A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Este az angoloknál

2014.09.16. 00:02 | jotunder | 41 komment

 

       Hónapok óta nem jártunk a jazz klubban. Lausanne-ban voltunk, aztán Pesten, és mindig közbejött valami. Hétfő esténként idős emberek játszanak a pubban. Nem tudom mikor kezdték el, sok-sok évvel ezelőtt. A pub névadója egy helyi úriember volt, a háza úgy száz méterre van a pubtól.  Ő egy egyszerű ember volt, csak a kedves papája meg a fia volt Anglia királya. Ez egy ilyen ország. 

      Eredetileg a zongoristáról akartam írni. Amikor először itt jártunk egy sarokban ült, a sörét itta, nagyon-nagyon lassan, ahogy errefelé isszák. Aztán a szünetben odaült a zongorához. A jazz erről szól. A nyolcvanhárom éves törékeny öregemberekről, akik a szünetben odaülnek a zongorához. Olyanok, mint a mi cigányzenészeink. Elég egy szó, egy félmosoly, és tudják, hogy mikor lép be a basszgitáros, a klarinétos és a pozános. Akkor is játszotta már ezt a számot, amikor én még pajzán gondolat sem voltam. 

      A Harcsa Veronika jut róla eszembe, a kislány, aki kiáll az emberek elé, fehéren és ötvenkilósan, mint egy inverz Aretha Franklin, aztán mégis működik a dolog. Mindig működik a dolog, ha az ember belerakja az életét. Mindig erről írok. Arról, hogy az embernek bele kell raknia az életét a dolgokba. 

     Szünet volt, a pozános, alig fiatalabb mint az apám, odajött hozzánk. Beszélgettünk. Szimpla angliai történet. A helyi Kétfarkú Kutya Párt tagjaként kezdett politizálni, aztán  - egyszerű brit kocsmáról van szó - EP képviselő lett a radikális párt színeiben és egy ideig ő volt a párt főtitkára. Annak a radikális jobboldali pártnak, amelyik most éppen megnyerte a brit EP választást. Nukleáris fizikából doktorált és a monetáris politika professzora lett. Belerakta az életét a dolgokba. Fogalmam sincs, hogy milyen politikus volt, de szeretem, ahogy pozánozik. 

   Nem ő volt az első EP képviselő, akit ismertem. Már írtam anyám gyerekkori barátnőjének a fiáról, aki szintén EP-képviselő lett. A FIDESZ EP-képviselője, ha valakinek esetleg kételyei lennének. Szeretem ezt a fejlődési ívet, olyan jellemző. Soha nem leszek angol, legfeljebb angolmagyar, mint valami hathárom. 

  Ma egy kicsit kevesebbet értek a világból annál, mint amennyit tegnap értettem. És ez csodálatos. 

    

süti beállítások módosítása