van ma.
És, mint a nagyokos GFG megmondta, nekünk ballibsiknek el kell végeznünk a gyászmunkát.
Álljon itt egy vers Borbély Szilárdtól,
akinél szebben az elmúlt tíz-húsz évben senki nem végezte el a gyászmunkát.
Végső dolgok
A halál
Nem volt semmi, ami több lett volna,
mint az elmúlt napok hordaléka,
mit a szél gyűjtött az udvar szögletébe,
mígnem kijött a Fány néni, és elsöpörte,
és beszólt még a földszinti lakásba,
hogy "jó reggelt!", és "mi lesz ma ebédre?"
Aztán a nap sütött. Galambok szálltak
a házereszre. S látszott a beton minden rücske,
külön- külön és mindörökre. Tavasz volt.
A spaletták behajtva, a redőnyök leeresztve.
S az ablak, hogy résre nyitva volt, az különös,
de mégse annyira. Aztán mindenki kereste
okát a furcsa szagnak. Így lett megint este
és reggel. Harmadik nap. De a földszinti
lakókat, idős házaspár, senki sem kereste.
A nyomozók unottak. Őket nem érinti
meg semmi már. Részegen érkeztek, és a
szomszéd büfében rátöltöttek. A hullákat
Húsvét miatt gyorsan eltemették. Az ügyet
ad acta tették. És nem kapcsolták be a Dies iraet.
