A sok zúzós, gitárhúrszaggatós nóta után most csendesebb vizekre eveznék, de továbbra is a rock csónakjában ringatózva. A rovat nyájas olvasói nyilván nem lepődnek meg azon, hogy egy Deep Purple dallal indítok, hiszen gyönyörű, időtálló, klasszikus darab:
Nem olyan régen egy temetésen hallottam ezt és az első gondolatom az volt, korombelit temethetnek…
A rock opuszok közül a másik nagy kedvencem ez:
A most következő nóta már-már nyálas, de lehet, hogy csak azért, mert abban a filmben, ahol ez felcsendül, Bruce Willis megint megmenti a világot. Csendben jegyzem meg, hogy ahogy öregszem már ezen is képes vagyok szemérmesen szipogni-könnyezni. Vénségemre tök szentimentális leszek…
És a végére jöjjön egy elképesztő páros fantasztikus balladája:
