A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

2011.10.31. 22:14 | Pásztörperc | 182 komment

Címkék: vörösiszap kolontár

(Használati útmutató: aki szeretné egy szembarátabb felbontásban is megnézni a képeket az kattintson rájuk, és miután alaposan megnézte használja a böngészője "Vissza" gombját a poszthoz való visszatéréshez, mert mi még mindig nem lettünk szorgalmasabbak.)
 
A magyar ipartörténet legsúlyosabb balesete a kolontári gát átszakadása volt.
2010. október 4-én 12:10-kor  két helyen (a fal közepén és az északnyugati sarokban) eltört az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójában a X. kazetta északi fala. A kiáramló lúg a kazetta északnyugati sarkában mintegy 40 m-es szakaszon átszakította a gátat (1. ábra).

 
1_urvilag_show_005.jpg
1. ábra. Az átszakadt északnyugati sarok (űrfelvétel, Űrvilág.hu)
 

A tározóból nagyjából 5 g/l NaOH-tartalmú (pH >13) folyadék és 700 ezer köbméter vörösiszap hiányzik. A vörösiszap egy részét a lúg ragadta magával, másik részét a későbbi esőzések mosták ki. Az áradat a gátból kiszakított, több köbméteres tömböket mintegy ötszáz méter hosszan rakta le (2. ábra).

2. ábra. A kőtenger 11 nappal a baleset után (Fügedi U.)
 
A Torna-patak medréből kicsapó árhullám mintegy 10 km2-t öntött el (3. ábra) — egyebek közt Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. 
 
3. ábra Az elöntött terület (űrfelvétel, Űrvilág.hu)
3. ábra Az elöntött terület (űrfelvétel, Űrvilág.hu)
 
A vörösiszap a gáttól Devecserig több mint 1 km2-en, 0–25 cm vastag borításként terült el (4. ábra).

4. ábra A vörösiszappal borított területek (űrfelvétel, Űrvilág.hu)
4. ábra A vörösiszappal borított területek (űrfelvétel, Űrvilág.hu)
 

Hat ember belefulladt az árba, négyen a kórházban vesztették életüket. A Torna, a Marcal és a Rába alsó folyásának élővilága kipusztult; de a Mosoni-Dunát már sikerült megmenteni.

A Magyar Tudományos Akadémia már a baleset másnapján szakértő bizottságot alakított, de ennek tevékenységét nehezítette a pánikhangulat, amit folyamatosan súlyosbítottak a lakosságot a nagyobb publicitás reményében dezinformáló, riogató zöld szervezetek (Greenpeace, Levegő Munkacsoport, WWF Magyarország stb.). Miközben az önjelölt szakértők egy-két archív fényképre hivatkozva naponta álltak elő a baleset újabb és újabb „magyarázataival”, a tudományos intézmények megkezdték az okok feltárását. Ez a munka máig sem ért véget, de legalább a fontosabb tényezőket már ismerjük.

A katasztrófa okainak tisztázását két részre kell bontanunk: az egyik, hogy miért tört el a gát, a másik pedig, hogy miért szakadt ki az eltört gát egy nagy darabja.  

1. Miért tört el? A tározót a Torna patak árterén, a patakot elterelve alakították ki. Az ártéri rétegsor rendkívül heterogén, nagyon változatos, egyebek között nagy szervesanyagtartalmú és gyakorlatilag nulla teherbírású „kotus” üledékeket is tartalmaz. A környezetvédelmi hatóság már a X. kazetta üzembe helyezése előtt megépíttette a nátronlúg talajvízbe szivárgását meggátoló résfalat. (5. ábra) A résfalon belül visszaduzzadt a lúg, és gyakorlatilag a felszínig (a tározó körüli övárok talpáig) átáztatta az üledékeket. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatói tisztázták, hogy a gát azért tört el, mert az alatta átszivárgó nátronlúg elbontotta a felső talajrétegek agyagásványait, illetve káliumtartalmukat nátriumra cserélte. A nátriumos agyagásványok kevésbé duzzadékonyak, kevésbé tapasztják egymáshoz a talaj egyéb szemcséit. A meggyengült talaj nem bírta tovább a terhelést.


5. ábra. A gát és környezete (Bánvölgyi Gy., 2011) 5. ábra. A gát és környezete (Bánvölgyi Gy., 2011)

2. Azt, hogy miért szakadt át, darabolódott fel a törés után több mint 40 m-es szakaszon a tározó északnyugati sarka, a Földtani Intézet munkatársai vizsgálták. A gát átszakadása egy földtani jellegű műszaki probléma. A gát anyaga olyan antropogén üledékes kőzet („salakbeton”), aminek származási helyét, szállítását, ülepítését és kőzetté válásának módját is többé-kevésbé ismerjük. Szükségképpen a hiányzó ismereteket is leginkább földtani — kiemelten ásványtani, geokémiai és üledékföldtani — módszerekkel szerezhettük meg.

Eredményeinket az alábbiakban foglalhatjuk össze:
A gátat a telekszomszéd ajkai hőerőmű salakpernyéjéből építették. Ezt a törmelékes anyagot 100–150 m hosszú, lépcsőzetesen elrendezett medencékben fellocsolták az épülő gát koronájára, ahol az apránként úgynevezett „természetes betonná” kötött, illetve köt meg — ez a több évtizedes folyamat még nem ért véget. A folyamatot szakaszokra oszthatjuk, de le kell szögezzük, hogy ezek időben nem különülnek el: átfedik egymást.
Ennek a természetes betonnak a fő ásványa a vashelyettesítéses ettringit. E ritka ásvány elvi képlete Ca6Al2(SO4)3(OH)12*26 H2O, azaz benne a kalcium-alumínium-szulfát „alapmolekulához” 26 kristályvíz kapcsolódik, és ez rendkívül duzzadékonnyá teszi. (A "vashelyettesítéses" kifejezés arra utal, hogy a gát anyagában nincs az ettringit képződéséhez elegendő alumínium, így annak egy részét ferrivas pótolja.) Emiatt a duzzadékonysága miatt a betonépítmények szulfátkorróziójának egyik lényegi eleme: ha egy repedésben elkezd fejlődni, azt hatalmasan megnövekedő térfogatával gyorsan kitágítja. Itt, a gátban azonban éppen ennek a térfogatnövekedésnek eredményeként nőnek össze a lerakott, laza salakpernye-darabok. A gát alapjában, ahol a darabok között a hézagtérfogat kisebb volt, mint a később lerakott rétegekben, a rétegek felgyűrődtek (6. ábra). A gát „életének” első fázisa a térfogatnövekedésé.
 

6. ábra Gyűrt rétegek a gát belülről tisztára mosott északi falának alján, az északnyugati sarokhoz közel (Varga R.)  6. ábra. ábra Gyűrt rétegek a gát belülről tisztára mosott északi falának alján, az északnyugati sarokhoz közel (Varga R.)  

A gátban nemcsak ettringit képződik, de számos más ásvány is. Sőt, az ettringit kedvezőtlen körülmények között, például lúggal vagy széndioxiddal érintkezve el is bomlik — ez utóbbi folyamat a gát mállása. A reakciók közös jellemzője, hogy lényegesen lassabbak annál, amit a betonok kötésénél megszoktunk, félig-meddig az üledék kőzetté válásának tempójára emlékeztetnek. Ennek eredményeként a gát anyagának mintegy ötöde, rosszabb esetben harmada köztes termék, mint például a portlandit, közönséges nevén: oltott mész. A gát „életének” második fázisa a térfogatcsökkenésé: ezt jelzik a gátminták vékonycsiszolataiban jól látható „kiszáradási repedések (7. ábra).
 
7. ábra A visszabontott nyugati falból gyűjtött minta vékonycsiszolati képe kiszáradási repedésekkel (Kalmár J.)
7. ábra A visszabontott nyugati falból gyűjtött minta vékonycsiszolati képe kiszáradási repedésekkel (Kalmár J.)
 
A csak savanyú közegben stabil ettringitet a nátronlúg elbontja: a bomlástermékekből a gát belső falán vízzáró kéreg (8. ábra) alakult ki.
 
8. ábra Az egykori vízzáró kéreg maradványai a gát északi falán (Hermann V.)
8. ábra Az egykori vízzáró kéreg maradványai a gát északi falán (Hermann V.)
 
A gát ásványai nemcsak lúgos közegben, de közönségesen a levegő hatására is elbomlanak. Az ettringit kémiai mállása:
(1) ha nincs mellette fölöslegben kovasav, úgy hidrogrosszulárrá és kalcium-karbonáttá esik szét:
Ca6Al2(SO4)3(OH)12 + 3CO2 = Ca3Al2(OH)12 + 3CaCO3 + 3 SO3
(2) kovasav jelenlétében gehlenitté alakul:
Ca6Al2(SO4)3(OH)12 + SiO2 + 4CO2 = Ca2Al2SiO7 + 4CaCO3 + 3 SO3 + 6H2O
Mindkét folyamat eredményeként felszabadul az ettringit 26 kristályvize, ami radikális térfogatcsökkenést eredményez: ettől a gát mállási kérge lemezesen összepöndörödik, és a lepotyogó lemezek „gátlábi törmelékként” halmozódnak fel (8. ábra). A vas nem vesz részt ezen új ásványok felépítésében, hanem maghemitként önálló fázist alkot:
(3) Ca6Fe2(SO4)3(OH)12 + 6CO2 = Ca3Fe2(OH)12 + 6CaCO3 + Fe2O3 + 3 SO3 + 6H2O
Szerencsétlen módon az átszakadt rész volt az az illeszték, amit a gát többi részénél néhány évvel később emeltek fel teljes, tervezett magasságára. Az utólagos „befoltozáshoz” használt anyag a gát egyéb részein felrakottól eltérő, azoknál homokosabb volt. A salakpernyéből kimosott homokot a víz az illeszték szélein, vékony csíkokban (rétegekben) rakta le.
Az eltérő minőség és a később kezdődött kötés, ásványosodás miatt az illeszték és a gát egyéb részeinek határfelületén mindkét oldalon meredek repedések rendszere jött létre. Emellett a salakpernye közé rétegzett homokcsíkokon nem alakult ki a vízzáró kéreg: ezekbe a tározó felől benyomult a nátronlúg, és elbontotta az ettringitet (9. ábra). A közel függőleges repedések és a vízszintes rétegek korróziójának hatására a gát olyan tömbökre darabolódott, amiket jóformán csak a gravitáció tartott össze.
 
9. ábra Lúgkorróziós zsákok az egykori illesztékben (nyugati fal; Fügedi U.)
 
Az északi fal nem darabolódott így fel, így a tározóból kiáramlani igyekvő nátronlúg csak a mintegy fél méteres elmozdulás vetőtörmelékét hordta ki, és simára oldotta a törések falait (10. ábra). Az északnyugati sarok kisebb-nagyobb tömbjeit azonban a nagy nyomással kiáramló lúg könnyedén felkapta és messze hurcolta.
 
10. ábra A szakadás az északi fal közepén, felülnézetben (Varga R.)

10. ábra A szakadás az északi fal közepén, felülnézetben (Varga R.)

· 1 trackback

süti beállítások módosítása