Örülünk, Vincent?

Kazahsztán felett száll a dal...

Troll proximity


Orbanisztán Infochart

P/c szerint a világ

  • Hibás feed URL.

Rovataink

Viccországban Gengszterkrónikák Gasztrowhat Focitörténelem Borzalmasvers Hülyeország Színház A nap idézete Zene-bona


nem felejtünk.jpg

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 

Híres utolsó szavak

 




 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Retúr. Avagy Techet úr utazása a damaszkuszi úton.

2018.05.03. 13:56 | jotunder | 45 komment

 

     Két Téchet Péter írást ajánlok olvasóink figyelmébe. Szinte pontosan egy év telt el a keletkezésük között.

    Téchet 1.  (2017. május)  

    Téchet 2.  (2018. május)

    1. "Az idei év azért lett volna a „lázadás éve”, mert Hollandiában, Franciaországban, Németországban és esetleg Olaszországban is EU-ellenes erők győzelmét remélte Orbán Viktor. Csak hát a nagyvilág a magyar valóság kilencvenháromezer négyzetkilométerén kívül másképp működik, mint ahogy azt a kormányfő elképzeli. "

   2. "Vagy miért robbant be az AfD? Miért lett majdnem francia elnök Marine Le Pen? Mitől hódította meg Berlusconi polgárságát Matteo Salvini? És mitől lett Bécsben egy tisztán (szélső)jobboldali kormány? Az ellenzék egyszer gondolkodjon el erről is a magányában."

   1. "De lebecsülte a nyugat-európai társadalmakat, amikor orbáni fordulatokat remélt. (szerk. megj. Orbán Viktor)"

       "Orbán Viktor nem egyszerűen nem mutat új európai utat, de lehet, hogy éppen ő marad végül az új európai paradigmákon kívül."

 2.  " A történelem ma arra tart, amerre Orbán Viktor is."

  

   A Magyar Nemzet megszűnése előtti másfél órában még liberális Téchet, ma már újra Carl Schmittről beszél (írt róla egy könyvet "Egy szellemi kalandor " címmel, mintha most egy kicsit árnyalódna ez is), a gumidominói értelemben is érdekes Bogár Laci bácsi is megjelenik a Jól Seprő Új Techet munkájában.  Heller Ágnes viszont nem olvasott Carl Schmittet (ez valószínűleg nem igaz, mert írt róla) és különben is ő "szellemileg és külsejében felettébb elhanyagolt " szemben Lánczi Andrással, aki " bátor ember", hogy beleolvasott  Carl Schmittbe (én is beleolvastam, egyre bátrabbnak is érzem magam). Ezt azért szó szerint idézném :

 "A magyar szájszagú, provinciális ballibsi közeggel szemben csak pár bátor ember (Pokol Béla, Cs. Kiss Lajos, Karácsony András, Lánczi András vagy Varga Csaba említhető e sorok szerzője mellett) ..."

  Cukika.

 

 

A keresztény értelmiségiek kiáltványa

2018.04.30. 13:13 | jotunder | 184 komment

       

      A szöveg nagyjából száz oldal és teljes egészében letölthető.          Erről a könyvről írt az index.hu, emiatt őrjöngött Németh Szilárd. Ha valaki bele akar olvasni, egy kattintással megteheti. 

Kásler Miklós random fact-checking poszt

2018.04.26. 16:53 | jotunder | 116 komment

          Kiválasztottam egy teljesen random káslerséget és eltöltöttem vele tíz percet. íme az eredmény. Ez a pasi tényleg nem tud hibázni.

"Az első hasüregi műtétet például 1780 körül végezték, valamelyik amerikai farmon. Egy nőnek nőni kezdett a hasa, azt hitték, hogy terhes, de csak nem született meg a baba. A férje felült a lóra, két hetet poroszkált, míg talált egy kóbor orvost. Visszalovagolt vele a tanyára, pont karácsonyra értek oda. Az orvos diagnosztizálta, hogy ez egy hasi daganat, meg kellene operálni, de addig a hasüregben végzett beavatkozások szinte mindig a beteg halálát okozták. Amikor közölte, hogy meg kell operálni a hölgyet, a helybéliek csaknem meglincselték. Felháborította őket, hogy a doktor élve akar embert boncolni. Ráadásul narkózis sem volt akkoriban. Az orvos makacs ember volt, így amíg a helybéliek a karácsonyi szentmisén ültek, elvégezte a műtétet. Talált egy petefészekcisztát – két csecsemőfej nagyságú volt. Gyorsan lekötötte a nyelét, és eltávolította. Mire véget ért a mise, befejeződött a műtét; az emberek látták, hogy él az asszony, és az orvost nem lincselték meg." (Kásler Miklós)

      painting.jpg

      

                        A festmény Dr Ephraim McDowell orvost ábrázolja a híres műtét előtt a saját házában, a Kentucky államban fekvő Danville-ben, 1809-ben. Az ágyon fekvő nő Jane Todd Crawford, az ő cisztáját kellett eltávolítani.

McDowell az állam egyik legtekintélyesebb orvosa volt ezért kérték fel a műtétre.  Apósa volt a kormányzó, az apja meg a Kentucky alkotmányozógyűlés elnöke volt. A műtétről később írt egy cikket is "Three cases of extirpation of diseased ovaria". Eclectic Repertory Anal Rev  1817 (7): 242–244. 

 

 

   

 

 

Az értelmiség dilemmája (megjegyzésposzt)

2018.04.25. 14:47 | jotunder | 23 komment

 

     Az értelmiségnek, esetünkben az énértelmiségnek az elkövetkező időszakban (a fél hétig tartó időszakban, mert utána színházba megyünk) két lehetősége van.

      Az egyik az, hogy végre elmondja az ő népének, hogy mit kell tennie, mert a nép vélhetően szomjazik fenti értelmiségi ezirányú okfejtésére, rövid programot is felvázolna az értelmiségi, részben az országnak, részben az ellenzéki pártoknak, külön Márki-Zay Péternek, és csak aztán jönnének a parlamenti képviselők, miszerint igaz demokrata miért nem veszi fel a mandátumát, és persze, hogy igaz demokrata miért veszi fel, esetleg szimultán. 

      A másik irány a Proposition 3.1 első felének átgondolása, esetleg le is lehetne írni, hamár.

      Miből fog ez a szerencsétlen magyar nép kimaradni... Ennyire volt a megváltástól, ennyire....

     

     

Polihisztor lehet az új emberminiszter (aztánjöttposzt)

2018.04.25. 10:08 | jotunder | 107 komment

 

 "Aztán jött a matematika, a Gödel-szabály, amely annyit tesz, hogy nem lehet olyan matematikai képletet felírni, amit ne lehetne egy másik matematikai képlettel megcáfolni. "

 (Kásler Miklós)  

Az emberarcú orbánizmus (kisséprovokatívposzt)

2018.04.23. 15:25 | jotunder | 183 komment

 

     Nyugalom.... Mondom, nyugalom. Még el sem kezdtem a posztot.

     A kérdés az, hogy konszolidálhatja-e úgy Orbán a hatalmát, hogy azzal már egy tisztességes ember teljes önfeladás nélkül együtt tudjon élni. 

     Macron és Merkel válaszút elé állíthatja Orbánt. Vagy elkezd többé-kevésbé normálisan viselkedni, vagy nagy kárt okoznak Magyarországnak.

     Tegyük most fel, hogy M&M nem blöfföl, és ez világos lesz Orbán számára. Még akkor is választhatja a konfrontációt, erdoganizálódik, az ország évi ezermilliárdot veszít, és két eset van, Orbán túléli vagy.

     Tegyük fel, hogy Orbán a konfrontáció helyett a konszolidációt választja. Milyen lehetőségei lennének? A FIDESZ hegemóniáját nem fogja feladni, és talán nem is kell feladnia. Választhat egy liberális demokráciát illiberális tendenciákkal.

     Leben und leben lassen- a gazdaságpolitikában, a kulturális életben, a hétköznapokban. Több gulyásgergely, kevesebb bayerzsolt. Továbbra sem lesz előnytelen fideszes vezető értelmiséginek vagy FIDESZ-közeli vállalkozónak lenni, de nem lesz a túlélés szükséges feltétele. A debil karrieristák és a köztörvényesek háttérbe szorulnak, és a morális kompromisszumra való hajlam (khmm) lesz az új divat.

     Orbán a rasszista baromságokat elfelejti. Továbbra is határozottan ellenzi a bevándorlást, megtartja kedvenc kerítését, de az európai civilizációs normákhoz legalább valamennyire hasonlatos módon.

     Modernizációs programokat támogat az ősmagyarkodó idiotizmus és a Molnár Tamás Bohócintézetek helyett, szingapúri stich, keményvonalas etatizmus, de csak annyi amennyi még belefér. A megadjákat kirúgják és komoly arcok jelennek meg Orbán mögött.

     Meghívja egy kávéra Ignatieff rektort.

     Hetiválaszosítja a lapjait, hoz egy nagy vonalakban Európára emlékeztető médiatörvényt  és hagyja, hogy az ellenzéki újságok is működhessenek. Interjút ad a New York Times-nak és  Türkmenbasi helyett Adenauert kezdi játszani.

     Kisebb (tényleg kisebb) módosításokat eszközöl az Alaptörvényben, és valamelyest arányosítja a választási rendszert.

     Gulyásorbánizmus. Nagyonnemskandináv, de legalább nem valamelyik isztán.

     Én tudom, hogy ez még mindig nem lenne normális európai ország. A normális európai Magyarország azonban nem opció. A majdnem-normális, majdnem-európai Magyarország esetleg az lehet.  Elképzelésem nincs arra, hogyan lehetne ezt kikényszeríteni, csak azt gondolom, hogy esetleg van rá elvi lehetőség.

    

 

    

   

   

 

 

És te mire lennél kész?

2018.04.22. 16:18 | jotunder | 43 komment

 

   Béndek kollégának volt egy elgondolkoztató és bizonyos értelemben (igen, csak bizonyos értelemben) nagyon bátor mondata:

   "Elviselni a meghurcoltatást, szenvedést, börtönt és adott esetben a halált az egyre látványosabban igaz ügy -- közvetlenül a rezsim elleni harc, de végső soron önmagunk megváltása és konszolidálása -- érdekében egyre kevésbé tűnik elkerülhető áldozatnak. "

 Tegnap csak húsz percet tüntettem. Előtte ittam a Dob utcában abból a baromi jó sour IPA-ból - akkor jöttem rá, hogy milyen kis rafinált a nyolc százalékával,  amikor rajtakaptam magam, hogy a Hatikvát dúdolom a lezárt Károly körúton- és utána megnéztük a Nádasdy professzor úr magyarnóta estjét az Örkény-stúdióban.

 Mit nem csináltam? Nem készültem fel meghurcoltatásra, szenvedésre, most a börtönről és a halálról ne is beszéljünk. Én pontosan egyszer lőttem az életemben géppisztollyal, azaz kétszer, mert az első alkalommal véletlenül sorozatra állítottam azt az izét és a találatomnak még a postai irányítószáma is különbözött az céltábláétól. Páran feljelentgettek a Vincentért mindenféle helyeken, ezzel indulnék a meghurcolás-kategóriában, és az első százezerbe sem nagyon kerülnék be vele. M.-et feketelistára tették ezek a tetvek, az már keményebb dolog.

 Az Európai Unióban mi lehet a legrosszabb? 1976-ban az Egyesült Királyság az Unió része volt, Belfast és Londonderry uniós városok. Az a fiú, akit most elképzelek a pesti tüntetők között, ma hatvannégy éves lenne. Talán él valahol, talán már nem, talán akkor halt meg, talán később. A Queen's University-re járt Belfastban és kémikus akart lenni. Az apját egy tüntetésen brit katonát lőtték le, az anyja ebbe beleőrült, intézetbe került. A fiú pontosan tudta, hogyan kell egy olyan szerkezetet építeni, ami túl mutat a hagyományos értelemben vett rendszerkritikán. A halál az halál. Nincs elméleti halál, csak gyakorlati.

 Fogalmam sincs róla, hogy meddig fajulhatnak a dolgok, csak azt tudom, hogy én nem vagyok hőstípus. És akkor nagyon finom voltam. Béndek kolléga sem hőstípus, és jó eséllyel te sem vagy az kedves Olvasó. Nem leszünk ott a hűvös, őszi éjszakán, amikor mindennek, de mindennek vége lehet, sőt, akkor sem leszünk ott, ha  szovjet külügyminiszterekről elnevezett tárgyak szállnak a levegőben, nem mi fogjuk várni a sarkon a Kossuth -Nagydíjas Bayer Zsolt akadémikust.

 Van-e jogunk kollektív Varázslóként kábítani a Mario-nkat? A fiút, akinek meghalt az apja, miután Orbánék kirúgták az állásából, és az anyja két év múlva meghalt gyomorrákban. Úgy is azt mondjuk majd, hogy ilyet nem lett volna szabad, ez ellentétes a kierkegaardi-kanti-faszomtudja elvekkel, mert mindig kell valamit mondanunk, mondás nélkül a budapesti értelmiségi perceket sem képes elviselni.

Nincs jogunk arra várni, hogy valaki, akinek már minden mindegy, tönkreteszi az életét azért, hogy egyszer sok év és sok halál után a magyar Nagypénteki Egyezmény megszülethessen. Nincs jogunk televízión keresztül nézni azt, hogy valaki mindenét feláldozza, nincs jogunk biztonságos távolságból szemlélni azt, amikor valaki megcselekszi azt, amit tán megkövetelt a haza, de mi akkor is letagadnánk, ha csak álmodnánk róla.

Pontosan annyi bátorságot van csak jogunk elvárni másoktól, amelyet magunktól is elvárhatunk. Az pedig, valljuk meg,  nem sok.

...de talán több, mint a semmi, kicsi bátorság, ami még  tisztességgel vállalható....

    

Schmidt Mária esete a Magyar Tudományos Akadémiával

2018.04.20. 13:36 | jotunder | 30 komment

    "Mostanra emiatt mindenki, aki a ballib körökben adni akar magára, becsatlakozott a »listázás« elleni tiltakozók közé. Így a Magyar Tudományos Akadémia, amelyben még ott ülnek a komcsi időszak múmiái is, illetve neveltjeik,...."  (Schmidt Mária)

    Nemrég írtak a lapok a Kádár-korszak kiváló történészéről, Ránki Györgyről, aki 1961-ben kapott Kossuth-díjat, amikor éppen harminc éves volt. Ő 46 évesen, 1976-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és 1988-ban halt meg, alig 57 éves korában.

  Ahogy ezek a bizonyos lapok megírták, Schmidt Mária Ránki György akadémikus "felkaroltja" volt. Jogi képviselőnk még meg is jegyezte, hogy példát vehetnék ezen lapok főnévhasználati stratégiájáról.

   Nem tudom miért, de jogi képviselőnk most azt kéri tőlem, hogy sürgősen hagyjam abba ezt a posztot, mielőtt.