„Elindíthatja a forinthitelezést és egészséges versenyt generálhat a bankrendszerben a devizahitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének lehetősége”
„Nagyon pozitív trendek indulhatnak el a bankszektorban"
„Egyre jobban tetszik a megoldás, melyet választottak"
Ezeket Szász Károly, a PSZÁF elnöke mondta a Reutersnek 2011. szeptember 13-án (fizetős cikk) a fix összegű végtörlesztés kormányzati terveiről.
Nos, a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének lehetősége nem indította el a forinthitelezést és nem generált egészséges versenyt a bankrendszerben. Annyira nem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított hét bank ellen.
Pozitív trendek sem indultak el a bankszektorban, ellenkezőleg, a külföldi tulajdonú bankok leállították a bankhálózatuk fejlesztését, létszámleépítéseket jelentettek be, és még jobban visszafogták a belföldi hitelezést. A végtörlesztéshez fűzött pozitív várakozások egyike sem következett be, de bejött az összes olyan negatív következmény, amelyekkel a bankok „alaptalanul riogattak”: a kormány populista akciója meggyengítette a magyar bankrendszert, közvetve hozzájárult a forint elleni spekulációhoz és az ország leminősítéséhez.
Két év alatt ez volt a harmadik olyan alkalom, hogy Szász Károly szakmai kérdésben nem független pénzügyi szakemberként, hanem Orbán hitvalló közgazdászaként foglalt állást (a második az volt, amikor nem állt ki a magánnyugdíj-pénztári rendszer szétverése ellen, de erről később). Hasonlóan a Fidesz-kormányzat többi tagjához, inkább bohócot csinált magából a főnöke kedvéért. Hogy miért: ki tudja?
And then I go and spoil it all
By saying something stupid
Like I love you
Úgy tűnik, a bóvlivá minősítés csiszolja az elmét, mert a végtörlesztés ma már Szász szerint sem oldott meg semmit.
„Látszik, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés a rendszer egészének problémáját nem tudja megoldani. Jelentős segítség azoknak az ügyfeleknek, akik egyébként is könnyebben tudnak segíteni saját magukon, de a többiek gondját csak részben és ellentmondásosan orvosolja. Úgy gondolom, hogy ez egy sokkal szélesebb körű, mélyebb és átfogóbb rendezés irányába tett első lépésként értékelhető — ez látszik is a Magyar Bankszövetség, a kormányzat és a felügyelet mostani együttműködésén.” (Szász-interjú a privátbankáron)
Dicséretes, hogy néhány százmilliárd forintnyi szükségtelen kártétel, a növekedés lefulladása és egy leminősítés után Szász Károly is felismerte, hogy a kormányzatnak együtt kellene működnie a bankokkal. Még jobb lett volna, ha ez már a nyáron felötlik benne.
Szász Károly és az általa irányított hivatal jól láthatóan néhány hónapra sem tudta felbecsülni egy intézkedés rendszerszintű kockázatát. Eközben felhánytorgatta a PSZÁF előző vezetésének, hogy nem tulajdonítottak megfelelő jelentőséget a devizahitelezés kockázatainak. Jó lenne tudni, miből gondolja Szász Károly, hogy egy általa irányított PSZÁF képes lett volna megakadályozni, ha a devizahitel-probléma egy baráti Fidesz-kormány alatt ütött volna be?
Mai hír, hogy a PSZÁF 100 millió forintra bírságolta az AXA Alapkezelőt, és közérdekű pert indított az AXA Magánnyugdíj-pénztár ellen, hogy a volt és jelenlegi tagok visszakaphassák az alapkezelő által — a PSZÁF szerint indokolatlanul — felszámított költségeket.
A PSZÁF még júniusban elmarasztalt négy nyugdíjpénztárat vagyonkezelési gyakorlata miatt. Közülük három vitatta a megállapítást, egy pedig bírósági felülvizsgálatot kért.
Hogy túlszámláztak-e a vagyonkezelők, azt majd a bíróság megállapítja, egyszerűen az "x = béna jogalkotó + kreatív cégjogászok + bevadult hatósági jogalkalmazók + fogalmatlan bíró" képletet kell x-re megoldani, mindenesetre a PSZÁF addig is megadta, hogy x kezdő értéke legyen 100 millió.
Még soha nem bírságolt meg a PSZÁF pénzügyi szervezetet ekkora összegre intézményi működési szabály megsértése miatt. Piacbefolyásolás miatt igen, például Soros alapját 2009-ben közel 500 millió forintra bírságolták, de a kalandor üzleti terve miatt tőkehiányos helyzetbe került CIG Biztosító 2009-ben csak 3 millió forint bírságot kapott. Ezzel a mostani bírsággal a PSZÁF láthatóan megsértette a saját szankcionálási politikájának szinte összes létező elvét (a bizonyítottságét, az arányosságét, az egyenlő elbírálásáét és a fokozatosságét bizonyosan).
Talán segít megérteni, mi állhat a rekordbírság mögött, ha felidézzük, hogy az AXA nyugdíjpénztár Ellenőrző Bizottságának elnöke az a Bába Julianna, aki a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként tavaly fellépett a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása ellen. Akkor, amikor a hosszú távú megtakarítások és az öregkori öngondoskodás intézményrendszerének stabilitásáért felelős Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a következőt tette azért, hogy megvédje a hosszú távú megtakarításokat és az öregkori öngondoskodás intézményrendszerét egy elfuserált gazdaságpolitika falánkságától: semmit. A magánnyugdíjvagyon mára elolvadt, az öngondoskodás intézményrendszerét szétverték és Szász Károly ennek ügyében „nem lát túl sok teendőt”.
Ha Ön most azt gondolja, hogy ez a százmillós bírság pusztán egy arrogáns és ostoba pártállam dühös bosszúja azokon, akik szembeszálltak vele, akkor nem téved nagyot.
Ehhez tartsa magát mindenki.
