Polt Péter ismét legfőbb ügyész lehet, ha lejár Kovács Tamás megbízatása — röppent fel a hír fideszes forrásokból. Állítólag maga a Miniszterelnök is jó néven venné az egykori legfőbb zsebügyész visszatérését.
Nekem nem tetszik az ötlet, óva is inteném a forradalom kormányát, hogy magát megsebezze vele!
Nem, nem azért mert pártkatona. Tudjuk, hogy egykoron csak a fülkeszavazók akaratán múlott, hogy Polt Péter — egykori tanárom — nem lett a Fidesz képviselője. Ahhoz, hogy Polt Péternél vizsgázzanak, egykoron közelharcot kellett vívniuk a jogi karon azoknak, akik a vajszívű szemináriumvezetőnél akarták megugrani a lécet büntetőjogból. (Nekem sosem sikerült. Nem a vizsga, hanem Poltnál vizsgáznom :-) ).
Ma már példák hosszú sora bizonyítja, hogy egykori párttagok képesek korábbi politikai kötődésüket elhagyva, függetlenül a köz és csakis a köz szolgálatába állni.
Akinek nem ugrik be ilyesmi, segítek néhány pozitív példával: Mendreczky Károly volt Fideszes önkormányzati képviselő kifogástalan pártatlansággal vezette az MTV-t elnöki periódusában. Ki ne emlékezne olyan független közszolgálati üstökösök tevékenységére a királyi TV-nél, mint Bayer Zsolt, Csermely Péter, vagy Gulyás István? (Utóbbi HÍR TV — manapság megint MTV.)
Választási nagygyűlések rendkívüli, élő közvetítése és megannyi elmarasztaló ítélet a bizonyosság arra, hogy az a garnitúra képes volt pártfüggetlenül kormányozni a médiát.
Vagy itt van Kondor Katalin esete a Magyar Rádiónál. Ő ugyan (nyilván szerénységből) elnökként nem vállalta, hogy közszereplő lenne (ezért aztán nem is tudhatjuk, volt-e róla valami a titkosszolgálat aktáiban), de polgári körök rendezényeire rendszeresen elment, sőt! fel is szólalt. A szerda reggelenként adott miniszterelnöki interjú a bizonyosság arra, hogy a kommunista pártosságot száműzte a Bródy Sándor utca falai közül.
És folytatható a példák sora: hogyan vedlett át pártkatonából szigorúan független közjogi méltósággá Schmitt Pál, Domokos László, Simicska Lajos, Szalai Annamária, Vida Ildikó, Szász Károly, valamint a KÖH, a MÁV, az MVM, az ÁNTSZ, a rendőrkapitány, a nemzeti parkok, az NFÜ, a Közlönykiadó, az ITD, a Magyar Posta, az MFB (és cégei), az EKI, a Katasztrófavédelem, a Fogyasztóvédelem, a Nyugdíjbiztosító, a Munkavédelem, az NKA, vagy az Államkincstár vezetői, no és persze-persze az új alkotmánybírák. Ezek mind-mind jó példák abból, hogyan válhat valaki a pártkötődést levetkőzve jó közszolgává. Mintegy varázsütésre. (Komcsi példát azért nem tudunk, mert nem találtunk példát. Azok pártkatonák voltak.)
Szóval Polt Péterrel nem ez a baj. Nem a múltja. Az alkalmassága a napnál világosabban bebizonyosodott, amikor a '98–2002-es ciklus gyanús ügyeit vizsgálta. Elvégre az ügyészségnek — hivatalból — nem csak a vádat, hanem a törvényességet is védenie, képviselnie kell.
Ennek köszönhetően gyanús visszaélések százai akadtak el vádemelés nélkül, feljelentési szakban, megakadályozva, hogy a bíróságok drága idejüket efféle csip-csup ügyekre pazarolják, mint az MTV, Millenáris Központ, a Fehér Hajó vagy a Happy End ügyei. Ha volt is egyetlen olyan ügy (biztosan volt), amit Polt Péter beengedett a bíróság elé, arra nem emlékszünk.
Az egykori és reménybeli főügyész maga azonban ráment. Közvetlen munkatársai (egykori évfolyamtársaim) számoltak be arról, hogy az utolsó évben Polt inkább lett volna nagykövet Katmanduban, semmint a Markó utcai hivatalában, és hogy egész órás beszélgetéseket képes volt úgy lebonyolítani, hogy nem nézett az ember szemébe. Egyszer sem. Péter erre emberileg (majdnem) ráment.
Kétséges, hogy el tudná-e vállalni újra eme nagy felelősséggel (és függetlenséggel) járó megbízatást.
Node a legomolyabb aggályom nem is ez, hanem egy korábbi megnyilatkozása:
Az MTV ingatlanügyei és gazdálkodása miatti vádejtés után egy parlamenti interpellációra (aminek lehetőségét a tervek szerint most majd megvonják) válaszul Polt Péter az alábbiakat válaszolta:
... a pazarló gazdálkodás nem bűncselekmény...
Most amikor fülkeforradalmárok milliói követelik az le-... oppardon, elszámoltatást, hogyan vághatnánk neki ennek ilyen köpönyeggel szemlélettel?
