Blogunk törzsolvasói pontosan tudják, hogyan viszonyulunk a magyar focihoz és annak történelméhez. Azt hiszem, nem kell bővebben kifejteni, mennyi érzelemmel és élménnyel tekintünk a világ kedvenc sportágára.
Ebben a témában mi már hosszú évekkel ezelőtt letettünk az asztalra egy sorozatot, amelyre jóleső nosztalgiával gondolunk vissza, de a blogmotor adatai szerint olykor még ma is vonz olvasókat a blogunkra.
Igen. Nagyon kevés poszt jelenik meg itt mostanában a fociról. Kiírtuk magunkból a korszakot, ami annyi örömet, boldogságot, sikert, csalódást és izgalmat adott abban a korban, amikor még a labdarúgásért szoktak (-unk) meccsre járni.
Több mint egy generáció nőtt fel azóta, hogy a siker esélyével, reményével ülhettünk ki a lelátóra, vagy a TV elé. A politika ma 50 éve nem látott mértékben beleszól a sportba. Az állampárt és az általa megválasztott MLSZ most kirobbant catfightja okán szükségesnek látom, hogy közzétegyük állásfoglalásunkat a kialakult kölcsönös gyalázkodásról:
Én már csak egy kávét kérek
Köszönöm a figyelmet!
