A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Hogy a hangfal adja a másikat...

Madonna hétvége I. rész

2014.04.19. 10:00 | szempontpuska | 21 komment

Címkék: hangfal

Hát ez a pillanat is eljött. Egyszerűen már nem halogathattuk tovább!

Tudtátok, hogy éppen ezen a héten volt 55 éves és 8 hónapos, Louise Ciccone, közismertebb nevén Madonna? A kerek évforduló alkalmából teljesül egy régen dédelgetett tervünk, hogy egész hétvégét áldozzunk a pop ikonnak és (eddigi) életművének. Őszintén szólva jó húsz év is kimaradt munkásságából, ami alatt nem kísértem különösebb figyelemmel zenéit. Egyébként is élek a gyanúperrel, hogy korai kamaszkoromban a Madonna klipeknek képi világa - itt most nem részletezendő okokból - talán kicsit jobban beleégett az elmémbe, semmint a dallamai.

A lassú elszakadás Tangerine Dreamtől, Jean-Michel Jarre-tól és Vangelistől még nem sejttette, hogy úgy 2009 táján megint közös hullámhosszon leszünk signorina Cicconéval. A két évtizednyi fehér folt okán egy itt meg nem nevezendő konzulenst kértem fel a ma kezdődő trilógia elkészítéséhez, aki szerint Madonna zenéjével és talán David Bowie-hoz mérhető megújulási készségével, mégiscsak a világörökség része.

Egyszer voltam annak közelében, hogy kimenjek egy Madonna koncertre, a felajánlott két belépőért azonban nem tudtam (sem nem akartam...) hazarohanni Szlovéniából.

Tisztában vagyok azzal, hogy sokan most elfordulnak a vincentblogtól e minisorozat hatására, de valahogy ez volt az elképzelés már a Hangfal rovat megindításakor is - ehhez képest még két hónap és beérjük a Magyar Hírlapot Facebook követőkben - de nyilván lesz olyan is, aki azért fog anyázni, mert pont a kedvenc számát hagytuk a diszkográfiát áttekintő húsvéti epizódjaink valamelyikéből.

Kezdjük az elején: 1982, megjelenik a

Madonna

című lemez, ahonnan az alábbi két számra eset a választásunk:

Hát nem tudom. Minimalista dizájn, talán kicsit sokat költöttek a fehér festékre, de ez az ugribugri kócoslány.... ki gondolta volna mi lesz belőle. Mindenesetre nem emlékszem rá, hogy a nyolcvanas évek tinilányai ilyen szerkóban járkáltak volna (biztos lemaradtam róluk).

 

Ugyanebből az albumból, a második szám felvételéig szemmel láthatóan nem érkezett meg a fodrász, de a nagy fehér díszletbe legalább vágtak egy ablakot. A két színpadtáncos viszont maradt.

 

1984: Like a virgin

2 évvel később jött el az idő, hogy Madonna berobbanjon a köztudatomba és ekkor már kocsányon ülő szemekkel néztem a klipjeit (és így utólag visszanézve: a zene is egész ismerős :-) )

 

Megjegyzés: A szám 1985-ben egészen biztosan aktualitását vesztette, ekkor házasodott össze Sean Pennel, akit az évtizedek egy feleségverő suttyóból az egyik legérettebb színész-rendezővé változtattak - de ez már egy másik sztori.

Ugyanebből az albumból bekerült mai válogatásunkba egy igen erős Marilyn Monroe utánérzés. Nekem bejött!

 

Megnéztem a többi számot a lemezről. Azok mind, amolyan kamera előtt összevissza ugrálunk típusú klipek.

1986-ot írunk és kijött a

True Blue

nevű album. Konzulensem javaslatára csak link erejéig illesztem be a Papa don't preach c. slágert és személyes kedvencemet, a teljesen jellegtelen Lőtávolban című film betétdalát, a Live to tell-t.

Ami viszont bekerül a posztba - szigorú szakmai felügyelet mellett - az a True Blue és sajnos kötelező tartalomként az Isla bonita. Ezek a számok szoktak volt bömbölni a gyáli KGST piacon megvásárolt Kasprzak típusú (bronzbarna) kazettás rádiósmagnóból. Hát.... erre mit mondjak?

 

Most pedig nézzük, amint Ciccione kisasszony angol-spanyol nyelvleckéket ad kombinéban:

 

 

Like a prayer

1989-ben leveti az ugribugri kislány-imidzset és egy meglehetősen macho a dizájnnal tér vissza, ipari környezetben.

 

Ugyanezen a lemezen Madonna csókoltassa a katolikus egyházat. Volt is nagy hóbelevanc belőle - jó kis publicitásnak bizonyult.

 

 Ami engem illett, ez nem az az időszak volt amikor túl sok Madonnát hallgattam volna, de a sellőkkel enyelgő Cherishre valahonnan azért emlékszem.

Mára elég lesz ennyi?

A tizenkét lemezes diszkográfia első harmadával megvolnánk. A holnapi résszel már meglesz a kétharmad...

süti beállítások módosítása