A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Mi történt? A kolontári baleset földtani-talajtani következményei

2011.10.31. 09:02 | Pásztörperc | 8 komment

Címkék: vörösiszap kolontár

(Használati útmutató: aki a táblázatokat nagyobb méretben is szeretné megnézni, kattintson rájuk bátran. A visszatéréshez használja a böngésző "Vissza" gombját. Igen, mi lusták voltunk rátenni a képekre egy "vissza" gombot, szégyelljük is miatta magunkat egy kicsit.)
 
A földekre kiömlött és ott visszamaradt vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. A timföld gyakorlatilag alumínium-hidroxid: Al(OH)3. A Bayer-féle timföldgyártás lényege az a felismerés, hogy tömény nátrium-hidroxiddal az alumínium nátrium-aluminátként oldatba vihető, részben elkülönítve a bauxitban vele együtt előforduló, hozzá kémiailag hasonló elemektől (szilícium, vas). Az oldhatatlan, szilárd maradék a vörösiszap. A vörösiszap ásványtani összetételének (1. táblázat) két alapvető jellegzetessége, hogy egyáltalán nincs benne montmorillonit, és a bauxitban szokásosnál kevesebb a kaolinit, mivel ezeket az erős lúg elbontja. Ennek eredményeként a 10–150 nm-es szemcsék csak legfeljebb 100 µm-es aggregátumokká állnak össze. Ezek az aggregált szemcsék nem tapadnak egymáshoz, ezért az iszap a tározó fenekén is laza marad, megőrzi vízvezető képességét. Ez a tulajdonsága tette lehetővé, hogy a vállalat a résfal megépíttetéséig úgy szabaduljon meg a nátronlúg fölöslegétől, hogy azt a tározó béleletlen fenekén át elfolyatta a talajvízbe.

Vörösiszap-minták ásványos összetétele (Rtg-elemzés: MÁFI Laboratórium)
1.táblázat Vörösiszap-minták ásványos összetétele (Rtg-elemzés: MÁFI Laboratórium)
 
1.1.       A talajjal kevert vörösiszap toxikus fémtartalma
 
Mivel a két anyag (a vörösiszap és a nátronlúg) együtt jutott ki a környezetbe, a vörösiszap környezeti hatását értékelő korai publikációk a nátronlúgot a vörösiszap összetevőjének tekintették, és a vörösiszapot — hangsúlyozottan annak nagy nátrium-tartalma miatt — a környezetre káros anyagként írták le. Ez a felfogás helytelen: a kétféle anyag a talajjal érintkezve rendkívül eltérően viselkedik. Magában a vörösiszapban a különféle fémek ásványos fázisokhoz, kiemelten a hematithoz kötődnek, és oxidatív viszonyok között csak lassan, évtizedek alatt szabadulnak fel. A nátrium-hidroxid viszont földtani értelemben rendkívül gyorsan (órák, illetve napok alatt) reakcióba lép a talaj szervesanyag-tartalmával, illetve a levegő széndioxidjával, és ennek eredményeként nátrium-karbonát (szóda, sziksó), valamint víz keletkezik. A növények fejlődésének a nem túl sok vörösiszap nehézfém-tartalma kimondottan használ, a nátriumfölösleg viszont igen kedvezőtlenül hat rá. Mivel azonban ez a nátrium a rendszerben vízoldható sóként van jelen, zöme gyorsan (hetek, illetve hónapok alatt) kimosódik a talajból, és csak a vörösiszap marad vissza. Az Akadémia kutatócsoportja a vörösiszap-borítás még nem káros vastagságát 3 cm-nek adta meg.
A tározótól távolodva a vörösiszap fokozatosan talajjal, illetve hordalékkal keveredett; „felhígult”. Ez jól követhető a minták ásványos összetételének és nehézfém-tartalmának (2. táblázat) változásán.
 
Nehézfémek és arzén a vörösiszapban (ICP-OES elemzés: elemzés: MÁFI Laboratórium)
2. táblázat Nehézfémek és arzén a vörösiszapban (ICP-OES elemzés: MÁFI Laboratórium)
(szv — mezőgazdaságilag hasznosítani kívánt szennyvíziszapokban megengedett érték)
 
1.2.       A talaj toxikus fémtartalma
 

Arról a közegről, amibe, amire a vörösiszap kikerül, ugyancsak vannak földtani információink (3. táblázat)

Nehézfémek és arzén (mg/kg) a tározó környékének talajaiban (ICP-OES elemzés: MÁFI Laboratórium)
3. táblázat. Nehézfémek és arzén (mg/kg) a tározó környékének talajaiban
(ICP-OES elemzés: MÁFI Laboratórium)

                          „B” — a talajok szennyezettségi határértéke
 
Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a környék talajainak jelentős része réz-, cink-, illetve molibdénhiányos (Cu < 8 mg/kg, Zn < 40 mg/kg, Mo < 1 mg/kg); arzéntartalmuk azonban a határértékhez közeli.
 
1.3.       A vörösiszap beszántásának hatása
 

Megengedhető környezeti terhelésnek a természetes változékonyságot figyelembe véve előzetesen a szennyezettségi határérték kétharmadát fogadtuk el. Az Akadémia megállapításaival összhangban a talajok átlagos arzéntartalma akkor marad a határérték kétharmada alatt (4. táblázat), ha a bekevert vörösiszap mennyisége nem lépi túl a 6%-ot (ehhez éppen 3 cm vastag vörösiszap-réteget szánthatunk be a fölső fél méterbe).

4. táblázat Talajok fém- és arzéntartalma 3 cm-nyi
vörösiszap beszántása előtt és után

4. táblázat Talajok fém- és arzéntartalma 3 cm-nyi vörösiszap beszántása előtt és után

(Már szerkesztődik az okokat körbejáró poszt is, kis szerencsével estére élesül.)

süti beállítások módosítása