéleti személyiségek alapították és kiváló hazai szakemberek vezetik”. A cég vezérigazgatója Gaál Csaba, az igazgatóság elnöke Horváth Béla, a felügyelőbizottság elnöke Járai Zsigmond. Horváth Béla az elmúlt húsz évben sikerre vitte az ING (NN) és az Aviva (Mébit) életbiztosítókat, és neki tulajdonítják a unit-linked életbiztosítások magyarországi meghonosítását. Járai Zsigmondot nem kell bemutatnunk: az első Orbán-kormányban pénzügyminiszter volt, majd jegybankelnöknek nevezték ki, később nyílt levélben tiltakozott a Bajnai-kormány költségvetési terve ellen, jelenleg az MNB felügyelőbizottságának elnöke, az elnöki poszt várományosa, a Költségvetési Tanács elnöke. A cég többi alapítója között a CIG vezető tisztviselőit, dolgozóit, a Brokernet tulajdonosait találjuk, valamint egyéb prominens személyeket, mint például Martonyi Jánost, Straub Eleket, Nobilis Kristófot, Korányi G. Tamást, Szapáry Györgyöt, Kieselbach Tamást és másokat.

Horváth Béla a CIG élén is megismételte a csodát: a biztosító unit-linked életbiztosítási terméke letarolta a piacot, miközben a konkurens biztosítók (köztük Horváth Béla korábbi cégei) a pénzügyi válság következtében jelentős bevételt és piacrészesedést vesztettek. Hogy mi lehet a siker titka, arról a cikk második részében szólunk.

A cég a látványos növekedés ellenére veszteséges, és a management várakozásai szerint 2014-ig az is marad. A folyamatos üzleti veszteségek finanszírozását a tulajdonosok gyakorlatilag újabb és újabb jegyzésekkel biztosították egyre növekvő árfolyamon.

Finanszírozás a nyilvános kibocsátás előtt

A CIG Pannónia 40 Ft-os névértékű részvényeit zárt körben 2008 közepén 50 Ft-on, 2009 elején 125-165 Ft-on lehetett jegyezni (az ebből a jegyzésből befolyt összeg 20%-át ingyenes dolgozói részvénykibocsátásra fordították úgy, hogy az akkor kibocsátott részvények 60-40% arányban oszlottak meg a pénzért jegyzők és az ingyenesen jegyző dolgozók között). A tulajdonosok a 2009. november 20-tól 2010. március 9-ig tartó időszak elején 250 Ft-on jegyezhettek  ̶  szintén zárt körben.

A társaság eközben folyamatosan kereste azt a professzionális nagybefektetőt, aki tartósan finanszírozni tudja az egyre cashflow-igényesebb tevékenységet, mivel a jellemzően magánszemélyekből álló tulajdonos mag tőkeereje erre nem volt elegendő. 2010 májusában megérkezett a fehér lovag, az SBI. Az ELAN SBI Capital Partners Zrt. az SBI European Fundon keresztül 4,4 millió euró értékben, 480 Ft körüli árfolyamon vásárolt törzsrészvényeket, ezzel 5,3%-os tulajdonrészt szerzett a biztosítóban, továbbá 5,6 millió euró értékben alárendelt kölcsöntőkét nyújtott a CIG Pannónia Életbiztosítónak.

Az SBI European Fund, a tőkeemelésről beszámoló cikk szerint „támogatja a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. tőzsdei megjelenését és határozott szándéka, hogy tulajdonrészét a részvények tőzsdei bevezetését követően is megtartsa.” Ehhez képest a tőzsdei jegyzést követően az SBI eladta a részesedésének mintegy negyedét (számításaink szerint mintegy 266 millió forint árfolyamnyereséget realizálva ezzel), a CIG pedig a részvényjegyzésből befolyt pénzből visszafizette az alárendelt kölcsöntőkét. Az SBI színre lépése lehetőséget adott a CIG-nek, hogy a bevezetés előtt lekerüljön a PSZÁF figyelőlistájáról (azaz megszüntesse az adatszolgáltatási kötelezettséget), és a tőzsdei bevezetés időszakában látványosan feljavítsa a biztosító mérlegét.

Az SBI az MFB Invest Zrt. és az SBI VEN Holdings (Szingapúr) tulajdonában álló pénzügyi szolgáltató, az MFB Invest pedig az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 100%-os tulajdonában álló vagyonkezelő cég. A 2010. áprilisi választásokat követően Erős János, az MFB elnöke felajánlotta a lemondását Fellegi Tamásnak, aki Baranyai Lászlót nevezte ki elnöknek. Az ELAN SBI Capital Partners Zrt. 2011. júliusában kezdeményezte a jogutód nélküli megszűnését. Végelszámolását a PSZÁF tulajdonában álló Hitelintézeti Felszámoló Kft. végzi.

Az SBI részvényjegyzése után azonnal kibocsátottak 1,13 millió ingyenes dolgozói részvényt, így az új részvények 65-35% arányban kerültek a pénzért, illetve ingyen jegyzők tulajdonába.

Az eredeti alapítók (41 fő) az 50–165 Ft-os sávban jegyeztek részvényeket, de azok oroszlánrészét e sáv az alsó felében. Azt, hogy ezek közül ki milyen árfolyamon jegyzett, csak az akkori részvénymennyiség 85%-ról lehetett pontosan megállapítani.


A CIG részvényárfolyamának és jegyzett mennyiségeinek alakulása a tőzsdei kibocsátásig

A nyilvános kibocsátás

A CIG Pannónia közgyűlése 2009. november 4-én hozott határozatot a társaság nyilvános részvénytársasággá alakulásáról. A 2010. októberi részvényjegyzés során 7.778.083 részvényt 938 forintos áron, 4.759.698 darab 750 forintos áron jegyeztek le, ezzel a társaság mintegy 10,9 milliárd forint tőkéhez jutott tizenháromezer magyar kisbefektetőtől. A kibocsátás során az Equilor Befektetési Zrt. járt el tanácsadóként és forgalmazóként (Kibocsátási tájékoztató). A jegyzés nagy sikernek bizonyult abból a szempontból, hogy lejegyezték az újonnan kibocsátásra felajánlott 10.850.000 új részvényt, valamint a meglévő részvényesek által piacra dobott 1.950.511 részvényből 1.687.781 darabot is, vagyis a megszerezhető mennyiség 97,9 százaléka elkelt.

A CIG Pannónia régi tulajdonosai a nyilvános jegyzést megelőző tájékoztatóban azt vállalták, hogy a kibocsátást követő első két évben „a befektetői bizalom erősítése érdekében” csak 15-15%-kal csökkentik a tulajdoni hányadukat (eltekintve a jegyzéskor felajánlott részvénycsomagtól).

Ha ezt a vállalást úgy vizsgáljuk meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk az SBI által lejegyzett 480 Ft-on megvásárolt tulajdonrészét, akkor az ezelőtt, illetve ingyenes dolgozói részvény kibocsátás formájában tulajdont szerzett tulajdonosok átlagárfolyama 60 Ft közelében volt (ha az általunk nem ismert árfolyamon történt jegyzés 150 Ft-on következett be, akkor ez az árfolyam ~76 Ft). Ez azt jelenti, hogy ha a régi tulajdonosok a 938 Ft-os jegyzési árfolyamon értékesítik a jegyzést követő részvény mennyiség 5,1-6,4%-ának megfelelő nagyságú tulajdoni részüket, akkor összes addigi befektetésük megtérül, úgy, hogy anyagi kockázat nélkül továbbra is tulajdonosai maradnak a cég 73-74%-nak.

Amennyiben az SBI tulajdonrészét is figyelembe vesszük, akkor az összes tulajdonos átlagárfolyama (a nem ismert jegyzési árfolyamot 50-nek, vagy 150-nek tekintve) 81-104 Ft között lehetett. Az SBI részvényeivel így megnövekedett tulajdoni hányadból a 938 Ft-os jegyzési árfolyamon 7,2-9,2% mennyiség eladásával térült volna meg a teljes addigi befektetés ̶ ez továbbra is 73-75% tulajdonrész birtoklását tette volna lehetővé az eredeti tulajdonosok és az SBI számára.

 

Így belátható, hogy a nyilvános jegyzés előtti „régi” tulajdonosok részvényeik 5,1-9,2%-ának értékesítése esetén már pénzüknél vannak. (Ez nyilván a tulajdonosok összességére értendő, az egyedi esetek eltérhetnek.)

Ezt egy számpéldával mutatjuk be. Ha egy, a kezdeti tulajdonosi körhöz tartozó személy átlag 60 Ft/db-os árfolyamon vásárolt 100.000 részvényt, majd ebből eladott 6.800 darabot 938 Ft-on, akkor keresett 6.800 x (938-60) = 5,97 millió forintot, azaz megtérült a kezdeti befektetése miközben megmaradt a csomagjának 93,2%-a.

Fentebb említettük, hogy kibocsátáskor a régebbi tulajdonosok összesen 1.687.781 darab részvényt adtak el 938 forintos árfolyamon, amivel (részvényenként átlag 938-60=878 forint árfolyamnyereséggel számolva) akár 1,5 milliárd forint nyereségre is szert tehettek.

A jegyzés utáni időszakban a kötelező tőzsdei adatszolgáltatásokból megismerhetők a vezető tisztségviselők további részvényeladásai (a más néven kötött fedezési, eladási műveletek vagy az egyéb tulajdonosok értékestései nem rekonstruálhatóak). Ez az összesítés sem lehet tökéletesen pontos, hiszen strómanok közbeiktatásával bárki köthetett eladási, vagy határidős fedezési ügyletet, akár tőzsdén kívül kereskedve is. Erről a részvénykönyvből értesülhetünk, de oda sem kötelező bejelentkezni (bár ez a közgyűlésben korlátozza a szavazati jogot, de mivel az eredeti tulajdonosok tulajdoni hányada a tőzsdei bevezetés után is 80% fölötti, így még ~30% szavazat kiesésének sincs jelentősége).

Így annak a vállalásnak, hogy az alapítók 2 év alatt maximum 15-15, azaz összesen 30%-kal mérséklik tulajdoni hányadukat, nincs gyakorlati jelentősége, mivel tulajdoni hányaduk így is 50% fölött marad, illetve az eddigi értékesítésen túl, további maximum 5,5% tulajdoni hányad értékesítésével összességében már minden befektetésük megtérült, és a továbbiakban szinte csak profitot realizálnak.

Dolgozók, vezetők premizálása

A dolgozóknak a tőzsdei bevezetés előtti években térítésmentesen összesen 6.275.000 db „B” részvényt biztosítottak (kibocsátási árfolyamon számítva ez 5.9 milliárd Ft ingyenes juttatásnak felel meg). A jegyzés után a dolgozóknak szintén térítésmentesen biztosítottak 130 ezer db „B” típusú részvényt, melyeket hamarosan „A” sorozatú törzsrészvénnyé alakítottak át a közgyűlés többségi szavazatával. Ezekkel már szabadon lehet kereskedni és szavazati joggal is bírnak. Az így ingyen juttatott részvénymennyiség összesen 11,7% tulajdonrészt testesít meg.

A dolgozói részvény intézményét a társasági törvény és a részvénytársaság alapszabálya szabályozza. Dolgozói részvényeket jellemzően a dolgozók megtartására vagy ösztönzésére bocsátanak ki, kedvezményes áron vagy ingyen. Általában korlátozottan forgalomképesek (csak a társaság másik dolgozójára ruházhatók át) és nem járnak szavazati joggal. A közgyűlés átalakíthatja ezeket teljes jogú törzsrészvényekké (osztalékjoggal és szavazati joggal bír és forgalomképes), és a CIG közgyűlése általában át is alakította az alapító tulajdonosi kör többségi döntéseivel. Ennek a felhígulásnak (dilution), a kockázatára a kibocsátási tájékoztatóban a CIG megfelelően fel is hívta a részvényjegyzők figyelmét.

 

Név

Átalakított Dolgozói Részvények száma (db)

Horváth Béla

3.443.425

Kiss Marianna

1.671.250

Dr. Mikó Gyula

429.750

Gaál Csaba

143.250

Kelemen Zsolt

143.250

Vígh Sándor

143.250

Egyéb munkavállalók

300.825

Összesen

6.275.000

 Forrás: Kibocsátási tájékoztató

A társaság közgyűlése a tőzsdei jegyzés után 1.500.000 db ingyenes dolgozói részvényt juttatott Horváth Béla, illetve Kiss Marianna (Járai Zsigmond FB-elnök házastársa) részére. Ez kibocsátási árfolyamon mintegy 1,06 milliárd forint ingyenes juttatásnak felel meg.

Az eddig dolgozóknak kibocsátott, összesen 7.405.000 részvény (kibocsátási árfolyamon számítva ez 6.945.890.000 Ft ingyenes juttatás) 84.3%-át a fenti két személy kapta, a maradék 1.160.325 db-ot további 10 fő.

Ezt és az ehhez hasonló közgyűlési határozatokat a jegyzést megelőzően, vagy azt követően a jegyzést előkészítő tulajdonosi kör gond nélkül meg tudta és meg tudja szavazni, hiszen tulajdoni hányaduk 80% fölött maradt a jegyzést követően is, bár a jegyzéskor a pénzbeli hozzájárulásuk már összesen 20% körüli volt csupán (a jegyzéskor felajánlott részvényekből származó bevételt figyelembe véve). Amennyiben a SBI részvényjegyzését külön kezeljük, akkor az azt megelőzően zárt körben jegyző eredeti tulajdonosok pénzbeli hozzájárulása 10% körüli a nyilvános jegyzést követően.

Ha az alapítói kör esetlege újabb ingyenes dolgozói részvénykibocsátást szavazna meg (pld.: 22/2011. (IV.19.) sz. közgy. határozat), akkor ennek hígító hatásával szinte akármilyen tulajdoni hányadot visszaszerezhetnek, aminek az esetleges jövőbeli osztalékrészesedés miatt lehet jelentősége (bár a kibocsátási tájékoztató szerint a társaságnak jelenleg nincs osztalékpolitikája, azaz osztalékfizetést egyelőre nem terveznek).

A fentiek gyakorlatilag azt jelentik, hogy egy 2-2,5 éve működő veszteséges cég vezető dolgozói kb. 5,5-8 milliárd Ft értékű jutalmat kaptak vagy fognak kapni (eddigi tőzsdei ár szélső értékei alapján), és mintegy 13,3%-nyi tulajdonrészt szereztek, vagy fognak szerezni. A tényszerűség kedvért ez a cég vagyonát csak 336,2 millió Ft-tal csökkentette, ami nyilván az egyre magasabb árfolyamú részvénykibocsátásokból származó extra bevételnek köszönhető, hiszen a gazdálkodás még évekig veszteséges lesz.

Az alapítók által uralt tulajdoni szerkezet gyakorlatilag bármikor lehetővé teheti a tényleges finanszírozást nyújtó (kockázatot vállaló) ~20%-nyi új befektető kiszorítását, illetve érdekérvényesítésének korlátozását, akár újabb ingyenes dolgozói részvénykibocsátásokkal is. Ahogy említettük, erre a kockázatra a CIG Pannónia a kibocsátási tájékoztatóban megfelelően felhívta a részvényjegyzők figyelmét.

Jóárasítva

A tőzsdei bevezetés után a CIG Pannónia részvényeinek árfolyama azonnal esni kezdett, egészen 610 forintig. Azóta újra megjárta a kibocsátási árfolyamot, jelenleg 600 forinton áll, azaz a CIG piaci kapitalizációja a tőzsdére lépés óta mintegy 3,3 milliárd forinttal csökkent.



A CIG Pannónia részvényárának alakulása a kibocsátástól napjainkig


„A piac egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy kell értékelni egy ilyen céget” ̶ kommentálta az index.hu-nak a kezdeti árfolyamesést Missura Gábor a CIG szóvivője és alapító tulajdonosa. „Csak a díjbevétel-alapú értékelések reálisak egy induló, és ezért profitot még nem termelő életbiztosítónál, az e szempont szerinti számaink pedig idén is ugrásszerűen javultak.”

Az index tudósítása szerint egyetlen hazai értékpapír-forgalmazó cég sem adott ki előzetes értékelést, elemzést a CIG-részvényről. A CIB Bank részvényelemzője és a Portfolio.hu készített egy-egy, a jegyzési árat finoman drágának bemutató anyagot. A kibocsátási árfolyamot több értékpapírpiaci elemző is kétkedve fogadta (bár leírni senki nem írt le semmit), és okkal merül fel a kérdés, hogy mit láthatott az Equilor a CIG-papírban, hogy a 2010. májusi 480 Ft-os SBI-jegyzés után októberben 936 forintos árat tartott reálinak.

Az Equilor szakértője 2010-ben és 2011-ben vételre javasolta a CIG-et, alapesetben 1140 forintos méltányos piaci árat számolva a CIG-részvényekre.

Járai Zsigmond személyesen vett részt a bevezetés előtti kampányban, és elmondta, hogy fantasztikus üzleti lehetőségek vannak a társaság előtt a hagyományos életbiztosítási ágazatban és a vagyonbiztosításban.

Kiss Marianna (Járai Zsigmond házastársa) a kibocsátáskor 300 ezer  ̶  korábban ingyenes dolgozói részvényként juttatott  ̶  részvényt értékesített, és ezzel számításaink szerint 281 millió forint árfolyamnyereséget ért el.

A CIG-nek jelenleg 63,3 millió részvénye forog a BÉT-en. A teljes életbiztosítási piac 2010-ben 416 milliárd forint megszolgált díj mellett 13 milliárd forint biztosítástechnikai eredményt ért el. Ha feltesszük, hogy a CIG meg tud szilárdítani egy 30%-os piaci részesedést, akkor ̶ a piac egészéhez hasonló jövedelmezőséget feltételezve ̶ kb. 3,9 milliárd forint biztosítástechnikai eredményt érhet el. Az adózott eredménye ennek talán a fele, de inkább kevesebb lehet. Ha a teljes nyereséget, mintegy 2 milliárd forintot osztalékként kifizeti, az részvényenként 31 forint osztalékot jelent, azaz egy 938 Ft-os kibocsátási árfolyamon vett részvény esetében három százalék körüli éves megtérülést vagy 30 körül P/E rátát jelent. A tőzsdei biztosítók P/E rátája 5-18 között szór, az átlag 12. ...Valahogy így nézhet ki az a kalkuláció, amit a szóvivő úgy minősített, hogy a piac nincs tisztában azzal, hogy kell értékelni egy ilyen céget.

A következő részben a CIG Pannónia üzleti stratégiájában rejlő lehetőségeket, kockázatokat járjuk körül.

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://orulunkvincent.blog.hu/api/trackback/id/tr473349053

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a még jobb 2011.11.03. 19:40:40

Van nekünk egy gazdasági szabadságharcunk. Vívjuk is rendesen. Ennek fejében egyre több békát kell lenyelnünk, egyre több megszorítást elviselnünk. (Jó, tudom, nincs megszorítás csak átalakítás). Nem sorolom fel az összeset, háborogtam már a posztjaimb...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zebrateve 2011.11.03. 13:15:01

Nagyon érdekes és tanulságos. Kicsit megkésett ugyan, mert a nyilvános kibocsátás előtt fontosabb lett volna ez az elemzés (persze a kibocsátásig terjedő részig bezárólag, a várható hatásokkal). Igaz, aki egy kicsit is odafigyelt - pl. a linkelt Index-cikk alapján -, leszűrhette, hogy itt igencsak túl van árazva a papír. Csak nagyon sokan nem figyeltek oda.

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2011.11.03. 15:32:13

Egyetértek: érdekes és tanulságos. Hogy megkésett lenne? Szerintem nem. Ez ugyebár egy új cég. Ha valamely u.n. kisbefektető egy olyan cég részvényét veszi jegyzéskor, amelyiknek nem hogy tőzsdei, de semmilyen múltja sincs, akkor jobbára csak az alapítók személyiségével kapcsolatos ismereteire és várakozásaira építhet. Járai, mint a cég legfőbb arca, elég közismert.

BrianBrian 2011.11.03. 16:20:41

Nem lehet, hogy a piac nem megvezetve van, hanem egyszerűen beleárazza a részvénybe Járai kormányzati kapcsolatainak várható hasznát is?

Wolff 2011.11.03. 16:34:01

@BrianBrian: Miért? Járai kormányzati kapcsolataiból volt már valaha is haszna másnak, mint Járainak?

Zenovitz2 2011.11.03. 16:45:55

ecoline.hu/biztositas/2011/11/2/Zuhanorepulesben_Jarai_biztositoja_09OKZE#rss

Újabb mélypontra esett a mai kereskedésben a CIG Pannónia, a papír hetek óta megállás nélkül zuhan. A Járai Zsigmond nevével fémjelzett biztosító részvénye októberben azzal tűnt ki, hogy a BUX legrosszabbul teljesítő paprja lett. Miközben a világon kimagasló erősödéseket értek el a tőzsdék és a BUX is több mint 11 százalékkal ment fel, a CIG 13 százalékot esett.

A mai kereskedésben eddig nem látott régióba szakadt a papír, de 600 forint alatt se jöttek vevők, 5 százalékkal nőtt a veszteség. Azok, akik 938 forinton jegyeztek egy éve a papírokból, igencsak ráncolhatják a homlokukat, de akik a kedvezményes áron, 750-en vettek, is komoly bukóban vannak.

Az okokról nem lehet sokat tudni. Az általunk megkérdezett brókerek szerint egyszerűen nagy a bizonytalanság, meg persze az, hogy a végtörlesztés miatt az életbiztosítók komoly pénzeket veszítenek. Eseti díjakból alig folyik be pénz és lehet, hogy sokan felmondják a szerződéseket, hogy végtörleszteni tudjanak.

Korábbi sajtóértesülések arról szóltak, hogy leépítések is vannak a cégnél, ami szintén arra utal, hogy nem éppen a korábbi nagyratörő tervek szerint halad jelenleg a társaság. Többet persze majd a harmadik negyedéves gyorsjelentésből tudhatunk meg.

BrianBrian 2011.11.03. 16:53:50

@Wolff: Nem az a kérdés, volt-e, hanem, hogy lehet-e megalapozottan remélni, hogy majd a cégének is lesz, és ebből jut a kisrészvényeseknek is... Én nem tudom, csak szeretném a részvényárat meg azt a hipotézist, hogy a befektetőket nem ennyire könnyű megvezetni valahogy összeegyeztetni és ez az egyik magyarázó hipotézis, ami kínálkozik. És ugye egyszer már megpróbálta kormányzat legalább relatíve helyzetbe hozni a CIG-et, ez lett volna a Lex Járai. Ha Brüsszel nem tiltakozik erősen (index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/23/orankent_valtozott_lesz-e_lex_jarai/?rnd=821) minden tiltakozás ellenére benyomják. Annak a hasznát az összes tulajdonos látta volna. És biztosan lesz még ilyen lehetőség...

zsazsu4 · http://orulunkvincent.blog.hu 2011.11.03. 20:04:20

@BrianBrian: Az, hogy valaki/k egy cég kormányzati kapcsolataiban reménykedve vásárol részvényt nehezen nevezhető (klasszikus) piaci magatartásnak- szerintem.

laci0011 2011.11.03. 21:09:18

Érdekes történet ez a rendszerváltoztattatás,előszőr a nyitás hevében eladunk mindent ami még működik és pénzt hoz,elküldünk 1 csomó embert idő előtt nyugdíjba,vagy rokkantnyugdíjba,nem törődve a hosszú távú terhekkel,az elitünk gyorsan lenyúlja az állami bevételeket,lásd olajügy,aztán mikor pénzénél van megpróbálja állami segítséggel visszaszerezni az elkótyavetyélt üzleteket.

BrianBrian 2011.11.03. 23:00:43

@zsazsu4: Szerintem ezt "szabályozási kockázat" néven bele szokták számolni a részvényárba. Csak az kicsit furcsa, hogy itt most egyelőre a szokásossal ellentétes irányba mutat :-)

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2011.11.04. 10:15:00

@BrianBrian: "kicsit furcsa, hogy itt most egyelőre a szokásossal ellentétes irányba mutat"

Szerintem nincs ebben semmi furcsa. Amire fentebb szolidan utaltam, Wolff pedig nyíltan leírta : "Járai kormányzati kapcsolataiból volt már valaha is haszna másnak, mint Járainak?"

Az egész CIG két dologra épült:
1, A Járai és társai Co. kormánykapcsolatai elintézik, hogy adminisztratív úton (közig. szféra CIG-nél szerződik és pont) jussanak nagy és jól fizető szelethez a tortából <-- ezt meggyőzően kommunikálták, emiatt tudtak sok kisbefektetőt megfogni

2, A Járai és társai Co. ügyes (és nem annyira erősen kommunikált) manőverekkel megoldották, hogy bármi lesz is, a bennfentesek már most százmilliókat keressenek az ügyleten a tényleges működéstől függetlenül <-- emiatt van súlyos bukóban a részvény

A CIG príma spekulatív papír, fundamentumokat keresni fölösleges. Aki hagyta magát behülyíteni, most megitta a levét. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a következő posztra.

XPS 2011.11.04. 10:53:19

@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi:
előre kitervelten, csoportosan elkövetve, üzletszerűen, nagy értékre, folytatólagosan...

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2011.11.04. 11:44:39

@XPS: ... Btk 318.§ szerinti csalás? Nem hiszem, hogy megállna. Ez ugyebár úgy kezdődik, hogy "jogtalan haszonszerzés végett". Mitől jogtalan ez a haszon?

Nagyon talán-talán a 299/A § szerinti bennfentes kereskedés vagy a 299/B szerinti tőkebefektetési csalás (ezen belül a b) színlelt ügylet) úgy-ahogy elmenne, de akkor pl. a Czipint (ex Humet-Nutex főokos) már rég lecsukták volna. És egyáltalán: a részvénybiznic kockázatos tevékenység. Üzletrészt vásárolt, az üzlet meg befuccsolhat. Az összes brókeriroda aláírat a kuncsafttal egy papírt, miszerint tisztában van azzal, hogy a tőzsde nem egy biztosított bankbetét, itt bukni is lehet. Akár egy-két rossz nap alatt mindent (ld. tízszeres tőkeáttétű határidős indexügyletek).

Itt dörzsölt pénzügyi rókák ügyes manőverezéséről van szó, amivel megvezették mindazokat, akik úgy képzelték magukról, hogy ők is éppolyan keménytökű tőzsdemajmok. Egyébként egyáltalán nem kizárt, hogy hosszabb távon a CIG-ből tényleg lesz valami. A következő posztban meglátjuk a stratégiai elemzést.

thehandsomest (törölt) 2011.11.04. 14:48:47

@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: nem vagyok jogász, de nekem tőkebefekektetési csalásnak. Na mondjuk azt éppen nem tudom,
(i) hogy Mo.-n van-e ilyen (USA-ban SEC szerintem már feljelentette volna. Ők már törvény nélkül is meszeltek el sok embert bíróság előtt, mivel úgy itélték meg, hogy a törvény bár megengedi, annak szellemisége nem.)
(ii) mivel a hígulást előre jelezték, megállna-e a feljelentés
(iii) viszont a kibocsátási árfolyam beszarás, ez olyan mintha az OTP-re 1990-ben kb. 2000Ft lett volna az ajánlott vételi

thehandsomest (törölt) 2011.11.04. 15:02:15

@thehandsomest: * tőkebefekektetési csalásnak tűnik

Jonpali 2011.11.04. 16:48:42

Már bocsánat, de ebben a történetben vajmi kevés csalást látok. Ezek az emberek felépítettek egy céget, és szépen folyamatosan csökkentették részesedésüket a tőkeemelés során. Minden IPO idején a tulajdonosok is eladhatnak részvényt, és mivel a munkavállalói részvények általában ingyen jönnek, jó nagyot is kaszálnak. Szerintem ők legfeljebb annyira látták elpre a CIG árfolyamát, mint a bankok a svájci frankét....

ijontichy 2011.11.04. 19:19:47

@Jonpali: Ebben igazad van. Az üzlet, üzlet. A sztorinak abban a kontextben van némi erkölcsi bűze, hogy Zsiga bátyó annak a kurmánynak (nem túl sikeres) egykori (és feltehetően jövendőbeli) jegybankelnöke, amelyik ellenzéki pozícióban folyamatosan "bankárkormányozott", libajnaizott, meg a tőzsde az szitokszó volt a szónoklatokban, majd kurmányra kerülve a szent jóerkölcs nevében 98 procenttel akarta megvágni egy élet munkájának végkielégítéseit (is), és azóta sem szűnik meg a jó erkölcs nevében újabb és újabb "igazságtételekre" költeni a pénzemet. (Hogy az ország egészének gazdaságirányításához kicsit nagyon hülyék, azt most elegánsan hagyjuk). Szóval a sztorit azért érdemes széles körben ismertté tenni, hogy a magyar Kovács XXIIi. Jánosok mielőbb, és minél nagyobb számban megtanulják helyén kezelni a politikától bűzlő alakok pódiumi röfögését.

loláb 2011.11.10. 10:39:28

@Jonpali: Ott a pont, de erről sajnos ezen a blogon SENKIT nem fogsz tudni meggyőzni.

remiz (törölt) 2011.11.10. 11:23:41

@loláb: sehenkihit? még téged se? tökigazadvan.

maroz 2011.11.10. 11:33:16

@loláb: Te miért gondolod azt, hogy a CIG-Pannónia sztori egy csalás lenne? Van valami jó kis háttérinfód? Nosza, oszd már meg velünk is!

Kettes · http://orulunkvincent.blog.hu 2011.11.10. 17:40:32

@loláb: Főleg, ha meg sem próbálja az ember... Bár még egy bankrablást is elő lehet úgy adni, tisztelt bíróság, mint decens polgárok egy csoportjának a tisztes haszon reményében vállalt üzleti kockázatát, én azért a poszt sugalmazásával ellentétben nem érzem úgy, hogy itt befektetési csalás történt volna.

Egy kurva nagy svindlit látok, amibe derék buta fideszes polgárok beleugrottak, abban bízva, hogy Járai okosságából majd részesedni fognak. Szerintem nem fognak. Ebben az üzleti modellben (jobb szó híján, amíg nem adódik megfelelő Btk-tényállás) a belső körbe tartozó tulajdonosok minden nyereséget ki tudnak venni, és semmi okuk nincs rá, hogy ne tegyék. És ha nincs nyereség, akkor nincs cégérték és részvényárfolyam sem. Minden teljesen törvényes, leszámítva az adócsalást, a pénzmosást, a sikkasztást, a befolyással üzérkedést, a sikkasztást és a vesztegetést, de csalás, nos, csalás az itt nincs.

Spiro 2011.11.10. 19:25:08

Az Equilor gyakorlatilag nagyságrendet „tévedet” a tőzsdei bevezetési ár és cél árfolyam vonatkozásában.

Az előre beharangozott 5 éven belüli nyereséges működés helyett, a fentiek szerint a 15-20 év a reális.
Ez alapján a reális tőzsdére viteli árfolyam 100-150 Ft körüli árfolyam lenne. Ebben az esetben azonban, a nyilvános jegyzésre felajánlott 10.850.000 részvény mennyiség 7-10 szeresét kellett volna kibocsátani azonos tőkeinjekció elérése érdekében, azonban ekkor az alapítok kissebségbe szorultak volna.
Ennek elkerülése érdekében, kellett tuningoltatni az SBI-vel és az Equilorral az árfolyamot (úgy hogy az SBI már ki is szállt, hiszen éppen végelszámolják).

A Járai kiáll a nép elé és 938-on vételre buzdít, miközben a felesége ezen a szinten elad és profitot zsákol. Ennyire rosszban vannak?

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2011.11.10. 20:13:57

@Kettes: Miként fentebb említettem, talán a bennfentes kereskedés megállna,
299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki
a) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel, mást bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön,
b) előnyszerzés végett bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át.

De ehhez nagyon "szerencsés" nyomozó-ügyész-első-másodfok összeállítás kellene.

sajtohuba 2011.11.10. 20:33:35

@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi:

Semmilyen jogalap nincs, hisz ha lenne, akkor a Pszáf már lépett volna.

"7. § A Felügyelet feladata
h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,"

Kettes · http://orulunkvincent.blog.hu 2011.11.10. 21:52:20

@Spiro: Lehet, hogy valamit félreértettem, de ha Járainé 1,7 millió db 938 forint értékű részvényt kapott ingyen, az 1,6 milliárd forint értékű juttatás puszira. És hogy körbehisztizte Járai a médiát Simor kétmilliós fizetése miatt. Mindig megrendít, valahányszor rájövök, hogy mekkora egy hernyó.

Spiro 2011.11.11. 09:26:29

@Kettes:
Valójában Járainé ~2.100.000 db ingyen részvényt kapott a 2011.01.31.-i jegyzés utáni juttatással együtt, így 938-os árfolyamon ez majdnem 2.000.000.000 Ft ingyenes juttatás / jutalom a fizun felül, egy non-stop veszteséges cégnél.

Ha ez e dolgozó ingyenes részvény program így folytatódik, akkor szépen felélik a nyilvános jegyzésből keletkezett cég vagyont. Normális helyeken ezért nem ingyen, hanem piaci áron kapnak a dolgozók részvényeket, hogy valójában érdekeltek legyenek a cég további fejlődésében, és ezért nem engedik a dolgozói részvényeket sokáig átalakítani.

Szerintem abban látszik a turpisság, hogy a dolgozói részvényeket azonnal törzsrészvénnyé alakítják amik azonnal eladhatóak, és/vagy szavazati jogot biztosítanak.
Hiába hívták fel a figyelmet a hígulásra, amit csinálnak az ezen messze túl mutat, hiszen az ingyenes javadalmazás mögött nehéz észrevenni a cég gazdasági eredményességét, ami indokolná a vezetők, dolgozok jutalmazását. Erre csak azért kerül sor, mert kis túlzással ugyan azok a személyek kapják a jutalmakat, akik többségi tulajdonosként erről szavaznak (a racionalitással szemben a kissebség jogos érdekei sérülnek).

A kisbefektetők pénze csak a PSZF „megtévesztésére” végrehajtott SBI-os árfolyam befolyásolás és tőkeinjekció rendezésére kellett. Az eltúlzott árfolyam e mellett remek kiszállási lehetőséget teremtett a régi tulajdonosok számára.

Itt valószínűleg az fog megvalósulni, hogy a nyereség eléréséig szükséges 10-15 év alatt a management szerez még ~10-15% tulajdonrészt, ingyen. Így a pénzért tőzsdére vitel elött jegyzők csupán az osztalék 10%-ra aspirálhatnak, bár ők finanszírozták a működés 90+%-át.

acs63 2011.11.11. 11:37:23

@Spiro: Csak a pontosság kedvéért:

"Így a pénzért tőzsdére vitel elött jegyzők csupán az osztalék 10%-ra aspirálhatnak, bár ők finanszírozták a működés 90+%-át. "

Gondolom, az ELŐTT igazából UTÁN-t jelent, nem?

Spiro 2011.11.11. 13:30:50

@acs63:
Nem, mert a nyilvános jegyzés a tőzsdére való bevezetés elött megtörtént (mert itt előzetes allokáció volt az érdeklődök részére-lásd tájékoztató), hiszen másképpen hogyan kereskednének az első tőzsdenapon, ha nem is birtokolják a részvényeket!

acs63 2011.11.11. 14:09:50

@Spiro: Kösz, így már értem. Tehát Te a 2010. októberében beszállókra gondoltál. (Járainé is a tőzsdére bevezetés ELŐTT szerzett/jegyzett részvényt, ez zavart meg.)

sajtohuba 2013.04.18. 12:32:05

@jotunder: A kilyukadt lufiból kiáramló szellő elfújja Bélát.

Emlékezzünk meg az öreg harcosról ezzel a nótával (különös tekintettel a líricsre :-) ):
www.youtube.com/watch?v=RsjiSfAmEeo

prfecó 2013.12.25. 10:10:44

Érdekes Equilor ZRt minden olyan kibocsátásnál ott van , ahol kisbüfik iszonyatos áron vásáronakl egy nullát érő cég részvényeit , kötvényeit.

Brókerként ráadásul nagyon jókat ír , a tényleges halmaznak (többi brókercég véleménye ) többszörösére értékelik a cégeket. Viszont a jegyzésből 10-15 5 nekik jár.

Kéz kezet mos....... kisbüfik szopnak.