Örülünk, Vincent?

Kazahsztán felett száll a dal...

Troll proximity


Orbanisztán Infochart

P/c szerint a világ

Rovataink

Viccországban Gengszterkrónikák Gasztrowhat Focitörténelem Borzalmasvers Hülyeország Színház A nap idézete Zene-bona


nem felejtünk.jpg

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 

Híres utolsó szavak

 




 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

A franciaorszagi eroszakrol (megjegyzesposzt)

2016.07.26. 16:23 | jotunder | 35 komment

(nincs ekezetem, es nem fogok emiatt a rovid poszt miatt bohockodni a unix-szal)

1.    1961. januar nyolcadikan de Gaulle elnok nepszavazast irt ki Algeria fuggetlensegerol. Mind Franciaorszagban, mind Algeriaban a fuggetlenseg tamogatoi kerultek tobbsegbe. de Gaulle elinditotta  titkos targyalasokat az FLN-nel, az algeriai felszabaditasi fronttal.

2.   1961. aprilis 21.-en francia tabornokok, kozottuk a franca hadsereg legismertebb tabornoka Raoul Salan puccsot kiserelt meg de Gaulle ellen. A puccs elbukott, Salan tabornokot halalra iteltek, ezt az iteletet kesobb eletfogytiglanra valtoztattak, 1968-ban kegyelmet kapott. 

3.   1961. junius 18.-an a Salan altal alapitott OAS felrobbantotta a Strasbourg-Paris vasuti jaratot, huszonnyolc ember halt meg. 

3.   Egy ujabb nepszavazas utan, 1961.  julius 3.-an de Gaulle tabornok kihirdette Algeria fuggetlenseget.

4.   1961. augusztusaban az FLN terrorakciokba kezdett Parizsban. A tamadasok celpontjai rendorok voltak. Osszesen 11 rendort oltek meg. Korabban a parizsi rendorseg a kesobb eletfogytiglani bortonre itelt Maurice Papon iranyitasaval egyre brutalisabban kezdett fellepni a parizsi arabok (es minden arabnak tuno szemely, pl. olaszok, spanyolok, portugalok) ellen.

5.   1961. oktober tizenhetediken az FLN harmincezer tamogatoja vonult fel Parizs utcain. A rendorseg a tuntetokre tamadt es oldokolni kezdett. Egyes elfogott tuntetoket a rendorprefekturan vegeztek ki, es a holttestuket a Szajnaba dobtak. Az aldozatok szamat 40 es 300 koze teszik.

6.   1962. februar nyolcadikan a CGT szakszervezet tuntetest szervezett az OAS ellen. A Charonne metromegallonal a parizsi rendorseg a tuntetokre tamadt es kilencet kozuluk egyszeruen agyonvert. 

 

Tudta?

2016.07.23. 08:27 | Kettes | 63 komment

A közelmúlt nyugati terrortámadásaiban nem a migráns elkövetők a közös elem. Nem is egy közös pont van, hanem mindjárt három.


1. A példa ragadós. Ha egy országban (közösségben) megtörténik az első, korábban elképzehetetlennek tartott terrortámadás, akkor az onnantól sok potenciális terrorista számára nagyon is elképzelhető lehetőséggé válik. Még akkor is, ha a terroristákat kivétel nélkül elfogják vagy megölik.


2. Kikezeletlen pszichiátriai betegek sokasága minden társadalmi rétegben. Germanwings-járat, orlandoi melegbár, Nizza, würzburgi baltás támadás, müncheni plaza: pszichiátriai betegek, elnyomott homoszexuálisok, poszttraumás szindrómában szenvedő elhanyagolt, magányos nyomorultak voltak az elkövetők, nem sivatagi táborokban kiképzett profi harcosok. (Kivéve Brüsszelt és Párizst, a terrorhullámot triggerelő első támadásokat.)


3. A radikális iszlámizmus. Egy eltérített és foglyul ejtett vallás (mármint az iszlám) megerőszakolásával racionalizálja a tömeggyilkosságot fontolgató őrültek szándékait.

Magyarország ma egy biztonságos ország. Hatvan éve nincsenek fegyveres incidensek, a kikezeletlen pszichiátriai betegek "csak" stadionépítési programokkal, tündérmesékkel és női princípiumokkal terrorizálják az embereket, és a vallási fundamentalizmust csupán pár kisebb keresztény szekta képviseli. Ezek a magyar biztonságpolitika pillérei, a magyar józan ész politikája. Becsüljük meg.

Török Gábor esete a Fradikával (megjegyzésposzt)

2016.07.22. 11:12 | jotunder | 34 komment

 

 Fradi. Loki. Szerényebb képességű ellenfél. Kiszakad a gólzsák. Tízen védekeznek. Beleszaladnak a késbe. Jobbak vagyunk. Jobb csapat a miénk. Találtak egy gólt. Nyerni fogunk. Úgyis nyerünk...
Elég volt! Nézhetetlen, hallgathatatlan. Nagyképűség van, teljesítmény nincs. Visszatértünk. Magyar foci, ahogy nem szeretlek. (törökgáborelemez, Facebook)

       Kiesett a Ferencváros a BL-selejtezőből. Az albán Superliga második helyezettje verte ki. A Debrecen és az MTK is elbukott, egyedül a Videoton jutott tovább egy szerb kiscsapat ellen. Török Gábor joggal mérges, BL-csoportkört ígértek, és júliusi kiesés lett a vége.

        Lánczi András, Török Gábor intézetének igazgatója, a Corvinus Egyetem rektora azt ígérte, hogy a Corvinus Közép-Európa legjelentősebb egyetemévé válik. Az ér annyit, mint egy BL-csoportkör. 

        Török  természetesen jól látja, Böde és társai nem játszottak jól az albánok ellen, de Böde Dániel is beszélhetne arról, hogy milyen csapat a Corvinus ( ide most más egyetem nevét is írhatnánk, de a Corvinus rektora ígérte be a csapatát a "BL-csoportkörbe"). 

         Mi van messzebb? A Fradika a Salzburgtól, vagy a Corvinus a bécsi tudományegyetemtől esetleg a prágai Károly egyetemtől (szigorúan geográfiai alapon Közép-Európa esetleg a zürichi és a lausanne-i egyetemet is jelentheti, de inkább ne jelentse).

         Kedves Török docens úr, megnevezné a Corvinus támadósorát? 

Hogyan legyünk Esterházy?

2016.07.20. 20:22 | jotunder | 75 komment

 

        G.Fodor Gáborral kezdeni a posztot határozott bátorságra vall a részemről, hiszen, mint tudjuk egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá, amit nyilván meg is fogok kapni, és nyilván el is fogok engedni a fülem mellett (azt még se írhatom egy kultúrblogban, hogy pont le fogom szarni, az méltatlan lenne, ugye).  G.Fodor Gábor docens otthagyta az ELTE-t, mivel igazságtalannak és elfogultnak tartotta az ELTE Etikai Bizottságának őt megintő határozatát. Megtehette volna, hogy azt mondja:  édeseim tehettek nekem egy szívességet, ne képzeljétek magatokat Harvardnak, nekem ez a véleményem, nektek az, majd ha felértek hozzám, akkor szóljatok. Azt hiszem, nem nagyon tudtak volna ezzel mit kezdeni, senki sem kötelezi G.Fodor docens-t arra, hogy egy ilyen fontos határozatot halálosan komolyan vegyen. 

         G.Fodor docens évek óta nem csinál semmit, és azelőtt sem csinált igazán olyasmit, ami feljogosítaná az érdesebb hangnemre. A docens úr adott ponton vélelmezte, hogy Orbán seggének a nyelvével illetése sokkal jobban jövedelmez, mint a politikafilozófia. Nem akart Esterházy lenni. Meg sem próbálta. Macerás. 

         Nem olyan nagyon bonyolult dolog pedig Esterházynak lenni. Kontroverzió következik: ijesztően tehetségesnek kell születni, ami vagy azonnal látszik, vagy sem, vagy tudjuk, hogy mit jelent, vagy sem, de valahogy ott van a háttérben, ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni. Miután ijesztően tehetségesnek születtünk, már nincs is más dolgunk csak egy vagy több évtizeden keresztül beledolgozni, beleélni, beleforrasztani magunkat vizsgálatunk tárgyába, ami lehet irodalom, kombinatorika, Beethoven vagy egy félmagasan érkező beadás, amit hátravetődve sarokkal továbbítunk a bal kapufa mellett a hálóba (egy kis szerencse sem árt még, éppen csak az ízéért).

         G.Fodor nem csinált semmit. Ennyi. Ez lett volna a hír, hogy oda ne rohanjak, ez az a bizonyos szint, ami alá az ember nem süllyed le. Nem kötelező elindulni felfelé, nem része a csomagnak. Az, hogy riszalírozzuk egy kicsit a koffert, aztán jól nem indulunk el, az jelenti a szánalmasságnak a már szemmel sem követendő szintjét.  

        Nem lehet Esterházynak lenni. Gyakorlatilag nem lehet. Megpróbálni lehet, ami pontosan annyi elkötelezettséget és alázatot igényel, mint amikor valakinek, nevezzük mondjuk Esterházy Péternek, sikerül. Nem lehet, és mégis meg kell, de legalábbis meg lehet próbálni, "because it is there", ahogy ezt állítólag George H. Leigh Mallory mondta, aki nem érte el a csúcsot, de legalább megpróbálta. 

         Igen, van egy gonosz csavar ebben az egészben, hogy nem számolhatunk az ijesztő tehetségesség bizonyosságával, az lutri, bele kell vágni a dologba, el kell indulni az oxigénszegényebb magasságok felé, aztán két eset van.

         Ha nem indulunk el, akkor meg egy. 

Egy író halála

2016.07.19. 00:38 | jotunder | 37 komment

 

        Van egy furcsa színdarab, amit Angliában és Magyarországon is láttam, Kövek a zsebben a címe, két színész alakít benne tucatnyi szerepet, Pesten Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter játszott benne, nagyon jól. A darabban van egy jelenet, ahol az egyik szereplő megpróbálja saját műveként előadni Seamus Heaney ír költő egy versét. A darab egy ír faluban játszódik, a két ír alapkarakter Jake Quinn és Charlie Conlon alsó-középosztálybeli figurák, mindazonáltal abszolút természetességgel idézik Seamus Heaney-t, és valóban  igaz, hogy az ír emberek számára Seamus Heaney Írország egy jelentékeny darabját jelentette.

        Írország szerencsésebb, mint Magyarország. Rettenetesen mélyről indultak, borzasztó szegénységből, egy nagy birodalom árnyékából, tragédiák és sok évtizedes brutális megosztottság után váltak Magyarországnál jóval gazdagabb és fejlettebb országgá. A Guinness és az ír whiskey, a U2 és Sinead O'Connor  ismertebb brand, mint a magyar pálinka vagy az Omega, a kelta tigris nagyobbat ugrott, mint a magyar puma.

        Amikor Seamus Heaney meghalt, az Irish Times egész oldalas portréval búcsúzott tőle "Death of a Poet " felirattal.

        Heaney ennyire fontos volt az íreknek. Esterházy Péter pedig borzasztóan fontos volt nekünk. Az írek számára megerősítés volt a nemzeti költőjük személye, számunkra, sokunk számára, Esterházy Péter azt a reményt jelentette, hogy Magyarország Európában van, Közép-Európában, Musil, Kafka, Hrabal Közép-Európájában, hogy mi otthon vagyunk, vagy legalábbis leszünk Bécsben, Berlinben, Prágában, sőt talán Párizsban és Londonban is. 

        Esterházy Péter eggyé vált a magyar kultúrával, szisztematikusan növesztette bele magát a nyelvünkbe, az utalásainkba, a vicceinkbe, és igen, erkölcsi zsinórmértékként is funkcionált, bár ezt ő valószínűleg egyáltalán nem igényelte. Jó volt felvágni vele Nyugaton. Büszkék lehettünk rá az asztalnál, hát igen, mi tulajdonképpen olyanok vagyunk, mint ő. Aztán persze más név is elhangoztak az asztalnál, de őt valahogy még megtudtuk magyarázni. Persze pontosan tudtuk, hogy ez az ország sokkal inkább őt, vagy őket jelenti, mint Esterházyt, de volt egy olyan nézőpont, egy szög, meglehetősen hegyes, de azért szögszerű szög, amelyből ez az ország olyan volt, mint ő. 

        Mostantól ez a szög, a hegyesszög, a nagyonhegyesszög nem létezik. Csak remélhetjük, hogy egyszer azért majd írnak rólunk egy színdarabot, ahol az  egyik szereplő  elmeséli a másiknak, hogy ez még kap fogni egy vajszínű árnyalatot. 

       

Andrea Leadsom visszavonult a miniszterelnöki jelöltségtől (breaking news poszt)

2016.07.11. 13:16 | jotunder | 62 komment

Élő adásban. 

A Liget mint a vereség metaforája

2016.07.07. 13:07 | jotunder | 180 komment

 

       Tegnap megtapsoltam Lányi Andrást. Ha ezt nekem valaki egy héttel ezelőtt mondja, körbenevetem. Még azt sem állítom, hogy mindenben egyetértettem Lányival, Puzsérral, TGM-mel, de mindhármukat megtapsoltam. Ott álltam a Ligetben, valahol Szigetvári Viktor és Kunhalmi Ágnes között, az abszolút reménytelenségben. Balra rendőrautók, jobbra Bródy János, előttünk gorillák, körülöttünk a kétségbeesett lelkesedés, a "megvédjük a fákat", "mert 86 százalék", mert "az igazság a mi oldalunkon áll", mert "Budapest tüdeje", és persze pontosan tudom, hogy azokat a fákat ki fogják vágni, és beépítik a Ligetet, mert Orbán így akarja, és ha ő valamit akar, az úgy szokott lenni. 

        Bevallom,nekem tetszik pár épület azok közül, amelyeket a Ligetbe terveznek, de ennek nincs semmi jelentősége. A totális vereség érzetének van jelentősége, hogy a dolgok úgy lesznek, ahogy Orbán és barátai akarják, minden a kezükben van, egy tekintélyelvű, ostoba,  nacionalista rendszert építettek ki, amelynek biztos támogatottsága van, és semmi nem mutat arra, hogy ez a támogatottság lényegesen meggyengülhet. Ma már a Mandiner és a Heti Válasz is ellenség lehet, pedig ők támogatják a Liget-projektet, de mintha ellentmondani látszanának a népszavazási borzalom ügyében. Ezek az emberek ott a parkban deklarálták ellenség voltukat, azt, hogy Huth, Bayer,G.Fodor és a többi szörnyeteg ugyanúgy próbálkozhat bemocskolni, tönkretenni, kikészíteni őket, ahogy Pukli Istvánt, Sándor Máriát vagy egykori barátjukat Spéder Zoltánt. A hatalom világossá tette, hogy bármire hajlandó az ellenségeivel szemben, és még is van pár ember, aki lecsukatja magát egy elérhetetlen cél érdekében. 

        Megint lesz egy generáció, amelyik reggelente azzal ébred, hogy talán aznap bukik meg a rendszer. Persze nem bukik meg, sétálhatunk a Ligetben múzeumépületek között, fent a Várban Orbán palotája előtt, nézegethetjük a Kossuth-téri rémszobrokat, a Nemzeti Színházról lógó nippeket............vagy megállunk Anglesey szigetén a Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch tábla előtt és arra gondolunk, hogy ez még megmaradt nekünk, Brexit ide vagy oda, teljesen értelmetlen, de legalább bántani nem akar. 

A Kovács M.Mária-Szakály Sándor vitáról

2016.07.05. 00:30 | jotunder | 198 komment

 

      Szakály Sándor a VERITAS nevezetű rezsimintézet igazgatója azt nyilatkozta, hogy a numerus clausus nem volt jogfosztó jellegű, sőt, volt olyan cukker, hogy a női kvótához is hasonlította, miközben sikerült explicit baromságokat is beszélnie, amiért ma Kovács M. Mária elég csúnyán beledöngölte az altalajba(a posztban nem lesz szó a numerus clausus-ról, zsidókról, sőt Orbán Viktor édespuszedli illatú rendszeréről sem, sorry). 

      Szakály nem Nógrádi. Szakály valóban történész, és van valami, amihez értett egykoron: a két világháború közötti magyar hadsereg és csendőrség tiszti állománya volt a témája. Ezt persze ő ellenforradalmi rendszernek nevezte a Kádár-korszakban, de ennek sincs túl sok jelentősége. Igen, hosszú éveket el lehet bohóckodni könyvtárakban, levéltárakban alezredesek életpályáját elemezve, és az ilyen munkát nem szabad lebecsülni. Nem lehet belőle publikációkat gyártani high impact journalokban, de a történelmünk megismerése szempontjából vitathatatlanul fontos, hogy legyen valaki, aki hajlandó hónapok keresztül koszos iratokat kötegelni, jegyzetelni, őrült mennyiségű adatot memorizálni, és esetleg igen fontos összefüggéseket felfedezni a két háború közötti időszak tisztjeivel kapcsolatban. 

      Most azonban Szakály úgy beszélt a numerus clausus-ról, hogy láthatóan egy délutánnyi munkát sem fektetett bele annak tanulmányozásába. Rezsimtörténészként osztott észt, hivatásos schmidtmáriaként, ahogy csak kell. Őt ezért fizetik, az ideológiai alapért, ami sokkal többet (háromszor? négyszer?) ér, mint a valódi tudomány, és általában olyanokra szokták az ilyesmit bízni, akik a fent említett valódi tudomány csinálása közben sajnálatos módon megcsusszantak  a kicsi nózijukon (fogalmam sincs róla, hogy ez most konkrétan vonatkozik-e Szakályra, azt tudom, hogy más rezsimideológusokra igenis vonatkozik). Szakály nem egyszerűen túltolta a bringát, hanem szépen be is baszarintotta a susnyásba, de nem ez a lényeg, hanem a kontroll nélküli halandzsázás. A konzervatív néptest generális iránymutatást vár a schmidtmáriáktól (és a liberális közönség az itt most közelebbről meg nem nevezett egyéb fontos értelmiségiektől), általános okosságot, ahol nem számítanak a konkrét adatok, az apróbetűk, de néha a nagyobbacskák sem.

       Egyszerű, közérthető és teljesen hamis állításokkal lehet karriert csinálni a hatalom környékén, franc fog bekúszni az irattár harmadik szintjére az 1931-es egészségügyi kartonokért, amikor légkondicionált, kaviáros szendvics intenzív közegben, negyven másodpercben lehet megkeresni ugyanannyi pénzt pár helyesen irányított mondattal. 

      Az értelmiségi elit nemcsak az országot árulta el, abban itt valahogy mindenkinek kialakul a rutinja, hanem a saját szakmáját is. Megszűnnek komoly munkát végezni, észre sem veszik, hogy évek óta egy releváns mondatot nem írtak le (itt most arról a kisebbségről beszélek, akik évekkel ezelőtt azért le-leírtak egy-egy bizonyos értelemben releváns mondatot). Így válnak egész területek piros lámpás negyeddé (ezt a metaforát jogi képviselőnk udvarias megkeresésére nem fogom részletesebben kidomborítani). Ezt én nem tudom megszokni, és időnként idegesíteni fogom vele a kedves olvasót, amiért újfent elnézést kérek tőle.