A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Kutatás, fejvesztés

2010.08.28. 23:28 | Pásztörperc | 65 komment

Címkék: kutatás

Magyarország legelső kutatóintézete a Magyar Királyi Földtani Intézet volt. Ferenc József császár és király alapította 1869-ben, a mezőgazdasági miniszter felterjesztésére — akkor, amikor hazánk határa még a Kárpátok gerincein húzódott, valahogy mindenki egészen pontosan tudta, hogy a geológia feladata nem az ércek felkutatása.

A Stefánia út 14-ben álló székháza Lechner Ödön egyik legnagyobb és leghíresebb munkája. Az épület felépítéséhez és benne az Országos Földtani Múzeum megalapításához a pénz java részét Semsey Andor nagybirtokos, a magyar tudomány egyik legjelentősebb mecánása adta. A sajátjából.

Most éppen nem tudjuk, hogy kapunk-e fizetést októberben.

A 2. világháború utáni átszervezésekkel a természettudományok közül messze a földtan járt a legrosszabbul. Apránként szinte minden kutató intézmény vagy a kiváló érdekérvényesítő képességű akadémiához került, vagy az összefogva ugyancsak jól lobbizó egyetemek valamelyikéhez. A földtanról azonban a tudományos és műszaki ügyekhez meglehetősen kevéssé értő új káderek úgy gondolták, hogy az nem más, mint a bányászat előkészítése. Ezért megszervezték az államigazgatás egyéb részeihez nem illeszkedő Központi Földtani Hivatalt, hogy nyilvántartsa az ország nyersanyagkészleteit és koordinálja a két, földtani kutatással foglalkozó intézet (a földtani és a geofizikai) munkáját. A hivatal egy minisztérium alá sem tartozott, de tevékenységét az ipari miniszter felügyelte.

A bányászok pedig utálták a geológusokat, amiért azok nem csak a bányászat, mi több: a bányászat napi érdekeiért akartak kutatni. Egy csomó egyéb dolog is érdekelte őket, nem csak a készletek "lerablása" (a legjobb részek letermelése, majd az üzem bezárása). Persze a geológusok is megutálták a bányászokat, de ez nem jelentett semmit, mert a minisztériumban a bányászok ültek; ők voltak a kor hivatalos hősei. Ez volt a magyar földtan aranykora: a Magyar Állami Földtani Intézetben úgy 650 ember dolgozott, évente több kilométer kutató mélyfúrást mélyítettek "tisztán" a földtani kutatás szolgálatában.

A rendszerváltás után ez az egész összeomlott. Különösen kártékony kísérőjelenségeként reimportáltunk egy csomó grófot — egyebek között az USA Földtani Szolgálatának nemzetközi osztályától gróf Telekit. Ő Szabó Iván (ipari-, majd pénzügyminiszter) kedvenceként fő céljának a magyar földtan szétverését tekintette. Így aztán amikor a nem éppen távlatos koncepcióiról elhíresült Szabó Iván előterjesztette hárompontos programját a költségvetési hiány csökkentésére, a háromból az egyik pont a földtani kutatás felszámolása volt.

Ezután már csak a szoci kormányok kellettek a maguk fülnyíró elveivel. Nem, nem fűnyíró: a fűnyíró egyforma hosszúra vágja a szálakat. A szocdi kormányok pedig attól ugyanannyi (tíz, húsz, ötven, tök mindegy) százalékot vonnak el, akit az előző kormány körbepuszilgatott és feltőkésített meg attól is, akiről még a nadrágot is lerángatta, és nem maradt tartalékja. Semmi. Közben volt fölötte Magyar Geológiai Szolgálat (amely a "fülnyíró" mexorításokra úgy reagált, hogy saját apparátusát érintetlenül hagyta, és ennek megfelelően többet vont el az alá rendelt intézményektől), aztán ezt beolvasztották — na, hova? hát a Magyar Bányászati Hivatalba. A hivatal egész egyszerűen lenyúlta az Országos Földtani Adattárat: átköltöztette magához, és időnként, amikor éppen átszervezik (ami minden hivatal fő tevékenysége), hónapokig be se léphetünk oda.

Januárban végre logikus helyre kerültünk: a természeti erőforrásokat kezelő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz. Ezt az új kormány mexüntette, és az Intézetet (némi hercehurca után) nem ennek utódjához sorolta, hanem a már említett Bányászati Hivatal alá rendelte.

Amint már említettem, az októberi fizetésre már nincs pénz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem hivatalos álláspontja szerint el kell adni a székházat, és az érte kapható pénzből az intézet 2-3 évig még elvegetálhat. Kész, passz: az igazgató lemondott, kiút nem látszik.

Akik el akarják adni a palotát, megfeledkeznek arról az apróságról, hogy azt Semsey Andor kimondottan földtani intézet céljára adta az államnak. Képzett jogászoxerint abban a pillanatban, amelyben a házat nem állami földtani intézetként "hasznosítják", a tulajdonjog visszaszáll Semsey örököseire. Nem olvastam a papírokat, és ha olvastam is volna, akkor se vagyok képzett jogász, de annyi biztosnak látszik, hogy az örökösök ebben az esetben megpróbálják érvényesíteni igényüket, ami egy eléggé hosszú és többesélyes, a székház eladási árát jelentősen csökkentő hercehurca képét vetíti elénk.
 
Mindeddig az állam már éppen elég földtani feladatot adott ki a haveroknak ahhoz, hogy összeomoljanak az alagutak, leálljon a fúrópajzs és lesuvadjanak a magaspartokra épített házikók (illetve rásuvadjanak a tövükbe épített házikókra) stb. stb. Éppen elég "kárelhárítási" megbízást adott a haveroknak ahhoz, hogy a talajjavító stb. anyagként kiválóan hasznosítható másodlagos nyersanyagokat veszélyes hulladékká minősítsék, konténerekbe zárják és Püspöxilágyiba szállítsák, majd ott további pénzekért tárolják, azaz ne csináljanak velük semmit. Ezen, évről évre kifizetett pénzek csekély töredéke (<10%-a) elég lenne a Földtani Intézet nem fenntartásához, de újabb fölvirágoztatásához.
 
A probléma a mi szemszögünkből éppen az, hogy a szakmai álláspont egyszerű kifejtése is gátolja a mutyizást, pedig ebből évente milliárdokat zsebelnek be a haverok. Az ő szemszögükből a probléma abban van, hogy fel sem fogják, hogy ezek földtani feladatok lennének: máig azt hiszik, hogy a földtan a bányászat előkészítése, márpedig a bányákat bezártuk.
 
Az intézet fontosabb állami feladatai az érvényes joxabály szerint:
  • az ország területének geológiai feltérképezése,
  • alapadatok szolgáltatása a gyakorlati célú kutatás, a tervezés és a döntéselőkészítés számára;
  • vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések végzése, céltérképek, földtani modellek készítése;
  • ásványi nyersanyagkészletek kiértékelése, új nyersanyagkutatási lehetőségek feltárása,
  • hatástanulmányok készítése,
  • földtani adatbázis fenntartása és fejlesztése,
  • a nemzetgazdaság és az állampolgárok informálása.
 
No hát ennek elég kis töredéke kapcsolódik a bányászathoz, az is elég áttételesen.
 
Mondom ezt én, akin kívül Magyarországon az 1960-as évek vége óta új, műrevaló érctelepet nem talált senki (mi viszont kettőt is):
 
Fügedi Ubul geokémikus, Magyar Állami Földtani Intézet

 

P.s.: Lisszabonban elfogadtuk, hogy a kutatás + fejlesztés arányát a GDP 3%-ára növeljük. Ha jól tudom, ez az arány most 0,8%. Mit fogunk kutatásnak elkönyvelni, ha éppen tönkretesszük az erre alkalmas intézményeinket?

süti beállítások módosítása